A jogesetben a felperes egy olyan külföldi székhelyű cég volt, amely filmek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Amikor tudomására jutott, hogy fájlcserélők segítségével jogosulatlanul töltik le, majd jogosulatlanul osztják meg az általa forgalmazott és egyébként a szerzői jog által oltalmazott filmeket, határozott lépésre szánta el magát a felhasználók adatainak megszerzése érdekében.
A forgalmazó megbízott cége útján hozzájutott a felhasználók IP címéhez – már az is érdekes kérdés, hogy hogyan szerezhette meg az IP címeket, hiszen azok a legtöbb esetben szintén személyes adatnak minősülnek – majd az internetszolgáltatóhoz fordult a felhasználók adatait kérve. A forgalmazó azonban ezen a ponton akadályba ütközött, mert az alperesként eljáró internetszolgáltató megtagadta az IP-címekhez tartozó felhasználók adatainak kiadását.
Az alperes (internetszolgáltató) az általa nyújtott szolgáltatás révén az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény hatálya alá tartozott. Védekezését a hivatkozott jogszabály azon rendelkezésére alapozta, amely kimondja:
a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és annak hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.A felperes érvelése azon alapult, hogy a szerzői jogról szóló törvény lehetővé teszi, hogy jogsértés esetén a szerző adatszolgáltatást követeljen, s nem csupán a jogsértőtől, hanem akár a forgalmazásban, teljesítésben résztvevőktől, tehát az internetszolgáltatótól is. Emellett arra is hivatkozott, hogy a szolgáltatást igénybe vevők az általános szerződési feltételek elfogadásával hozzájárultak ahhoz, hogy az ügy alperese az adataikat kezelje.
Vajon a szerzői jogi törvény adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége jelent-e speciális rendelkezést az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény adatvédelmi szabályaihoz képest?
A személyes adatok védelme lett perdöntő
A Kúria ebben az esetben az adatvédelmi előírások elsődlegessége mellett tette le a voksát. Döntése szerint az internetszolgáltató nem kötelezhető arra, hogy az érintett hozzájárulása nélkül az érintettre vonatkozó személyes adatokat adjon ki még akkor sem, ha az szerzői jogsértést követett el.
A jelenlegi szabályozás és a személyes adatok védelmét még inkább előtérbe helyező 2018 májusától életbe lépő európai adatvédelmi rendelet mellett is van és lesz végső soron lehetőség arra, hogy a kívánt adatokhoz a hatóság – vagy rajta keresztül a szerzői jogok sérelmét elszenvedő szolgáltató – hozzájusson.
(Forrás: RSM blog)
