Az otthonteremtési támogatások széles palettájából válogathatnak azok a családok, akik még az idei évben belevágnak az otthonteremtésbe.

Másfél évig tartó albérletpiaci drágulásnak vetett véget a szeptember: országos szinten és Budapesten egyaránt stagnáltak a bérleti díjak augusztushoz képest.

Jelentősen visszaesett a kereslet az ingatlanpiacon, ami a magánhirdetőknek egyre nagyobb fejfájást okoz.

A budapesti lakások átlagos négyzetméterára október közepén 959 ezer, a házaké 794 ezer forint volt a használt ingatlanok piacán.

Íme a Duna House kínálata 800 millió felett.

Az egyre magasabb szintekre ugró infláció visszafogja a vásárlóerőt, ez pedig a lakáspiacon is megjelenhet, tompítva a drágulás ütemét.

2021-ben Magyarország élen járt a lakásfejlesztésben.

Az új rezsiszabályok hatása már érezhető az lakáspiacon, egyre többen keresik az olcsóbb fűtési megoldásokkal rendelkező, takarékosabb lakóingatlanokat. 

Tavaly folytatódott a főváros körzetének „fánkosodása”.

Rekordmértékű 26 százalékra nyílt az árolló szeptemberben a keresleti és kínálati bérleti díjak között a budapesti albérletpiacon .

Szeptemberben több mint 37 ezer eladó lakás- és házhirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők.

Minimum 30 millió forintos képzeletbeli határral érdemes számolnia annak, aki ingatlanvásárláson gondolkodik.

A használt lakások fővárosi piacán a kisebb alapterületű eladásra kínált ingatlanoknál az átlagosnál jelentősebb drágulás látható.

Fejér megyében közel felére csökkent az újépítésű ingatlanok aránya 2021-hez képest a Duna House idei tranzakciós adatai szerint.

A támogatások ellenére lassítottak az első lakásvásárlók.

Sopron után Debrecen is átlépte az egymilliós négyzetméterárat.

A korábbi előrejelzésnek megfelelően tovább nyílt az árolló augusztusban a budapesti albérletpiacon – derül ki a Rentingo.com legfrissebb albérletpiaci elemzéséből.

Az év első negyedévében tovább emelkedtek az árak és országos átlagban már 22,3 millió forintért cseréltek tulajdonost a használt lakóingatlanok a KSH statisztikái alapján. Továbbra is igaz azonban, hogy a főváros-vidék viszonylatában és a régiók között is jelentős eltérések figyelhetőek meg, hiszen míg a legdrágább budapesti kerületben talán egy minigarzonra sem, addig a legolcsóbb megyeszékhelyen egy több, mint 130 négyzetméteres ház megvásárlására is fedezetet nyújthat az országos átlag összege. Az OTP Ingatlanpont szakértője megvizsgálta, hogy milyen lehetőségek közül és mekkora kínálatból válogathat az, akinek a kerekített országos átlagár, azaz 22 millió forint áll rendelkezésére egy lakás, ház vagy éppen nyaraló megvásárlására. 

Várhatóan 2028 végéig érvényben marad a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa, legalábbis a Pénzügyminisztérium támogatja az erről szóló szakszövetségi tervet. A határidő meghosszabbítása lökést adhat a kínálatnak és a lakásépítési kedvnek.

Sorrendben harmadik hónap volt a július, amikor az országos lakbérek több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Pontosan 23 százalékkal voltak magasabbak, a fővárosban pedig 25 százalékkal emelkedtek.

A Duna House adatai szerint 2021-ben már 23 százalékkal több külföldi fektette pénzét magyar ingatlanba, így tavaly 2716 esetben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet az Európai Unión kívüli állampolgárok.

A lakosság többsége az energiaárak drágulásának bejelentését követően azonnal kockás papírt ragadott és számolgatni kezdett. Nagy még a bizonytalanság, ezért felkészülni is nehéz. Hogy az energiazabáló ingatlanok tulajdonosai tömegével próbálnak-e a jövőben megszabadulni korszerűtlen vagy nehezen kifűthető házaiktól, még nem tudni. Merre tovább? A Duna House szakértői összefoglalták a lehetőségeket.

Az ingatlanpiacon nem ez a legfényesebb időszak, a nyári uborkaszezon, a háborús helyzet, a forint gyengülése és az alapkamat emelkedése mind egy irányba mutatott, így jelentősen csökkent a forgalom az utóbbi hónapokban. 

Az elmúlt években a pandémia hatására jelentősen megnőtt a családi házak iránti kereslet. Az Otthon Centrum agglomerációs piacot elemző összesítése szerint egy év alatt minden járásában kétszámjegyű árszintemelkedés után, további 30-40 százalékkal nőttek az árak.

A jövőben az állami főépítész által vezetett tervtanács véleményezi az 5 ezer négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációját.

14 százalékos áremelkedéssel számolhatnak azok, akiknél mostanában van a bérleti szerződésük évfordulója. Ez 10-20 ezer forinttal növelheti a meglévő szerződések havi bérleti díjait. Akik esetleg a bérleti díjak emelése miatt olcsóbb albérletre váltanának most még jó időben vannak, mivel most széles a kínálat, közel 12 ezer kiadó lakásból lehet válogatni országszerte.

Legutoljára a járvány sújtotta 2020-as év májusában volt ilyen visszaesés a tranzakciók számában. 2022 júliusában a Duna House által becsült 8 978 adásvétel az előző hónaphoz képest 17 százalék, az előző év hasonló időszakához képest 20 százalékkal gyengébb forgalmat mutat.

Az ingatlanok áremelkedése még mindig töretlen, az enyhébb nyár után aktívabb őszi szezonra számít a Duna House ingatlanközvetítő.

Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a kibocsátásmentes lakások építésére – állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmánya. Ez nemcsak a lakástulajdonosok fűtési költségeit csökkenti, de jelentős haszonnal jár az ukrajnai háború által súlyosan érintett európai gazdaságok – így a magyar – számára is. A kutatócég arra is felhívta a figyelmet: a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, amihez viszont állami támogatás szükséges.

Az ingatlanbefektetések felértékelődése szinte megállíthatatlannak tűnt, de a jelenlegi gazdasági környezetben hamarosan vége lehet a menetelésnek. A központi bankok kamatemelési ciklusa, az itthoni rezsicsökkentés korlátozása, valamint a magas építőanyagárak csökkenthetik, de legjobb esetben is stagnálásra kényszeríthetik a lakásárakat az Equilor Alapkezelő friss ingatlanpiaci elemzése szerint. Mindezek ellenére bizonyos ingatlanszegmensek továbbra is jól teljesíthetnek.

Az igazi roham még várat magára a lakásbérleti piacon, de augusztusban és szeptemberben a vártnál jelentősebb keresletnövekedés várható a szabad bérlemények iránt. A leendő bérlőknek és bérbeadóknak is jól jöhet ez a szusszanásnyi idő, hiszen több változásra is fel kell, hogy készüljenek, mivel a koronavírus járvány lecsengésével már valamelyest átalakultak a preferenciák és a közelmúlt változásai még tovább fogják alakítani az ideális bérelt lakásról alkotott képet. Az OTP Ingatlanpont szakértője összegyűjtötte, hogy mire érdemes figyelni az első lakást bérlőknek és bérbeadóknak.

Újabb rekord a hazai ingatlanpiacon! Nettó 30 millió euróért, azaz bruttó kb. 15 milliárd forintért árulnak egy kastélyt Magyarországon!

Országos átlagban 4,4 százalékkal nőttek a lakásárak az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest, éves szinten az árnövekedés dinamikája 20,1 százalék volt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásárindexéből.

Ellentétes irányú piaci hatások eredőjeként, az idei első félévben a megelőző időszakhoz képest lassult a fővárosi újlakás kereslet, amire a beruházók igen visszafogott új kínálattal reagáltak. Élénkülés jelen helyzetben egyelőre nem várható, az árak ugyanakkor folyamatosan kúsznak felfelé – derül ki az OTP legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.

A második negyedévben több mint 115 ezer négyzetméter új logisztikai ingatlant adtak át a budapesti agglomerációban, míg vidéken csaknem 47 ezer négyzetmétert.

Reneszánszukat élik napjainkban a házgyári panellakások. A pandémia alatt kissé mellőzött lakástípus népszerűsége 2022-ben új erőre kapott, az idei év első félévében a lakótelepi ingatlanok extrém gyorsasággal, és néhol rekord árakon találtak új tulajdonosra a Duna House értékesítési adatai szerint.

Ismét beköszöntött a kánikula és a hőérzetünk mellett a statisztikák is azt mutatják, hogy évről-évre egyre melegebbek lesznek a nyarak. Az Eurostat adatai alapján 1979 és 2021 között közel háromszorosára nőtt a hűtési igényt kifejező hűtési index, míg a fűtési igény tizedével csökkent.

Májusban és júniusban az év eleji szint kétharmadára csökkent az ingatlan adás-vételi tranzakciók havi száma. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa rámutatott, hasonló jelenségre legutóbb a koronavírus-járvány kirobbanását követő hónapokban volt csak példa, amit egy felpattanás követett, de ez most valószínűtlen. A szakember szerint a visszaesés okai között lehet a zöld hitelek felfüggesztése és az, hogy az emberek várják a jövő évi családtámogatási lehetőségek bejelentését.

Az energia-veszélyhelyzet miatt az átlagfogyasztás felett piaci árat kell fizetni az áramért és gázért, és bár az új szabály a háztartások 75 százalékát nem érinti, mégis hatással lesz a piacra. A jövőben megnövekedhet a kereslet az alacsony fenntartási költségű lakások iránt, és felértékelődhetnek a korszerű, energiatakarékos ingatlanok. Az érdeklődések háromnegyede már 2022-ben is ilyen eladó lakásokra és házakra érkezett.

A lakáspiaci kilátások 2021 végén tetőztek, az idei első negyedévben romlottak, s ez az elbizonytalanodás a második negyedévben is csak vidéken oldódott kissé. Összességében gyengültek az ingatlanos szakma áremelkedési várakozásai.

Felgyorsult a drágulás az albérletek országos piacán: havi szinten 2,6 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak májusban, szemben az áprilisi 2 százalékkal A fővárosban 2,5 százalékos volt a növekedés. Országosan 20,8 százalékkal, a fővárosban pedig 21,4 százalékkal drágultak az albérletek tavaly májushoz képest. A júniusi kínálat alapján Budapesten 190 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Az V. kerületben pedig elérte a havi 5 ezer forintos szintet az egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díj, amire korábban soha sehol nem volt példa. A megyeszékhelyeken 92,5-150 ezer forintért kínálták az albérleteket júniusban. A legdrágább városok közé sorolható többek között Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár.

A fenntarthatósági törekvések egyre meghatározóbbak az ingatlanszegmensben, az ESG-kritériumok alkalmazása kiemelt szerepet kapott, amely az eszközök árazásában és a piaci szereplők elvárásaiban is megmutatkozik. A teljes életciklusra vonatkozó tervezés és a holisztikus szemlélet kulcsfontosságú a hatékony fenntarthatósági stratégiák kialakításában.

Egyre kevesebb a fizetőképes vásárló. Ezer lakáshirdetésre vetítve 6 százalékkal mérséklődött az érdeklődések száma 2020 januárjához képest. Ennél is jobban csökkent az 1 millió látogatóra jutó érdeklődések száma, ami közel 30 százalékkal esett vissza.

Csökkent az utóbbi egy évben a lakásvásárlást tervezők száma: a magyarok 12 százaléka venne egy éven belül lakóingatlant, szemben a tavalyi 16 százalékos aránnyal.

A folyamatosan emelkedő ingatlanárak, a szűkülő kínálat és napjaink dráguló kamatkörnyezete próbatétel elé állítja az ingatlanvásárlókat. Azok, akik mégis új otthon vásárlására vállalkoznak, ráadásul ehhez hitelt is igénybe kell venniük, legjobb, ha szakértőktől tájékozódnak az aktuális banki ajánlatokról és kedvezményekről. A Duna House Pénzügyek számításai alapján így milliókban mérhető a különbség.

Kevés külföldi vásárol ingatlant Magyarországon, akik mégis, azok jellemzően Budapestben gondolkodnak és szinte mindannyian készpénzben fizetnek, átlagosan 52 millió forintot.

Már szinte szokásos, hogy minden latolgatás, összefoglalás, elemzés azzal indul, hogy sorraveszi a nehézségeket. A Covid 2 éve után 2022-t az orosz-ukrán konfliktus árnyékolta be, miközben a világ egyre inkább felkészült a nyitásra.

Egy év alatt a fővárosban 35 százalékkal 175 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. A megyeszékhelyek többségében pedig 8-33 százalékos volt az emelkedés.