Természetesen nem magáról a híres színészről, Tom Hanksről van szó, hanem az általa megformált szereplőről a méltán híressé vált Számkivetett című filmben. A filmben Chuck Noland, akit Tom Hanks alakít, egy végzetes repülő szerencsétlenségben eltűnik a világ szeme elől. Egyedül ő marad életben egy lakatlan szigeten. Bár túléli, családja, barátai mind holtnak hiszik és a hatóságok hivatalosan is annak nyilvánítják. Ám 4 év múlva hősünk váratlanul visszatér… Mi történt volna, ha Chuck Noland (Tom Hanks) Magyarországon élt volna a filmbeli baleset előtt? Akkor is elhunytként kezelték volna?
Jogviszonyok jönnek-mennek?
Bár a mindennapi életben nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, de jogilag sok helyre kötődünk, különböző jogviszonyokban vagyunk benne. Egy személynek életében vannak jogai, kötelezettségei, tulajdona. Gondoljunk a munkahelyünkre, ahol munkaviszonyban vagyunk, a családunkra, ahol a családi kapcsolatainknak is van jogi oldala – olvasható az Érthető jog blogon.
A szülők törvényesen képviselik gyerekeiket, a házastársak jogi viszonyait is törvény szabályozza, a tulajdonunk szintén jogi köteléket jelent, de még egy országban élést is jogviszony határoz meg. A jog mondja ki, hogy melyik ország állampolgárai lehetünk, hol élhetünk, hol illet meg a választási jog, a munkavégzéshez való jog, vagy a nyugdíj, az egészségügyi ellátás és még hosszan sorolhatnánk.
Ha a szüleink magyar állampolgárok, mi is azok leszünk, de ezt az anyakönyvezés rögzíti. A házasság a válással ér véget, a munkaviszony többféle módon is megszűnhet, a tulajdont el lehet adni, ajándékozni stb.
Mi a közös mindegyik jogviszonyban?
Minden esetben törvényben, jogszabályban van rögzítve egy-egy jogviszony keletkezésének és megszűnésének vagy megszüntetésének módja. Minden esetben van egy olyan pont, szerződés, döntés, ami kimondja, hogy ettől kezdve már nem áll fenn az a viszony.
Ezek között ott van, amikor valaki eltávozik az élők sorából. A halál időpontjához rengeteg jogviszony megszűnése kapcsolódik, hiszen attól kezdve a tulajdon már az örökösökre száll, a házasság, a munkaviszony megszűnik és így tovább. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik az eltűnt személy esetében?
Eltűnt személyek: az ő jogviszonyaik örökké fennmaradnak?
Láthatjuk, hogy az élet jogilag is igen összetett. Fontos kérdés, hogy mikor keletkezik és mikor ér véget egy jogviszony. Az eltűnt személyek esetén nem csupán érzelmileg nehéz az ott maradt családtagoknak, barátoknak feldolgozni a személy hiányát, de ez bizony az ügyek intézésében is komoly nehézséget jelent. Ha a tulajdonos nem elérhető, a tulajdonában lévő vagyon ügyei egyáltalán nem, vagy csak nehezen intézhetők. A munkaviszony bár jogilag fennáll, valójában még sincs ott senki, aki elvégezné a munkát.
Fontos, hogy a bizonytalan, függő állapot ne tartson örökké. Mi erre a megoldás?
A holtnak nyilvánítás
A bizonytalan, függő helyzetet a holtnak nyilvánítással tudják orvosolni. A holtnak nyilvánítással zárható le a személyhez kötődő sok jogviszony, hogy az élet tovább mehessen a maga normál kerékvágásában.
A Polgári Törvénykönyv mondja ki, hogy
„Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.”
Vagyis bírósági döntés születik arról, hogy a személyt hivatalosan holttá nyilvánítják. Az eljárást csak 5 év után lehet megindítani, tehát a filmbeli Tom Hanks nálunk még nem került volna abba a helyzetbe, mint a filmbeli történetben, ahol 4 év után tért vissza a civilizált életbe.
Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha egy eltűnt személyt holtnak nyilvánítanak, majd ezt követően ismét előkerül, mint a filmben a Tom Hanks által alakított személy?
Természetesen a jogalkotó erre az eshetőségre is gondolt.
A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig kell halottnak tekinteni. Vagyis a folyamat visszafordítható.
„Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.”
Ki kérheti a holtnak nyilvánítást?
A kör szűkre van szabva.
„A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.”
Szerencsére a holtnak nyilvánítás nem mindennapi téma, és kívánom, hogy senkinek ne kelljen ezzel közelebbről is megismerkednie.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd