Az utóbbi időben több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. (Nem véletlen, hogy a törvényhozói rendelkezésektől a háziorvos terápiás utasításáig mindenkitől indokolást várunk arra nézve, hogy miért kell éppen ezt vagy azt tennünk.)
A kellően szakszerű és érthető indokolás növeli a bíróság iránti közbizalom szintjét, amely elengedhetetlen a bírói függetlenség érvényesüléséhez. Hiába működik hatékonyan, függetlenül és szakszerűen a bíróság, ha ezt a közösség tagjai nem hiszik el.
A bírói indokolások színvonalának vizsgálata ezért központi jelentőségű a jogállamiság szintjének
Az MTA 2014 és 2018 között lezajlott nemzetközi kutatása arra irányult, hogy feltérképezze, léteznek-e mégis objektív mutatói az ítéleti indokolások színvonalának. A vizsgálódás során arra az eredményre jutottak, hogy kétféle módon is mérhető az indokolások minősége.
Közvetlen mérésre az indokolások tartalmának elemzése szolgál, melyet hagyományosan a jogtudomány, illetve a jogi szakújságírás végez el. E módszer azonban nem alkalmas arra, hogy tömegesen tudja mérni a színvonalat. Ezért
szóba jöhet egy kifinomult számítógépes tartalomelemzés, amely képes bizonyos érvelési mintázatokat azonosítani, és amelynek eredményéből következtetést lehet levonni például arra nézve, hogy az indokolások sematikusak-e, vagy a bíróság figyelemmel van az esetek egyedi vonásaira, illetve a pervesztes fél indokaira.A jogi döntések minőségére vonatkozóan nem csupán közvetlenül, az ítéletek szövegének elemzésén keresztül vonhatunk le következtetést, hanem az ítéletekre vonatozó reakciókból és reflexiókból is (ezért nevezhetők ezek a módszerek közvetettnek). Megfelelő módszerekkel ezek is mérhető, összehasonlítható adatokká alakíthatók, ha valamilyen módon összesíteni lehet az ítélkezési színvonal hozzáértő értékelőinek véleményét.
