Irodaházakat, raktárakat, telkeket és szenvedő hoteleket céloznak idén a magán- és intézményi befektetők. A lakáspiacon is egyre gyakrabban jelennek meg ezek a vevők.

Februárban is folytatódott a bérletidíj-növekedés a budapesti albérletpiacon, a hónap végén kitört orosz-ukrán háború egyelőre még nem érezteti a hatását – derül ki a Rentingo.com albérletpiaci elemzéséből, amely szerint a fővárosban átlagosan 162 ezer forintot kértek a bérbeadók februárban, amire legutoljára majdnem két éve, 2020 nyár elején volt példa. A hónap vége óta egyre több menekült regisztrált a közösségi albérletkereső platformon, részben ukránok, részben pedig Ukrajnában tanuló külföldi diákok. A lakosság szolidaritását mutatja, hogy sokszor itteni rokonok, barátok, ismerősök segítenek albérletet találni a nehéz helyzetbe került embereknek.

Miközben brutális, 80 százalékot meghaladó mértékben nőtt januárban éves szinten a lakáshitel-kihelyezés, a money.hu szakértői aggasztó jelekre figyelmeztetnek. A piaci lakáshitelek folyósítása 11 havi mélypontra jutott, s ezen kölcsönök átlagkamatának januári emelkedése 2012. óta nem látott mértékű volt. A piaci lakáshitelek a következő hónapokban kiárazódhatnak a piacról, kérdéses, hogy a folyósításokban már 36 százalékos súlyt képviselő támogatott konstrukciók meddig tudják tartani a piacot.

Még mindig sokan érdeklődnek az Otthonfelújítási program lehetőségei iránt.

A szomszédban dúló háború közvetetten komoly hatást gyakorol a magyar gazdaságra, igy az ingatlanpiacra is. Már tapasztalható az óvatosság, a kivárás a piacon, ami rövid távon az ingatlanpiac tranzakciós számának érdemi visszaesésében jelentkezhet.

A Duna House adatai szerint országosan 13 793 ingatlan-adásvétel bonyolódott, valamint 93 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború okozta bizonytalanság miatt visszaesett a kínálat és a kereslet az ingatlanpiacon februárban éves összevetésben.

Január közepén újabb 100 milliárd forintra pályázhattak a kis- és középvállalkozások a GINOP Plusz keretében, amelynek célja a cégek termelékenységének növelése, szervezeti megújulásának támogatása. A pályázaton elnyert összeget nemcsak technológiafejlesztésre, hanem infrastrukturális és ingatlan beruházásokra is fordíthatják.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015-ös indulása egybeesett azzal az időszakkal, amikor a lakóingatlanok ára erőteljesen emelkedni kezdett. A folyamat már 2014-ben megkezdődött, a drágulás kisebb-nagyobb ingadozásokkal azóta is tart. Sokan a CSOK-ot tették, teszik felelőssé az ingatlanárak elszabadulásáért, a lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozó Metrodom-csoport szakértői azonban az elmúlt 10 év adatait, piaci változásait elemezve arra jutottak, hogy az időközben többször módosított konstrukció szerepe ebben minimális az újépítésű lakások piacán. A drágulást döntően más tényezők hajtották.

Bár a december hagyományosan kevésbé aktív időszak a lakóingatlanok piacán, a tavalyi évtől hajrával búcsúztak az új és használt ingatlanok is és a pihenő nem tartott sokáig. Az OTP Ingatlanpont hálózatának tapasztalatai alapján, bár területenként eltérő mértékben, de országos szinten már januárban újra éledt és most is mindenhol aktív a piac.

Tavaly 19 898 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Országosan 1,9 százalékkal, Budapesten 2,4 százalékkal nőttek az albérletárak decemberhez képest. Éves összevetésben 15,1 és 15,7 százalékos volt a drágulás.

A fővárosban egy panelt, míg vidéken akár tégla lakást is vásárolhat az az egyedülálló, aki nettó 320 800 forintos átlagkeresetéhez igazított hitelt vesz fel ingatlanvásárláshoz - ismertette kalkulációját a Duna House csütörtökön az MTI-vel.

Tovább nőttek az albérletárak decemberben is a budapesti kiadó lakások piacán, és ez a trend 2022-ben is folytatódik – derül ki a Rentingo.com legfrissebb, 2022-re vonatkozó albérletpiaci elemzéséből és előrejelzéséből. A 2020-as látványos bezuhanása után a koronavírus-járvány újabb hullámai egyre kevésbé befolyásolták az árakat, sőt 2021 végére a piac függetleníteni tudta magát a pandémiától. 

Mint számos más területen, az ingatlanértékesítésben is a digitalizáció vette át a főszerepet, amihez nagymértékben hozzájárult a koronavírus-járvány is. Magyarországon elsőként valósította meg a teljes ingatlanközvetítési folyamat digitalizálását egy magyar startup, a Livlia, amelynek rendszerében a rendelkezésre álló adatok alapján minden adminisztratív feladatot algoritmusok végeznek, így tanácsadóik maximálisan az ügyfeleikre tudják fordítani a figyelmüket.

2021 egyértelműen a kilábalás éve volt a budapesti albérletpiacon – derül ki a Rentingo.com éves összefoglaló elemzéséből. A koronavírus-járvány újabb hullámai ellenére előbb stabilizálódott, majd az év második felében látványosan nőtt a forgalom a kiadó lakások piacán, ezzel együtt a bérleti díjak decemberre elérték idei csúcsukat, és a bérlők fizetőképessége is erősödött. Volt olyan budai körzet, ahol közel 30 százalékot emelkedtek a bérleti díjak 12 hónap alatt. Az albérletárak alakulása jelentős eltéréseket mutat még kerületeken belül is.

A legdrágább, tulajdonosa által eladott budapesti ingatlan egy svábhegyi ház volt az idén, amely 765 millió forintért kelt el. A fővároson kívül pedig egy balatonfüredi villa viszi a prímet. A legolcsóbb pedig egy sarkadkeresztúri családi ház volt 2021-ben.

A használt lakások mellett idén elhúztak az újak. 2021-ben a legnagyobb hatást a járványhatás mellett az állami támogatások bővülése, a hitelkamatok emelkedése és a zöld otthon program elindulása gyakorolta a lakáspiacra.

A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára, ezzel a főváros – Prágával holtversenyben – a leggyorsabb drágulást produkálta. A KPMG által vizsgált 8 évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól. Ami jó a lakástulajdonosoknak, nem jó az első lakást keresőknek, mert a lakásárak a nettó jövedelemhez képest is emelkednek.

Elsőként azt kell figyelembe venni, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan még mindig megkerülhetetlen szereplője az ingatlanpiacnak a világjárvány. Annak ellenére, hogy szerencsére Magyarországhoz hasonlóan a legtöbb ország a vakcinában és az oltások által megszerzett védettségben látja a koronavírus járvánnyal szembeni védekezés legjobb eszközét.

Az ingatlanvásárlásnak is van egyfajta lélektana, ez az oka annak, hogy a legtöbben szeretnék még a szilvesztert megelőzően letudni a vásárlást. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint minden esély meg is van jó üzletet kötni, mert az eladók is hasonlóképp gondolkodnak, ráadásul a november-december hagyományosan az egyik legerősebb időszak a piacon.

Az infláció ismét tényezővé vált, még mindig nem tudjuk, milyen lesz az „új normalitás” az irodák felhasználási módja terén, és az alacsony karbonkibocsátásra való áttérés átírja a tulajdonos és a bérlő közötti kapcsolatrendszert.

Országos szinten 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kiadó lakások piacán novemberben az egy hónappal korábbihoz képest.

Szélsőségekből 2021-ben sem volt hiány a hazai ingatlanpiacon. Milyen ingatlant adtak el a leggyorsabban, illetve a legmagasabb áron?

A nagyvárosok többségében 10-28 százalékkal magasabb az eladó használt lakóingatlanok kínálati értékhatára, mint a vevők lélektani határa. Az elmúlt három évben a vásárlók még tartani tudták a lépést az áremelkedéssel, és az általuk fizetendő maximális összeg is folyamatosan nőtt.

Budapesten 8,5 éves jutó átlagfizetésre volt szükség egy 50 négyzetméteres 35,9 millió forintos ingatlan vásárlásához a második negyedévben, ezzel a vizsgált időszakban a visegrádi országok fővárosai közül a magyar fővárosban lehetett a leggyorsabban lakáshoz jutni - közölte az ingatlan.com.

Múlt héten jelent meg a kormányrendelet az első rozsdaövezeti akcióterület kijelöléséről és már az egykori Láng Gépgyár területén megvalósuló beruházás tervei is ismertek. A XIII. kerületi fejlesztésben lakó- és irodaépületek, hotel és zöldövezet váltja fel az ipari területet.

A múlt évben eladott lakóingatlanokat nézve a budapesti II. kerületben lévő Vérhalom tér volt a legdrágább az egész országban 2 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb lakóingatlanok a borsodi Rudabányán és a Bács-Kiskunban található Borgotán keltek el.

A koronavírus negyedik hulláma eddig nem befolyásolta a budapesti albérletpiacot: az árak lassan emelkednek, és kezdenek eltűnni az egyhavi kaucióval kivehető lakások is – derül ki egy friss elemzésből. Októberben átlagosan 149 ezer forintot kértek a bérbeadók lakásukért, ami 5,6 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakánál. A keresleti oldalon még nagyobb a növekedés: a kiadó lakást nézők 139 ezer forintos októberi keresleti átlaga 9,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Miközben a számokra nincs jelentős hatással a negyedik hullám, a bérbeadás folyamatát jelentősen befolyásolja, hiszen mindenki törekszik a kevesebb közvetlen kontaktusra. Ez a helyzet pedig felértékeli a hirdetések hatékonyságának a szerepét.

Az agglomeráció reneszánszával, majd a balatoni ingatlanpiac felpezsdülésével párhuzamosan a főváros népszerűségének folyamatos csökkenése az elmúlt közel két év egyik legmeghatározóbb trendje az ingatlanpiacon. Annak ellenére, hogy 2020-ban tizenhat éves rekordot döntött Budapesten a vándorlásból származó lakosságszám csökkenés, az élet egyáltalán nem állt meg a főváros ingatlanpiacán. A kerületeken belül 43 ezer, míg a kerületek között közel 58 ezer fő változtatott állandó lakóhelyet az év folyamán és a számok alapján a legnagyobb forgalmat a XI. kerület könyvelhette el.

A China Evergrande Group után egy újabb eladósodott kínai ingatlanfejlesztő, a Kaisa Group kérte részvényei kereskedésének felfüggesztését pénteken a hongkongi tőzsdén, miután egy nappal korábban egyik leányvállalata elmulasztotta dollárkötvényei után járó, esedékes kamatok kifizetését.

Nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júniustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index vizsgálata szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést.

Az ingatlanbefektetések Közép- és Kelet-Európában számottevően, 22 százalékkal csökkentek 2021 első félévében az előző év azonos időszakához képest – ez nem meglepő a COVID 19-járvány súlyos gazdasági hatásai következtében.

A terület specialistái szerint a budapesti, belvárosi ingatlanpiac hasonló, felfelé ívelő tendenciát mutat, mint ahogyan az a 2014-es évben történt, amely a 2008-as gazdasági világválság után egy nagyon fontos mérföldkő volt a hazai ingatlanpiacon. A Central Home elemzése azt mutatja, hogy aki most lép be a piacra, az megelőzi a komolyabb áremelkedést, bármikor is jöjjön az, mert számottevő árcsökkenés a belvárosban egészen biztosan nem várható. Ezt támasztja alá az a tény, hogy még a tavalyi évben és 2021 első felében sem történt valódi árzuhanás, és amint az élet még inkább normalizálódik, az árak ismét emelkedni fognak.  

Szokatlan hatásokat váltott ki a Coviddal terhelt tavalyi év az ingatlanpiacon, Pest megyében a járások 94 százalékában pozitív lett a vándorlási mérleg, a tíz legnagyobb nyereségű járás közül pedig kilenc vízparttal érintkező járás volt. A legkedveltebb a Balaton, ami az árakban is visszaköszön, a nagy vesztes a főváros, amely vándorlási deficittel zárta a tavalyi évet, igaz erre a folyamatra covid csak ráerősített.

A pandémia miatt a legkedvezőbb árú és legnépszerűbb ingatlantípusnál, a panellakásoknál is visszaesett a kereslet tavaly, ami magával húzta az árak korrekcióját, visszaesését is. Az idei évben azonban nem csak visszaálltak a 2019-es szintre, de még tovább is emelkedtek az egy négyzetméterre kalkulált összegek. A Duna House ez évi tranzakciós adatai alapján a legdrágábban – Vizafogó helyett – már Gazdagréten lehet panelt vásárolni Budapesten, ugyanakkor a legnépszerűbb a Füredi úti lakótelep.

Több mint 37 ezer műemléki épület található ma Magyarországon, negyedük magántulajdonban. Ugyanakkor pont ez az a csoport, amelyen belül a legnagyobb arányban találhatók a fokozottan veszélyeztetett, felújítandó ingatlanok. Egy szépen karbantartott műemlékért viszont akár több milliárd forintot is kérhet tulajdonosa, ha eladósorba kerül.

Lassan véget ér a szüreti szezon, de a hazai borvidékek ingatlanpiaca továbbra is aktív. Azonban nem szükségszerű, hogy csak az költözzön valamely történelmi borvidék közelébe, aki szőlőtermesztésre és borkészítésre adja a fejét, hiszen azok is megtalálhatják számításukat, akik a nagyváros zaját maguk mögött hagyva vidéken keresnek családi házat, nyaralót, esetleg hobbitelket. Az OTP Ingatlanpont szakértői ezúttal a Tokaji, Kunsági és Pécsi borvidék településeinek ingatlanpiaci aktualitásait mutatják be.

A nagy kereslet miatt a panellakásoknál minimális, a családi házaknál valamivel nagyobb árengedményt tud kicsikarni a vevő. A forgási sebesség is a családi házaknál csökkent, míg a téglalakásoknál nőtt, viszont még mindig panelt lehet a leggyorsabban értékesíteni.

Az energiatakarékos új lakások térnyerését célzó Zöld Otthon Program indulása máris hatással volt a piacra: az új lakások iránt érdeklődők száma jelentősen nőtt. A következő időszakban még több új lakás épülhet, a lakásépítési kedv egyébként is erősödik.

A koronavírus újabb és újabb hullámokkal tör ránk, az ingatlanpiac viszont állja a sarat - sőt, az árak mérsékelten növekvő tendenciát mutatnak. De mi lehet ennek az oka és mi várható a továbbiakban?

A januári mélypont után jó hír a bérbeadóknak, hogy a lakóingatlan bérleti díjak országos szinten több hónapja stabilan növekednek. A nyár vége hagyományosan is a lakásbérleti piac főszezonja, így a júliusban regisztrált, a korábbi időszaknál meredekebb áremelkedés nem teljesen meglepő, azonban kérdéses, hogy meddig tarthat még a növekedés, visszatérhetnek-e a járvány előtti, kiugróan magas bérleti díjak vagy megtorpan a növekedés. Az OTP Ingatlanpont szakértője a bérleti díjak emelkedésének hátterét és a jövő kilátásait vizsgálta.

Már-már ott tartunk, hogy külföldre olcsóbb elutazni egy hétre, mint a Balatonra, de a koronavírus-járvány okozta egészségügyi kockázatok miatt mégis sokan választották ezen a nyáron is a belföldi nyaralást. Mindez az ingatlanpiacra is érezhető hatással van, a jó fekvésű nyaralókat ugyanis pillanatok alatt elkapkodják akár egymillió forint feletti négyzetméteráron is. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy látja, ugyan augusztus elején beütött az ilyenkor megszokott megtorpanás, de az elkövetkező hónapokban nem számít komolyabb visszaesésre.

Elveszíteni egy hozzátartozót mindig fájó, és a lelki nehézségek mellett szembe kell nézni egyéb ügyintézéssel, adminisztratív dolgokkal is. Ilyen például – adott esetben – az örökölt ingatlan adásvétele is. A szakértők tapasztalata szerint sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig jobb felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre is.

A Duna House becslése szerint júliusban megtorpant, és év eleji szintre csökkent az adásvételek száma a lakóingatlanpiacon. Az ingatlanközvetítő cég által jelzett 11 185 darab tranzakció pontosan megegyezik az idén januári és a tavaly nyár eleji adattal, amikor is a koronavírus okozta blokk után, újra elkezdett élénkülni a piac. Az előző évek júliusaihoz képest viszont 12-15 százalékos csökkenést mutat.

Tavaly majdnem húsz százalékkal kevesebb tranzakció köttetett, mint a pandémia előtti utolsó békeévben. Budapest különösen megszenvedte a csökkenést, ahol nem csak a vírus, hanem a magas árak is visszafogták keresletet, így a trend 2015 óta tartósan negatív irányú: a fővárosban értékesített ingatlanok száma négy év alatt 40 százalékkal csökkent.

A kevesebb adásvétel sem csökkentette az ingatlanpiaci árakat, derült ki az Otthon Centrum kutatásából, amely a pandémia lakáspiaci hatásait összegezte.

Az év első felében több mint 15 ezer engedélyt adta ki, ami éves szinten 22 százalékos emelkedésnek felel meg. 2021-ben bőven 20 ezer fölött lehet a megépült új lakások száma.