Napjainkban gyakran vezet szakításhoz, váláshoz a házastárs elé táruló, e-mail, vagy Facebook-chat úgy, hogy az ott egymással enyelgők, vagy éppen egymással perlekedők még csak nem is ismerik személyesen egymást, vagy éppen álnéven leveleznek. Az elektronikus levelezés és a közösségi média melegágya lett a csalás elkövetésének, a személyes adatokkal való visszaélésnek és szinte teljesen figyelmen kívül hagyja az alapvető személyiségi jogokat.

Dr. Szöőr Anna 2005 szeptemberében egy női magazinban az Országos Kríziskezelő Központ pszichológus-jogász szakértőjeként nyilatkozott az internetes zaklatás témakörében, de ekkor még nem sejtette, hogy kétélű fegyvert tart a kezében.

Mire kell a hozzáférés?

Nemrég egy hozzá forduló édesapa arra kérte, hogy mivel ő nem rendelkezik megfelelő informatikai jártassággal, készítsen neki egy új e-mail címet, amelyen válófélben lévő feleségével a gyermekei érdekében levelezhet. Megadta a személyes adatait, a pszichológus csak az ellenőrző SMS-kódot fogadó telefonszámot jelölte meg sajátjaként. Az e-mail cím felhasználója a válsághelyzetben lévő apuka volt.

„Először nagyon örültem annak, hogy egy válófélben lévő házaspár békülését szolgálom ezzel a lépésemmel, nem sokkal később azonban megrémültem attól, amit tettem. Mi történik abban az esetben, ha a férfi nem az újbóli családegyesítés végett kérte az e-mail címet tőlem, hanem arról trágár szavakkal zaklatja a feleségét, vagy családtagjait, rokonait, esetleg az üzleti ellenfeleit? Hogyan bizonyítom be, hogy én jóhiszeműen jártam el, egy nemes cél érdekében, amikor bár az apa minden adata stimmel, de az én telefonszámomat őrzi a rendszer?” – tette fel a költői kérdést Dr. Szöőr Anna.

A szakember villámgyorsan jelszót váltott, ami kevésnek bizonyult, hiszen egy profi informatikusnak ma már nem okoz gondot egy magán e-mail cím feltörése, ha az nincs összeköttetésben a felhasználó telefonkészülékével. Márpedig az általa készített cím nem volt, hiszen nem magának, hanem egy ügyfelének készítette azt jóhiszeműen.

Nehéz bizonyítani

Mint fogalmazott, sokan és sokszor elmondták már, nem az a kérdés, hogy hasznos-e a virtuális világ, a megszaporodott közösségi oldalak, az okostelefon használata, hanem az, hogy mit kezdjünk a napi változásokat hozó digitalizációval.

„A közösségi oldalak nem megfelelő használata és az elektronikus levelezéssel való visszaélés személyes tapasztalatom is egyben, ezek miatt nemrég töröltettem magam a Facebookról és lecseréltem az e-mail címemet. Próbáltam ugyan színvonalas információkat közvetíteni a követőim és a levelező partnereim felé, de a hozzászólások, valamint a kör e-mailekre adott válaszok annyira félrevitték az eredeti kulturális vagy szakmai témáimat, hogy számomra moderálhatatlanná vált a kommentsorozat. Arról nem is beszélve, hogy hideget-meleget kaptam egy-egy nyomdafestéket nem tűrő bejegyzés törléséért, és cenzúrával vádoltak” – magyarázta a pszichológus jogász.

A gyakori informatikai fejlesztések erősen próbára teszik az ennél lényegesen lassabb munkatempóhoz szokott, megfontolt jogalkotókat és jogalkalmazókat. Ugyanakkor csak az informatika és jogtudomány határterületi megközelítése védheti meg a felhasználókat attól a stressztől, amelytől neurotikussá válhatnak, vagy akár bűncselekmény gyanújába keveredhetnek. A visszaélések felderítéséhez pedig nem elegendőek a meglévő jogszabályok és a precedensek, az igazság kiderítése igazságügyi informatikai szakértő bevonása nélkül szinte lehetetlen.