A lakástakarékról másként: jogállamban ez lehetséges?

A lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetésétől hangos a sajtó. Nem csoda, hiszen egyik napról a másikra született meg egy olyan törvénymódosítás, ami nagyon sokak életét és jövőjét érintheti. Érdemes megnézni, hogyan is születhet meg egy törvény? Erre is van külön törvény?

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mi az a jogállam? A jogállam egy „jogrenden, demokratikus törvényeken és intézményeken alapuló állam” – tudhatjuk meg a Magyar Értelmező Kéziszótárból. A jogi részleteket pedig az Érthető Jog szakmai blogjából.

A jogállamban jogszabályok szerint működnek a szervezetek, irányítás és a polgárok is.

Kép: Pixabay

Egy jogállamban a kiszámíthatóság kulcskérdés. Ezt a kiszámíthatóságot a megfelelően, a szabályok betartásával és célja szerint hozott jogszabályok, a jogszabályok alapján történő igazság-, vagy inkább jogszolgáltatás adja, adhatja meg.

Az, hogy polgárokként bízhatunk és bízunk abban, hogy a szabályok értünk vannak, a szabályok követhetők, és ha mi betartjuk őket, akkor mások is így tesznek. Vagyis az, hogy az országban működő cégek, szervezetek és az itt élő polgárok előre tudnak tervezni, tudják követni a változásokat és időben fel tudnak készülni rájuk. E nélkül ugyanis olyan bizonytalanság lesz úrrá, ami előbb-utóbb azt eredményezi, hogy senki nem hisz a szabályokban, nem gondolja fontosnak követni azokat, mert „úgyis bármikor változhat, és ez ellen nem tehetünk semmit.” A kiszámíthatóság hiánya pedig előbb-utóbb oda vezet, hogy a szabályokat csak büntetéssel és fenyegetéssel lehet érvényben tartani. De ki akarna ilyen módon élni?!

A jogalkotási törvény

Egy jogállamban azt is jogszabály írja elő, hogy hogyan születhetnek a jogszabályok. Így van ez hazánkban is, hiszen külön törvényünk van a törvények megalkotásáról, arról, hogy hogyan is lehet és kell ezt csinálni. Ez a törvény a 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Maga a jogalkotási törvény mondja ki, hogy mi is a cél, amiért ez a törvény megszületett:

„A jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében, a jogalkotó által kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok kidolgozásának elősegítésére, továbbá annak érdekében, hogy a jog megismerhetőségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század adta lehetőségekkel”.

Mi minősül jogszabálynak?

A jogszabályokról már korábban írtunk részletesebben. Itt olvashatod: https://erthetojog.hu/mikor-melyik-jogszabalynak-higgyunk/

Ismétlésként annyit, hogy

Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”

A jogalkotási törvény rögzíti, hogy a jogszabályoknak:

  • egyértelműen értelmezhetőnek kell lennie,
  • a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”,
  • hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre”.
Hogy születik egy törvény?

A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda egy korábbi cikkében röviden vázoltam azt a folyamatot, ami egy törvény megszületéséhez szükséges. A cikkben foglaltak azóta lényegében nem változtak, itt ismerheted meg a részleteket: https://kocsisszabougyved.hu/modosulo-torvenyek-mit-kell-tudnunk/

Honnan tudható, hogy új szabályra van szükség?

A jogalkotási folyamatban létezik egy úgynevezett előzetes hatásvizsgálat.

A lakástakarék után átalakul a piac
Változások jöhetnek a lakásfinanszírozásban a következő időszakban. A lakástakarékok állami támogatásának megszűnése ugyanis a meglévő szerződések kifutásával fokozatosan csökkenti a lakáskasszák szerepét. A bankok is új termékekkel jelenthetnek meg a jövőben.
A jogalkotási törvény kimondja, hogy a „jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.”

Vagyis még a törvény elfogadása előtt szükséges megvizsgálni, hogy annak milyen hatásai, következményei lennének. A hatásvizsgálatnak ki kell térnie a következőkre:

  • a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, mint a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások, környezeti és egészségi következmények, adminisztratív terheket befolyásoló hatások,
  • szükséges-e az új szabály megalkotása, és milyen következményei lennének, ha ez elmaradna,
  • a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek.
Magyarország Alaptörvénye így rendelkezik:

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.”

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo