Egyre kevesebb a fizetőképes vásárló. Ezer lakáshirdetésre vetítve 6 százalékkal mérséklődött az érdeklődések száma 2020 januárjához képest. Ennél is jobban csökkent az 1 millió látogatóra jutó érdeklődések száma, ami közel 30 százalékkal esett vissza.

Csökkent az utóbbi egy évben a lakásvásárlást tervezők száma: a magyarok 12 százaléka venne egy éven belül lakóingatlant, szemben a tavalyi 16 százalékos aránnyal.

A folyamatosan emelkedő ingatlanárak, a szűkülő kínálat és napjaink dráguló kamatkörnyezete próbatétel elé állítja az ingatlanvásárlókat. Azok, akik mégis új otthon vásárlására vállalkoznak, ráadásul ehhez hitelt is igénybe kell venniük, legjobb, ha szakértőktől tájékozódnak az aktuális banki ajánlatokról és kedvezményekről. A Duna House Pénzügyek számításai alapján így milliókban mérhető a különbség.

Kevés külföldi vásárol ingatlant Magyarországon, akik mégis, azok jellemzően Budapestben gondolkodnak és szinte mindannyian készpénzben fizetnek, átlagosan 52 millió forintot.

Már szinte szokásos, hogy minden latolgatás, összefoglalás, elemzés azzal indul, hogy sorraveszi a nehézségeket. A Covid 2 éve után 2022-t az orosz-ukrán konfliktus árnyékolta be, miközben a világ egyre inkább felkészült a nyitásra.

Egy év alatt a fővárosban 35 százalékkal 175 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. A megyeszékhelyek többségében pedig 8-33 százalékos volt az emelkedés.

Soha nem látott nagyságú izgalmakat hoztak az elmúlt évek a magyar ingatlanpiacon. A drágulást tekintve például az elsők között vagyunk Európában.

Márciusban folytatódott a drágulás az albérletpiacon a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Az átlagos bérleti díj Budapesten 2,9 százalékkal nőtt februárhoz képest, országos szinten pedig 2,3 százalékos volt a drágulás. A bérletidíj-emelkedésben szerepet játszott, hogy márciusban még sosem volt ekkora kereslet a kiadó lakások iránt.

Bár valamelyest lankad a magyarok felújítási kedve az év elejéhez képest, így is nagyjából 840 ingatlanon terveznek valamilyen renoválást.

Az áremelkedés kézzel fogható a hazai ingatlanpiacon – akár vásárlásról, akár bérlésről van szó –, az viszont talán meglepetés, hogy mértéke az EU-s tagállamok közül az egyik legmagasabb. A Duna House szakértői szerint hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”. Az emelkedésnek azonban még messze nincs vége.

A tavaly áprilisi 32 ezerről alig több mint 16 ezerre csökkent a számuk.

Majdnem hárommillió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő a Balatoni borrégióban, itt a legmagasabb az ár a hazai bortermő területek között. Ugyanígy a lakóingatlanoknál is élen jár a térség, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kérik átlagosan a legtöbbet a lakásokért és a házakért, tavaly négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot. Ez az ár éppen félmillióval több mint a legolcsóbb, Tokaji borvidéken. A legdrágább és a legolcsóbb bortermő település között pedig több mint tizennyolcszoros a különbség. A 2014 óta tartó ingatlanár-növekedés eltérő mértékben érintette a bortermő vidékeket, de mindenhol jelentős volt, még a legkevésbé dráguló térségekben is duplázódtak az árak.

A népszerű gyógy- és élményfürdők vonzáskörzetében pörgött leginkább a nyugat-dunántúli ingatlanpiac, a Hévíz- Zalakaros- Kehidakustány trió a népességre vetített tranzakciószámok arányát tekintve országos szinten is kiemelkedően teljesített. A térségben a legtöbb adásvételt Győrben kötötték és Sopronnal együtt itt lehetett legdrágábban ingatlanhoz jutni. Az országrész vándorlási többlete figyelemre méltó.

A 2015-ös szintekhez képest már 49 százalékos drágulás volt látható az országos piacon, ez pedig csúcsot jelent. Márciusban ráadásul tovább élénkült a piac, amiben szerepet játszik az Ukrajnából menekülők által támasztott kereslet is. Különösen a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében.

Ha lassan is, de bővülnek azok a preferenciák, amelyek az új vagy újszerű lakást vásárlók döntéseit befolyásolják a következő otthonuk kiválasztásakor – derül ki egy friss kutatásból. A vételár továbbra is a legfőbb hatást gyakorló tényező, ami érthető is a folyamatosan emelkedő négyzetméterárak ismeretében. Viszont a praktikus elvárások, többek közt a lakás elrendezése, a megfelelő közlekedési lehetőségek és elérhető boltok, intézmények mellett már arra is kíváncsiak a lakóparki lakást keresők, hogy az a hely, ahol lakni fognak, mennyire elégíti ki a szociális kapcsolatok iránti igényeiket, illetve hozza hozzájuk közelebb a zöldebb környezetet.

A pandémia okozta mélyrepülés, majd a hosszú stagnálás után már érezhető a kereslet élénkülése a bérleti piacon. Az árak eddig csak az inflációt követték, ám most lassan, de biztosan ívelnek felfelé. Az igazi visszatérést az Airbnb talpra állása idézheti elő, aminek előjeleit már most tapasztalják az ingatlanosok. Addig is, nyártól újabb nagy áremelkedés várható, a Duna House szakemberei ezért azt tanácsolják a bérlőknek, hogy minél hamarabb szerződjenek le hosszútávra. 

A fővárosi panellakásokra az idén átlagosan 51 nap alatt érkezett vevő, a téglaépítésű társaikat pedig 102 nap alatt lehet eladni, szemben az egy évvel korábbi 85 és 113 nappal. A Budapesten kívüli piacon a megyei jogú városok piaca is felgyorsult, a házak, valamint panel- és téglalakások ebben az évben 56-95 nap alatt gazdára talált, ez jelentős változás a múlt év azonos időszakában 86-144 napos időszakkal.

Az Otthon Cemtrum szerint a szomszédban zajló háború és az Oroszországra kivetett nemzetközi szankciók egyelőre nem éreztetik hatásukat a hazai ingatlanpiacon. A fegyveres konfliktus kitörése óta eltelt időszakban az elmúlt évhez hasonló pozitív lendület érzékelhető. 

2021-ben is taroltak az agglomerációs települések szerte az országban.

Irodaházakat, raktárakat, telkeket és szenvedő hoteleket céloznak idén a magán- és intézményi befektetők. A lakáspiacon is egyre gyakrabban jelennek meg ezek a vevők.

Februárban is folytatódott a bérletidíj-növekedés a budapesti albérletpiacon, a hónap végén kitört orosz-ukrán háború egyelőre még nem érezteti a hatását – derül ki a Rentingo.com albérletpiaci elemzéséből, amely szerint a fővárosban átlagosan 162 ezer forintot kértek a bérbeadók februárban, amire legutoljára majdnem két éve, 2020 nyár elején volt példa. A hónap vége óta egyre több menekült regisztrált a közösségi albérletkereső platformon, részben ukránok, részben pedig Ukrajnában tanuló külföldi diákok. A lakosság szolidaritását mutatja, hogy sokszor itteni rokonok, barátok, ismerősök segítenek albérletet találni a nehéz helyzetbe került embereknek.

Miközben brutális, 80 százalékot meghaladó mértékben nőtt januárban éves szinten a lakáshitel-kihelyezés, a money.hu szakértői aggasztó jelekre figyelmeztetnek. A piaci lakáshitelek folyósítása 11 havi mélypontra jutott, s ezen kölcsönök átlagkamatának januári emelkedése 2012. óta nem látott mértékű volt. A piaci lakáshitelek a következő hónapokban kiárazódhatnak a piacról, kérdéses, hogy a folyósításokban már 36 százalékos súlyt képviselő támogatott konstrukciók meddig tudják tartani a piacot.

Még mindig sokan érdeklődnek az Otthonfelújítási program lehetőségei iránt.

A szomszédban dúló háború közvetetten komoly hatást gyakorol a magyar gazdaságra, igy az ingatlanpiacra is. Már tapasztalható az óvatosság, a kivárás a piacon, ami rövid távon az ingatlanpiac tranzakciós számának érdemi visszaesésében jelentkezhet.

A Duna House adatai szerint országosan 13 793 ingatlan-adásvétel bonyolódott, valamint 93 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború okozta bizonytalanság miatt visszaesett a kínálat és a kereslet az ingatlanpiacon februárban éves összevetésben.

Január közepén újabb 100 milliárd forintra pályázhattak a kis- és középvállalkozások a GINOP Plusz keretében, amelynek célja a cégek termelékenységének növelése, szervezeti megújulásának támogatása. A pályázaton elnyert összeget nemcsak technológiafejlesztésre, hanem infrastrukturális és ingatlan beruházásokra is fordíthatják.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015-ös indulása egybeesett azzal az időszakkal, amikor a lakóingatlanok ára erőteljesen emelkedni kezdett. A folyamat már 2014-ben megkezdődött, a drágulás kisebb-nagyobb ingadozásokkal azóta is tart. Sokan a CSOK-ot tették, teszik felelőssé az ingatlanárak elszabadulásáért, a lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozó Metrodom-csoport szakértői azonban az elmúlt 10 év adatait, piaci változásait elemezve arra jutottak, hogy az időközben többször módosított konstrukció szerepe ebben minimális az újépítésű lakások piacán. A drágulást döntően más tényezők hajtották.

Bár a december hagyományosan kevésbé aktív időszak a lakóingatlanok piacán, a tavalyi évtől hajrával búcsúztak az új és használt ingatlanok is és a pihenő nem tartott sokáig. Az OTP Ingatlanpont hálózatának tapasztalatai alapján, bár területenként eltérő mértékben, de országos szinten már januárban újra éledt és most is mindenhol aktív a piac.

Tavaly 19 898 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Országosan 1,9 százalékkal, Budapesten 2,4 százalékkal nőttek az albérletárak decemberhez képest. Éves összevetésben 15,1 és 15,7 százalékos volt a drágulás.

A fővárosban egy panelt, míg vidéken akár tégla lakást is vásárolhat az az egyedülálló, aki nettó 320 800 forintos átlagkeresetéhez igazított hitelt vesz fel ingatlanvásárláshoz - ismertette kalkulációját a Duna House csütörtökön az MTI-vel.

Tovább nőttek az albérletárak decemberben is a budapesti kiadó lakások piacán, és ez a trend 2022-ben is folytatódik – derül ki a Rentingo.com legfrissebb, 2022-re vonatkozó albérletpiaci elemzéséből és előrejelzéséből. A 2020-as látványos bezuhanása után a koronavírus-járvány újabb hullámai egyre kevésbé befolyásolták az árakat, sőt 2021 végére a piac függetleníteni tudta magát a pandémiától. 

Mint számos más területen, az ingatlanértékesítésben is a digitalizáció vette át a főszerepet, amihez nagymértékben hozzájárult a koronavírus-járvány is. Magyarországon elsőként valósította meg a teljes ingatlanközvetítési folyamat digitalizálását egy magyar startup, a Livlia, amelynek rendszerében a rendelkezésre álló adatok alapján minden adminisztratív feladatot algoritmusok végeznek, így tanácsadóik maximálisan az ügyfeleikre tudják fordítani a figyelmüket.

2021 egyértelműen a kilábalás éve volt a budapesti albérletpiacon – derül ki a Rentingo.com éves összefoglaló elemzéséből. A koronavírus-járvány újabb hullámai ellenére előbb stabilizálódott, majd az év második felében látványosan nőtt a forgalom a kiadó lakások piacán, ezzel együtt a bérleti díjak decemberre elérték idei csúcsukat, és a bérlők fizetőképessége is erősödött. Volt olyan budai körzet, ahol közel 30 százalékot emelkedtek a bérleti díjak 12 hónap alatt. Az albérletárak alakulása jelentős eltéréseket mutat még kerületeken belül is.

A legdrágább, tulajdonosa által eladott budapesti ingatlan egy svábhegyi ház volt az idén, amely 765 millió forintért kelt el. A fővároson kívül pedig egy balatonfüredi villa viszi a prímet. A legolcsóbb pedig egy sarkadkeresztúri családi ház volt 2021-ben.

A használt lakások mellett idén elhúztak az újak. 2021-ben a legnagyobb hatást a járványhatás mellett az állami támogatások bővülése, a hitelkamatok emelkedése és a zöld otthon program elindulása gyakorolta a lakáspiacra.

A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára, ezzel a főváros – Prágával holtversenyben – a leggyorsabb drágulást produkálta. A KPMG által vizsgált 8 évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól. Ami jó a lakástulajdonosoknak, nem jó az első lakást keresőknek, mert a lakásárak a nettó jövedelemhez képest is emelkednek.

Elsőként azt kell figyelembe venni, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan még mindig megkerülhetetlen szereplője az ingatlanpiacnak a világjárvány. Annak ellenére, hogy szerencsére Magyarországhoz hasonlóan a legtöbb ország a vakcinában és az oltások által megszerzett védettségben látja a koronavírus járvánnyal szembeni védekezés legjobb eszközét.

Az ingatlanvásárlásnak is van egyfajta lélektana, ez az oka annak, hogy a legtöbben szeretnék még a szilvesztert megelőzően letudni a vásárlást. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint minden esély meg is van jó üzletet kötni, mert az eladók is hasonlóképp gondolkodnak, ráadásul a november-december hagyományosan az egyik legerősebb időszak a piacon.

Az infláció ismét tényezővé vált, még mindig nem tudjuk, milyen lesz az „új normalitás” az irodák felhasználási módja terén, és az alacsony karbonkibocsátásra való áttérés átírja a tulajdonos és a bérlő közötti kapcsolatrendszert.

Országos szinten 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kiadó lakások piacán novemberben az egy hónappal korábbihoz képest.

Szélsőségekből 2021-ben sem volt hiány a hazai ingatlanpiacon. Milyen ingatlant adtak el a leggyorsabban, illetve a legmagasabb áron?

A nagyvárosok többségében 10-28 százalékkal magasabb az eladó használt lakóingatlanok kínálati értékhatára, mint a vevők lélektani határa. Az elmúlt három évben a vásárlók még tartani tudták a lépést az áremelkedéssel, és az általuk fizetendő maximális összeg is folyamatosan nőtt.

Budapesten 8,5 éves jutó átlagfizetésre volt szükség egy 50 négyzetméteres 35,9 millió forintos ingatlan vásárlásához a második negyedévben, ezzel a vizsgált időszakban a visegrádi országok fővárosai közül a magyar fővárosban lehetett a leggyorsabban lakáshoz jutni - közölte az ingatlan.com.

Múlt héten jelent meg a kormányrendelet az első rozsdaövezeti akcióterület kijelöléséről és már az egykori Láng Gépgyár területén megvalósuló beruházás tervei is ismertek. A XIII. kerületi fejlesztésben lakó- és irodaépületek, hotel és zöldövezet váltja fel az ipari területet.

A múlt évben eladott lakóingatlanokat nézve a budapesti II. kerületben lévő Vérhalom tér volt a legdrágább az egész országban 2 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb lakóingatlanok a borsodi Rudabányán és a Bács-Kiskunban található Borgotán keltek el.

A koronavírus negyedik hulláma eddig nem befolyásolta a budapesti albérletpiacot: az árak lassan emelkednek, és kezdenek eltűnni az egyhavi kaucióval kivehető lakások is – derül ki egy friss elemzésből. Októberben átlagosan 149 ezer forintot kértek a bérbeadók lakásukért, ami 5,6 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakánál. A keresleti oldalon még nagyobb a növekedés: a kiadó lakást nézők 139 ezer forintos októberi keresleti átlaga 9,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Miközben a számokra nincs jelentős hatással a negyedik hullám, a bérbeadás folyamatát jelentősen befolyásolja, hiszen mindenki törekszik a kevesebb közvetlen kontaktusra. Ez a helyzet pedig felértékeli a hirdetések hatékonyságának a szerepét.