A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz erre egyértelmű szabályt. Attól, hogy éppen munkát végzünk, mind az Alaptörvényben rögzített alapjogaink, így a magánélethez és kapcsolattartáshoz való jog, a tulajdonjog védelme megillet bennünket.

A telefonnal ellentétben nem lehet egy gombbal kikapcsolni a személyiségi jogainkat sem munkavégzés közben, amik a Polgári Törvénykönyvben vannak szabályozva. Az pedig, hogy enyém a telefon, azt jelenti jogi nyelvre lefordítva, hogy jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok kötött teljes és kizárólagos jogi hatalom illet meg rajta, ami magában foglalja a birtoklás jogát is. Vagyis azt, hogy nálam legyen.

Kép: das.jogszerviz

A munkavállaló személyiségi joga a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból, de csak feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos mértékben korlátozható.

A mérleg egyik oldalán a munkavállaló személyiségi jogai, a másik oldalon pedig a munkáltató gazdasági érdekei vannak.

A munkáltató gazdasági érdekkörébe tartozhat, hogy a munkavállaló ne internetes szörfözgetéssel töltse a munkaidejét, ne a családjával telefonáljon órákon át, ne készítsen felvételeket a munkáltató adatairól, technológiájáról. A biztonságos munkavégzés körét érinti, hogy a műszerek működését ne zavarja telefon. Ezeket azonban csak arányos és szükséges korlátozásokkal biztosíthatja.

A gyakorlatban ráadásul két külön kérdés, hogy nálam lehet-e a telefon, és használhatom-e azt. Míg előbbi a tulajdonjogot korlátozza, utóbbi a személyiségi jogaimat.

A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

Akkor jár el tehát a munkáltató helyesen, ha a saját eszközök, így a telefon használatáról szabályzat rendelkezik.

Ezt a szabályzatot a munkavállalókkal előzetesen ismertetni kell, beleértve, hogy a magántelefonok használata milyen körben megengedett. A telefon munkahelyre történő bevitelének teljes tiltása csak abban az esetben jöhet szóba, ha olyan a jog által is méltányolható munkáltatói érdeket tud bizonyítani, amely más módon nem biztosítható.

Nagyon sok munkáltató önkényesen rendelkezik a kérdésről. Pedig az alapvető jogok biztosának egy szakszervezeti kezdeményezésre történt vizsgálata még a rendőrséget is óvatosabb szabályozásra késztette. Korábban ugyanis belügyminiszteri rendelet tiltotta a szolgálatban lévő rendőröknek, hogy a magántulajdonú telefonjukat maguknál tartsák.

Az ügy kivizsgálása során tette az alapvető jogok biztosa azt a megállapítást, hogy a magánszféra alakítása érinthetetlen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól, mivel ez az emberi méltóság alapja.  Az Alaptörvény értelmében a magánszféra védelme azonban kiterjed a tágabb értelemben vett magánszférára, így a kapcsolattartásra is.

A vizsgálatot követően a szabályozás nem rendeleti, hanem törvényi szintre került át, illetve nem általános tiltást, hanem már csak munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében teszi lehetővé.

A jogalkalmazás abba az irányba tart, hogy a digitális fejlődés tükrében kell értelmezni a jogokat.

2016-ban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa alapvető emberi jogok közé emelte az internethez való jogot.

Ezek a tendenciák új keretek közé helyezik a magánéletez és kapcsolattartáshoz fűződő jogokat is.

Természetesen ez semmilyen keretek között sem jelenthet felhatalmazást a munkavállalónak arra, hogy a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeinek ne tegyen eleget, vagy a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztetve járjon el.

A munkaviszony egyenlő felek között jön létre, a kulcs annak felismerése, hogy partnerek és ne ellenfelek legyenek a kérdés rendezése során.