Noha a Big Data segítségével ma már bírák és ügyvédek profiljait is képesek elkészíteni, és akár egy per várható kimenetelét, vagy bűncselekmények előfordulási helyét valószínűsíteni, az algoritmusok és szoftverek egyelőre képtelenek megbirkózni az ember által alkotott rendszerek – így többek közt a jog – paradoxonjaival - hangzott el egy jogi konferencián.
Miközben a rutinszerű feladatokat kiválthatja a technológia és átalakulhatnak jogászi munkakörök, a kibertér és a fizikai valóság közötti kapcsolat megteremtése, vagy a jogviszonyok ellentmondásainak kezelése egyelőre biztosan az ügyvédek, a közjegyzők és a bírák kezében marad.
„Lesznek-e egy évszázad vagy csak ötven év múlva is közjegyzők, bírák, ügyvédek?”– tette fel a kérdést az idén 30. alkalommal a Jog jövője címmel megrendezett Közép-európai Közjegyzői Kollokvium nyitóbeszédében dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint egyértelmű, hogyha lesznek, az a hivatásgyakorlás nagyon más lesz, mint a mai.
Ma az látszik, hogy a gép a sokszorosan ismétlődő tevékenységben jobb, mint az ember, de a kreatív, egyedi, és az új dolgok megalkotásában gyengébb.
A legújabb technológiákat a jog nem most kezdi el használni, a mesterséges intelligenciát, vagy a Big Data-t már jelenleg is a jog számos területén alkalmazzák: a Big Data segítségével a közösségi hálózatokon például elemezhető egyes jogszabályok társadalmi fogadtatása, de a nagy adathalmazok elemzése kiváló társnak bizonyul a prediktív bűnmegelőzésben is.
Az algoritmusok ugyan nem tudnak pontosan előre jelezni egyedi bűncselekményeket, vagy egy terrortámadást, de különböző változók alapján (bűncselekmények száma, italboltok és bárok sűrűsége, közlekedési csomópontok) hozzájárulnak a rendőri erőforrások pontosabb, ésszerűbb elosztásához.
A Big Data másik nagy felhasználási területét a nagy mennyiségű jogi szövegek statisztikai elemzése jelenti. Elemzőszoftverek segítségével bírói, és ügyvédi profilokat alakítanak ki – mintázatokat, ismétlődéseket, szabályszerűségeket és összefüggéseket keresnek –, amelyek előrejelzik, hogy például egy adott ügyre kijelölt bírónál várhatóan meddig tart majd az eljárás, és milyen – kedvező, vagy kedvezőtlen - ítélet születhet.
A technológia ugyanakkor a jog számos területén komoly korlátokba ütközik, ezért a technológiák forradalma ellenére a szakmák, így a jogi hivatások végéről nagyon korai még beszélni – hangsúlyozta Ződi Zsolt. A Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar Infokommunikációs Tanszékének docense szerint semmilyen szoftver nem képes ugyanis célokat kitűzni, az adatok értelmezésének kereteit meghatározni, váratlan, innovatív döntést hozni, szépen, megnyugtatóan indokolni és főként nem tud értékek közt mérlegelni, vagy értékkonfliktusokat feloldani.
A gépek nem szeretik a paradoxont
Parti Tamás, a Budapesti Közjegyző Kamara (BKK) elnöke szerint a technológia elsősorban a rutint képes kezelni, azonban a jogalkalmazásban semmi sem idegenebb a rutinszerűségnél. Parti Tamás szerint a kibertérben kötött szerződések terjedése ellenére ebből folyamatból sem lesz kihagyható a humán tényező.