Mi az a jogállam? A jogállam egy „jogrenden, demokratikus törvényeken és intézményeken alapuló állam” – tudhatjuk meg a Magyar Értelmező Kéziszótárból. A jogi részleteket pedig az Érthető Jog szakmai blogjából.
A jogállamban jogszabályok szerint működnek a szervezetek, irányítás és a polgárok is.
Egy jogállamban a kiszámíthatóság kulcskérdés. Ezt a kiszámíthatóságot a megfelelően, a szabályok betartásával és célja szerint hozott jogszabályok, a jogszabályok alapján történő igazság-, vagy inkább jogszolgáltatás adja, adhatja meg.
Az, hogy polgárokként bízhatunk és bízunk abban, hogy a szabályok értünk vannak, a szabályok követhetők, és ha mi betartjuk őket, akkor mások is így tesznek. Vagyis az, hogy az országban működő cégek, szervezetek és az itt élő polgárok előre tudnak tervezni, tudják követni a változásokat és időben fel tudnak készülni rájuk. E nélkül ugyanis olyan bizonytalanság lesz úrrá, ami előbb-utóbb azt eredményezi, hogy senki nem hisz a szabályokban, nem gondolja fontosnak követni azokat, mert „úgyis bármikor változhat, és ez ellen nem tehetünk semmit.” A kiszámíthatóság hiánya pedig előbb-utóbb oda vezet, hogy a szabályokat csak büntetéssel és fenyegetéssel lehet érvényben tartani. De ki akarna ilyen módon élni?!
A jogalkotási törvény
Egy jogállamban azt is jogszabály írja elő, hogy hogyan születhetnek a jogszabályok. Így van ez hazánkban is, hiszen külön törvényünk van a törvények megalkotásáról, arról, hogy hogyan is lehet és kell ezt csinálni. Ez a törvény a 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Maga a jogalkotási törvény mondja ki, hogy mi is a cél, amiért ez a törvény megszületett:
„A jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében, a jogalkotó által kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok kidolgozásának elősegítésére, továbbá annak érdekében, hogy a jog megismerhetőségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század adta lehetőségekkel”.
Mi minősül jogszabálynak?
A jogszabályokról már korábban írtunk részletesebben. Itt olvashatod: https://erthetojog.hu/mikor-melyik-jogszabalynak-higgyunk/
Ismétlésként annyit, hogy
„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”
A jogalkotási törvény rögzíti, hogy a jogszabályoknak:
- egyértelműen értelmezhetőnek kell lennie,
- „a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”,
- „hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre”.
A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda egy korábbi cikkében röviden vázoltam azt a folyamatot, ami egy törvény megszületéséhez szükséges. A cikkben foglaltak azóta lényegében nem változtak, itt ismerheted meg a részleteket: https://kocsisszabougyved.hu/modosulo-torvenyek-mit-kell-tudnunk/
Honnan tudható, hogy új szabályra van szükség?
A jogalkotási folyamatban létezik egy úgynevezett előzetes hatásvizsgálat.
Vagyis még a törvény elfogadása előtt szükséges megvizsgálni, hogy annak milyen hatásai, következményei lennének. A hatásvizsgálatnak ki kell térnie a következőkre:
- a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, mint a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások, környezeti és egészségi következmények, adminisztratív terheket befolyásoló hatások,
- szükséges-e az új szabály megalkotása, és milyen következményei lennének, ha ez elmaradna,
- a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek.
„Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.”
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.