A leggyorsabban még mindig a paneleket lehet értékesíteni, de ehhez már 35 százalékkal hosszabb időre van szükség a két évvel ezelőtti csúcshoz képest. A családi házak piacán azonban nincs lassulás, sőt: Pest megyében, jellemzően a fővárosi agglomerációban az elmúlt tíz évben soha nem lehetett ilyen gyorsan értékesíteni ingatlant.
Nincs szélsőséges kilengés, de azért igenis érzékelhető változás állt be az ingatlanpiacon a koronavírus uralta hónapokban: a járvány hatással volt az árakra, és a tranzakciószámokra, ami az értékesítési idő növekedését idézte elő. Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített ingatlanok forgási sebessége a legnépszerűbb lakástípus, a panelek esetében is lassult, összegezte a cég legfrissebb tanulmányának megállapításait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta: a tendencia elsősorban a nagyobb városokra érvényes, a fővárosi agglomeráció településeit és a családi házak piacát kevésbé fogta meg a vírus.
Bár még mindig panellakást lehet a leggyorsabban eladni, az értékesítési idő nőtt a tavalyi évben, és már megközelítette a téglalakások eladásához szükséges intervallumot. Az átlag 93 nap, ez azt jelenti, hogy 24 nappal hosszabb ideig van a piacon az ingatlan a sikeres tranzakcióig, ami 2019-ben tapasztalt 69 naphoz képest nagyjából 35 százalékkal hosszabb idő. De nem csak az értékesítési idő nőtt a panellakásoknál, hanem a különbség is a településtípusok között. Az olló jelentősen szétnyílt, hiszen a belvárosban csak 76 nap szükséges a tulajdonoscseréhez, amely még alacsonyabb is a 2019-es értéknél. Budán és a régió központokban már 85 napot kellett várni a megfelelő vevő érkezéséig. A kisebb megyei jogú városokban 105 nap, Pest megyében 112 nap, míg a kisebb városokban négy hónap, a kis településeken átlagosan 135 nap ez az érték. Az eladási idő a Belvárostól eltekintve mindenhol legalább 30 százalékkal nőtt 2019-hez képest.
A téglalakások értékesítéshez – 2014 óta először – több mint száz nap kellett, az országos átlag 109 nap, ami 25 százalékkal hosszabb időt jelent a tavalyihoz hasonlítva. Budapest belvárosában, Budán és a külső pesti kerületekben, valamint a kisebb megyei jogú városokban az átlaggal megegyező a forgási sebesség. A régió központokban és Pest megyében azonban csak 100 napot kellett várniuk az eladóknak. Ebben a szegmensben is a kisebb településeken kellett a leghosszabb idővel számolniuk a tulajdonosoknak, itt átlagosan kéthetes szórás alakult ki (118-136 nap). Ezek az értékek mindenhol magasabbak a 2019-ben mért adatoknál. Az agglomerációban csak 10 százalékkal, Budapesten és a megyei jogú városokban 20 százalékkal, az ennél kisebb városokban 30 százalékkal változott a forgási sebesség.
A családi házaknál ugyanakkor nem tapasztalt lassulást a cég. „Országos átlagban a tavalyi évvel megegyező értékkel számolhattak az eladók, de területileg némileg átrendeződött a piac” – fogalmazott az Otthon Centrum elemzési vezetője. Pest megyében 11 százalékkal rövidült az értékesítési idő, és az átlag 148 nap az elmúlt tíz év legalacsonyabb értéke a térségben. Ezzel szemben Budapesten nőtt a forgási sebesség, ámbátor ezt is érdemes árnyalni. Budán a 155 nap ugyan kedvezőbb az átlagnál, de 2019-hez képest ez is 30 százalékkal hosszabb eladási időt jelent. A külső pesti kerületekben átlagolt 124 nap 1,5 százalékkal nőtt, de ennek ellenére ez a tavalyi év legalacsonyabb értéke ebben a szegmensben. A megyei jogú városokra öt-öt és
fél hónap a jellemző, ami a forgási sebesség 5-8 százalékos lassulásának felel meg. A kisebb településeken fél évnél hosszabb idő kellett egy családi ház értékesítéséhez.