A Gazdasági Operatív Törzs javaslata alapján az Airbnb és a hozzá hasonló internetes felületeken szállásként hirdetett lakásokat egy évben maximum 120 + 30 napon át adhatják bérbe tulajdonosaik. A végleges döntés a kérdésben az önkormányzatokhoz kerül. Az azonban biztos, hogy amennyiben szigorítások jönnek az jelentősen átrendezheti a fővárosi albérletpiacot.

Inkább hosszabb távon lehet lakáspiaci és lakáshitelpiaci hatása a Magyar Nemzeti Bank keddi döntésének. A magyar jegybankárok négy év után először változtattak az alapkamat szintjén, 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentették - derül ki az ingatlan.com és a money.hu közös összefoglalójából, amely az MNB döntésének lehetséges hatásait vizsgálta.

A járvány idején országszerte jelentősen csökkent az autós forgalom, a díjmentessé tett parkolás is visszafogta a garázsok iránti keresletet. Az ingyenességnek azonban hamarosan vége, a dugók már a veszélyhelyzet elrendelése előtti időszakot idézik, ráadásul egyre többen ismerik fel, hogy garázskiadásból tisztes és biztos hozamot is el lehet érni. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a közelmúlt kormányzati intézkedései is élénkíthetik a garázspiacot, ezért ezen a területen nem számít az árak visszaesésére.

Meglepően alakult a lakásépítési kedv a koronavírus-járvány idején. Áprilisban 1007 lakásépítési engedélyt adtak ki, így ez volt a legjobb idei hónap. Igaz, tavaly áprilishoz képest ez azért 30 százalékos csökkenést jelent.

Sokkolta a járvány az albérletpiacot, ami nem csak a bérleti díjak csökkenését okozta, de a tulajdonosok is rendkívüli engedményeket biztosítottak a bérlőik számára.

A legtöbb telek Mogyoródon és Érden cserélt gazdát a járvány miatt megtorpant ingatlanpiacon, de az ágazat visszapattanása elkezdődött, a számok már közelítenek a vírus előttiekhez. Az Otthon Centrum kimutatása szerint az adás-vételi mutatók alig maradnak el az egy évvel korábbi értékektől, viszont az adásvételek földrajzi megoszlása változott.

Március közepén lelassult, majd szinte leállt az élet a világ sok országához hasonlóan Magyarországon is. Május közepe óta lassan oldódnak a korlátozások, kezd lassan, kemény szabályokat tartva újraindulni az élet. A cégek igyekeznek újraszervezni a napi működésüket és a járványügyi intézkedéseket szem előtt tartva tervezni a következő időszakra.

A hazai ingatlanpiac újbóli fellendülését is segítheti az MNB által meghirdetett NHP Hajrá! program, amelynek keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások ingatlanok vásárlására is fordíthatják a hitelösszeget. 

A járvány miatt elrendelt korlátozások enyhítése érezhetően meglódította a vidéki ingatlanpiacot az Otthon Centrum hálózatában – a fővárosban viszont még várni kell a visszapattanásra.

A lakáseladást tervezők 46 százaléka maximum 5 százalékot engedne az árból, közel 29 százalékuk pedig 10 százalékkal is hajlandó lenne lejjebb vinni az árat az ingatlan.com nem reprezentatív felmérése szerint. Több mint 15 százalékuk ugyanakkor nem hajlandó olcsóbban adni az adott lakást.

Az Otthon Centrum becslése szerint tavaly nagyjából 150 ezer tranzakció köttetett az ingatlanpiacon, ami tíz százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban: idén a járvány miatt további csökkenés várható.

A világjárvány jelentősen befolyásolta az üzleti ingatlanokat használó vállalatok működését és ezen keresztül az üzleti ingatlanok értékeltségét. Szinte az egyik napról a másikra vált nyilvánvalóvá, hogy a legtöbb ingatlankategóriában miként romlottak az üzleti kilátások. A gazdaság megtorpanása ugyanakkor eltérő módon és mértékben hatott az egyes ingatlanszegmensekre. Általánosságban megállapítható ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzet sok tekintetben különbözik a 2008-astól. A vállalkozások pénzügyileg erősebbek, a bankszektor egészségesebb, a válság kezdetekor a munkanélküliség alacsony szinten állt és a világban korszerűbb az alkalmazott technológia. 

A főváros olcsóbb lesz a turisták eltűnése miatt, a vidéki nagyvárosok árai nagyjából stabilak maradnak az egyetemistáknak köszönhetően.

Bár a részletes szabályozásra még várni kell, az OTP Ingatlanpont szakértői úgy látják, hogy az öt százalékos áfa visszaállítása a rozsdaövezetekben épülő új lakásokra kedvező folyamatokat indíthat el a piacon. A legnagyobb barnamezős területtel rendelkező Budapest mellett számos vidéki nagyváros is kihasználhatja a lehetőséget a jelenleg elhanyagolt, de kedvező fekvésű, egykor jellemzően ipari, kereskedelmi funkciójú településrészek bevonására a lakáscélú fejlesztésekbe.

Márciusban a februári adatokhoz képest 30 százalékára esett vissza az ingatlaneladások száma, de áprilisban sem sokkal fényesebb ennél a helyzet. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint mivel az ingatlanpiac nem tőzsde, az sokkal lassabban reagál a gazdasági folyamatokra, így az árak folyamatos csökkenése mellett a kereslet jövő tavaszra állhat vissza a koronavírus-járványt megelőző szintre.

Élénken foglalkoztatja a hazai ingatlanpiaci szereplőket, hogy vajon a magyarországi trend miként illeszkedik a nemzetközi folyamatokba: azoktól elszakadva irreális magasságokba emelkedett vagy éppenséggel meg sem közelíti a nemzetközi százalékokat?

Visszatér a tavaly kifutott kedvezményes lakásáfa: a rozsdaövezetekben épülő ingatlanokra lesz érvényes. Hosszabb távon és megfelelő lakásszám esetén a rozsdaövezetekben megépülő lakások kiegyensúlyozottabbá tehetik a budapesti ingatlanpiacot, mert a növekvő kínálat a versenyhelyzetet fokozhatja az új lakások piacán.

A fejlett társadalmak, mint tudjuk, elöregedő társadalmak. Ebből azonban nem csak az következik, hogy az egészségügy szerepe növekszik meg, hanem az is, hogy az ingatlanpiacon rendkívül mélyreható változások lesznek, jelentősen nőhet az ingatlankínálat. A kereslet-kínálati viszonyok jelentős változására kell tehát felkészülni a következő években, függetlenül a rövid távú kihívásoktól. Az Otthontérkép Csoport friss globális és hazai lakáspiaci elemzése.

A koronavírus globális terjedése számos iparágat, üzletet és piacot érint vagy fog érinteni. A gazdasági szakemberek az elmúlt években számítottak korrekcióra - “túl régóta volt a gazdaság növekvő pályán” és várható volt egy “rendes ciklikus visszesés”. Egyedül azt nem tudta előre senki megmondani, hogy mikor és hogyan fog bekövetkezni a válság. A COVID-19 az ingatlan piacot is markánsan fogja érinteni magyar és globális szinten egyaránt.

Az ingatlanpiac a közelmúltban, 2008 és 2013 között már átvészelt egy elhúzódó válságot, sikeresen felépült és tanult belőle, miközben megerősödött az immunrendszere. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ezért a jelenlegi helyzet ismeretében nem tart a korábbihoz hasonló mélységű, elhúzódó krízis megismétlődésétől a koronavírus miatt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint korábban soha nem feltételezett magasságokba kerültek a lakásárak: ma egy használt lakás „átlag” ára 16 millió, egy új lakásé több mint 27 millió forint. Ennek ellenére sem kell lemondanunk arról, hogy gyermekeinket önálló lakáshoz juttassuk. A Fundamenta Gyerek Lakásszámlájával mindez elérhető, ha két fontos tényezőt számításba veszünk: a rendszerességet, és azt, hogy időben megkezdjük a takarékoskodást.

Jelentősen befolyásolja az ingatlanok árát az elrendezés, a berendezés variálhatósága, a benapozottság, valamint az épületen belüli elhelyezkedés. A Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint ezek a szempontok hatottak a fejlesztések trendjére az elmúlt években a fővárosi lakásépítéseknél: csökkent az adott szobaszám melletti lakásméret, a magasabban található lakásokat drágábban lehetett eladni, az erkély vagy terasz pedig szinte már elengedhetetlen része egy új ingatlannak.

Több mint a felét adták a családi házak a használtlakás-eladásoknak az előző év első 9 hónapjában, a forgalom pedig egyedül a községekben, szintén a családi házak körében növekedett. A családi házak népszerűségének növekedésében szerepet játszik a falusi CSOK is, de kulcsfontosságú tényező, hogy ezeknek az ingatlanoknak nem nőtt olyan ütemben az ára, mint a lakásoké.

Bár 2019 első három negyedévében éves szinten 11 százalékkal csökkent országosan a használtlakás-eladások száma, a panellakások továbbra is jól tartják népszerűségüket és árukat. Az ingatlanpiacot jelenleg lassuló áremelkedés jellemzi, de az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, a paneleknél rögzített négyzetméterár-rekord nincs veszélyben.

2019 második felében még érezhetőbbé vált a fővárosi újlakás-piac – első félévben már tapasztalható – visszaesése a korábbi évekhez képest. A tavalyi év egészében 30 százalékkal csökkent a forgalom, az újonnan piacra kerülő kínálat pedig 20 százalékkal maradt el a 2018-as évitől.

Az adásvételi tranzakciók számának növekedése 2019-ben megállt, és az Otthon Centrum adatai szerint az egy évvel ezelőttihez képest kis mértékben visszaesett. A forgalom zömét továbbra is a főváros és a megyei jogú városok adták.

A mostani kilátások szerint továbbra is alacsony szinten maradhatnak a lakáshitelkamatok, de hosszú távon persze változhat a helyzet.

A budapestiek átlagosan 59 négyzetméteren élnek, míg a falvakban lakók 101 négyzetméteren - többek között ez derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Az ideálisnak tartott ingatlan mérete 89 négyzetméter, ami átlagban 6 négyzetméterrel nagyobb, mint amiben jelenleg laknak a magyarok. A vágyak és a realitás a két fős háztartások esetében találkozik: ők 73 négyzetméterből gazdálkodhatnak és azt is tartják ideálisnak. Ugyanakkor a három fős családok már 7 négyzetméterrel, akik pedig négyen vagy öten vannak, 11-13 négyzetméterrel növelnék meg a mostani alapterületet.

Látványos növekedést értek el 2007-hez képest mára az ingatlan- és az albérletárak Európában, és azon belül Magyarországon is. A 2013-as évet követően azonban az áremelkedés jóval meghaladta a bérleti díjak drágulásának mértékét, ami nem kedvezett a bérleti hozamoknak. A kiadási célú lakásvásárlás ugyanakkor egyes helyeken még mindig jó üzlet lehet, és az ingatlanár-emelkedésben is vannak még lehetőségek – mutat rá friss elemzésében az OTP Ingatlanpont.

A múlt év közepétől jelentősen csökkent a lakásvásárlások száma: az adásvételek száma Budapesten több mint 80 százalékkal csökkent, a megyeszékhelyeken és nagyobb vidéki városokban 52, illetve 50 százalékos csökkenés ment végbe. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint eközben januárban jelentősen nőtt a magánszemélyek kínálata.

Egy év alatt 11 százalékkal drágulatak az újépítésű ingatlanok.

Miközben az eladók jelentős része még mindig nagy reményekkel vág bele ingatlanja értékesítésbe, és úgy gondolják, hogy most “csinálnak egy jó üzletet” a szárnyaló ingatlanpiacon, addig a szakértők szavaiból valami egészen más kép rajzolódik ki.

A Duna House lakásárindexeinek többsége hosszú évek óta először mutatott csökkenést 2019 utolsó negyedévében, a legnagyobb visszaesést a panellakások mutatják, a fővárosban, valamint a keleti és nyugati országrészben is esett ennek a lakástípusnak az ára tavaly az utolsó három hónapban. Az árakra az is hatott, hogy decembert - az elmúlt három évet nézve - a leggyengébb kereslet jellemezte.

Fenntartható lakáspolitikára van szükség - mondja a jegybank elnöket.

Idén rengeteget változott a hazai ingatlanpiac, amelynek egyik fő mozgatórugója a fővárosi lakáspiac volt. Melyik kerület volt a legnépszerűbb, mennyiért cserélt tulajdonos a legolcsóbb és legdrágább lakás?

Bár a 2019-es év a teljes lakáspiacot nézve a nyáron megcsappanó kereslet miatt nem lesz rekordesztendő, azért idén is számos csúcs született - derül ki egy friss összesítésből.

A tél beköszöntével sok az eszkimó és kevés a fóka az albérleti piacon, akinek mostanában készül el a bérbeadásra kínált új lakása, vagy most megy el az albérlője az a korábbinál lényegesen hosszabb bérlőkeresésre számíthat.  Egyre nagyobb a megújítási kockázat, a hagyományos hirdetési eszközök használata sokszor már nem elég - figyelmeztet a Rentingo.com, a bérbeadók és bérlők közösségi oldala. Több héttel csökkenti a lakás üresen állásának az idejét, ha a tulajdonos nem csak passzívan hirdet, hanem saját maga is tud kapcsolatfelvételt kezdeményezni a potenciális bérlők felé.

A cégtulajdonosoknak nem mindig egyértelmű, hogy hitelből történő ingatlanvásárláskor kell-e pótlólagos ingatlanfedezetet biztosítani a banknak? Legtöbben úgy gondolják, elegendő maga a megvásárolt ingatlan fedezetként, ez azonban sajnos nem miden esetben van így. A Bankmonitor összegyűjtötte, hogy milyen helyzetekben szükséges ingatlan pótfedezet a hitel mögé.

A lassuló piac magával hozta az alku növekedését, ami annak is köszönhető, hogy nagyon elszakadtak a valós és a hirdetési árak. Ugyanakkor nehezebb pontos arányt számolni az egyre kevesebb tranzakció miatt. Az alku lehetősége nem csak a reális ártól, hanem az eladó motivációjától is függ.

Az Otthon Centrum a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva immár negyedszerre készítette el saját élhetőségi rangsorát. Hol a legjobb élni Magyarországon?

Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképének adatai szerint töretlen az ingatlanár növekedés a hazai piacon, idén az első három negyedévben országosan 14 százalékos emelkedés látható az előző év azonos időszakához képest. Nagyok a különbségek az ország területei között, van olyan megye, ahol az árak harmadukkal emelkedtek egy év alatt, néhol viszont 10 százalékkal sem. A lassulás és a piac átrendeződése elkerülhetetlen, de nem mindenhol és nem azonos mértékben.

Jelentősen változnak az ingatlanokra vonatkozó jogszabályok, január 1-től az újépítésű lakóingatlanok értékesítésekor eddig alkalmazott kedvezményes 5 százalékos áfa 27 százalékra emelkedik. Ez újabb lassulást hozhat a piacon.

Alig több mint egy hónap múlva - az év végén - lejár az újlakás-építések felfutásában főszerepet játszó kedvezményes áfára vonatkozó határidő, ezzel részben új időszámítás kezdődik majd a piacon. Ugyanakkor vannak még a kínálatban olyan új, átadás előtt lévő vagy még épülő lakások, amelyekre az 5 százalékos kedvezményes áfa vonatkozik, és ezzel az olcsóbb kategóriába tartoznak - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely összegyűjtötte a legalacsonyabb négyzetméteráron kínált fővárosi és megyeszékhelyeken található lakásokat.

Január 1-jén 27 százalékra emelkedik az újépítésű lakások értékesítését terhelő – jelenleg kedvezményes – 5 százalékos áfa. Az így december végéig tartó, új lakásokért folyó „véghajrában” meg is jelentek az akciók: a magasabb áfakörbe átcsúszó ingatlanfejlesztés esetén a beruházók egy része engedményt kínál azoknak, akik még az idén hajlandóak nagyobb vételárrészt befizetni.

Az V. kerületi Dorottya utcában egy négyzetmétert tavaly átlagosan 1,6 millió forintért adtak el, miközben a Békés megyei Mezőhegyesen 20 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

A gazdaságkutató legfrissebb felmérése szerint Budapesten már kínálati piac van kialakulóban.

Válságos állapotúnak is nevezhető a budapesti albérletpiac – állapította meg a GKI Gazdaságkutató friss tanulmánya. Mi segíthetne a helyzeten? Több önkormányzati lakás kellene? Kevesebb Airbnb? Mennyit számít a csok bevezetése és a kedvezményes lakásáfa eltörlése? Ami biztos: többet kell dolgozni egy lakás megvásárlásához, mint 10 éve.

Minden második lakást befektetési céllal értékesítenek a fővárosban, azonban egyes népszerű projektek esetében akár a 70 százalékot is elérheti a befektetők aránya. A befektetők körében legkeresettebbek az V., VI., VII., VIII., IX., XI. és XIII. kerületek: itt könnyen találunk olyan társasházat, ahol csupán 30 százalék a saját célra vásárlók aránya – derül ki az Otthon Centrum legújabb elemzéséből.