Nehéz értelmezni Matolcsy György azon kijelentését, hogy az új lakásokra 2019-ig alkalmazott 5 százalékos áfa 27 százalékra emelése 0,5-0,6 százalékkal csökkentette a GDP-t. Valójában arról van szó, hogy az áfakiesést soha nem lehetett pontosan meghatározni.

Jövő nyárig akár további 10 százalékos csökkenés is elképzelhető.

2020 a konszolidáció éve volt a lakótelepi ingatlanok piacán is, mindössze 4 százalékos volt a drágulás a 2020. januári és szeptemberi időszak között, 2019 hasonló időszakához képest. Ez a tavalyi évben mért 17 százalékos áremelkedéshez képest látványos visszaesést jelent – derül ki a NAV lefrissebb tranzakciós adataiból. Az OTP Ingatlanpont szakértői friss összeállításukban a panellakások piacát vizsgálták meg, előrevetítve azt is, hogy mit hozhatnak a legújabb kormányzati bejelentések ebben a szegmensben.

Ha valaki aggódott volna a top luxus lakáspiacért, hát ne tegye! Szépen elvan ez, Covid ide, Covid oda. Az új építésű, 300 négyzetméternél kisebb villára vágyóknak meg kifejezetten jó hír, hogy januártól csak 5 százalékos az áfa. Kész főnyeremény! Ezért van az, hogy a legexkluzívabb lakások, villák és kastélyok piacán ma szabadrablás van. Ügynök ügynöknek farkasa.

Európában a belga fővárosban kell az egyik legrövidebb időt dolgozni egy átlagos méretű és elhelyezkedésű lakás megvásárlásához. A ciprusi és az izlandi főváros is az élmezőnyben van, e három helyen 7 évnél kevesebb jövedelem is elegendő, míg Budapesten 17 évnyi szükséges. Egyelőre nem várható, hogy rövidtávon javítunk.

A kormány által bejelentett két évvel szemben az MNB sokkal hosszabb időre fixálná az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát. A jegybank azt reméli, hogy jövőre már megfordulnak a mostani negatív folyamatok, a keresletre jótékony hatást gyakorol a kormányzat otthonteremtési csomagja és a bankok nagyobb arányban enyhítenek mostani szigorukon.

Több mint 5 százalékkal mérséklődtek az országban az albérleti díjak szeptemberben az előző év azonos időszakához képest.

A járvány miatt folytatódnak a megszorítások a világ két legnagyobb globális ingatlantanácsadó cégénél. A JLL és a CBRE is elbocsátásokra és más költségcsökkentésekre kényszerült. Mindkét vállalkozás hosszú évek óta jelen van a magyar piacon is, de a globális központok döntései vélhetően nem érintik az itteni képviseleteket.

Az elmúlt hetekben-hónapokban többször is megírtuk, hogy a fővárosból kiköltözni vágyók, vagy az ott munkát szerzett nem budapestiek a nyugati, az északnyugati, az északpesti és a délpesti körzetekben találkoznak a legmagasabb lakásárakkal, a drágulás is itt a leggyorsabb. Most a Takarék Index is megerősítette ezt, s közvetve azt az állításunkat is, hogy az átlagos forrásokkal rendelkező családosok leginkább a Budapesttől keletre és délkeletre lévő településeken tudnak megfelelő méretű és állapotú ingatlant vásárolni vagy építeni. Vagyis ezek lehetnek az árháború győztesei.

De csak januártól érhetők el ezek a támogatások. Rossz hír a vásárlóknak, hogy az eladást nem sürgető tulajdonosok is kapcsolnak, és már idén feljebb vihetik a keresett romos családi házak árát, főleg az agglomerációban. Így a sok friss pénz biztosan nem ér majd annyit, mint ami a bankókra van írva.

Választási célt szolgáló kezdeményezések vagy átgondolt döntések azok, amiket csöpögtetve tett közzé a kormány az elmúlt napokban a lakáspiac feltámasztására?

A járványhelyzet ellenére az egyelőre érezhetően nem csökkenő fővárosi ingatlanárak továbbra is sokakat indíthatnak arra, hogy inkább az agglomeráció olcsóbb településein keressenek maguknak otthont. Az érdeklődők között egy új csoport is feltűnt: a belvárosban élő fehérgallérosok, akik számára az ingázás a home office miatt talán már nem is annyira lenne fájdalmas. De vajon anyagilag megéri kiköltözni? Egy XIII. kerületben dolgozó irodista példáján keresztül az OTP Ingatlanpont szakértői megvizsgálták, hogy vajon az autós ingázás pluszköltségeivel együtt mennyi idő alatt hozzák be az agglomerációs ingatlanárak a XIII. kerületi árszínvonalat.

A koronavírus járvány nyomán mélyülő válság egyik nyertese a logisztikai ágazat. Fejlesztők, üzemeltetők és befektetők is kedvelik és mind több pénzt áldoznak rá, különösen az e-kereskedelem miatti keresletbővülést látván. Hétfőn az Indotek Group újabb felvásárlási tranzakciója jelezte: nagy a potenciál a szektorban, már legalább öt nagyágyú verseng a magyar lehetőségek kiaknázásáért.

A budapesti családosok vagy családot tervezők főleg az agglomerációban, a vidéki városok lakói pedig jellemzően a környező kisebb településeken kerestek maguknak új otthont 2020 első kilenc hónapjában.

Az Európai Bizottság épületkorszerűsítési stratégiát tett közzé, mely az épületek energia-hatékonyságát kívánja javítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséért és az energia-szegénység mérsékléséért. Magyarországon inkább a lakóingatlanok korszerűsítése van napirenden, és kevésbé a kereskedelmi és középületeké. Nálunk a következő tíz évben több mint egymillió családi házat lehetne felújítani.

Az ár továbbra is meghatározó az otthonvásárlást tervező családoknál, a második legfontosabb szempont viszont már az, hogy milyen mértékű állami támogatást tudnak igénybe venni terveik megvalósításához. Az OTP Ingatlanpont budapesti és több vidéki régió helyi értékesítőivel készített felméréséből az is kiderül, hogy a fontossági sorrendben a kiválasztott lakás vagy családi ház állapota szerepel a harmadik helyen, a szobaszámmal holtversenyben. Még a jó elhelyezkedés is előbbre való, mint az ingatlan mérete.

Januártól a csokkal vásárolt új építésű ingatlanoknál az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető lesz.

Nem digitális hókuszpókusz, hanem egy mentalitásbeli korszakváltás – mondja az ingatlanszektort forradalmasító új technológiai megoldásokról a KPMG proptech szakértője. Dános Pál igazgató vázolja fel a már beköszöntött jövőt.

Átalakulás és kínálatbővülés jöhet a használt lakások piacán egyrészt a járványhatás miatt megtorpanó albérletpiac, másrészt a hitelmoratórium részleges lejárta miatt.

Az intézményi befektetők még kerülik a szállodákat és a plázákat, de sorban állnak a raktárakért. A nagyobb magánbefektetők még mindig veszik az irodaházakat, de a kisbefektetők egy része már kiszállna a lakáspiacból. Ám ha beindul a kormány rozsdaövezeti programja, akkor az visszaterelheti a kisbefektetőket az ingatlanpiacra, ami a válságok alatt mindig menedékül szolgál a hosszú távra tervezőknek.

Az év első felében még arra lehetett számítani, hogy a koronavírus megjelenése szinte automatikusan tovább javítja a vásárlók alkupozícióját a konszolidáció korszakát élő hazai lakóingatlan-piacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb, az idei nyári időszakot felölelő adatai azt mutatják, hogy ez az elképzelés részben megdőlni látszik. A vizsgált lakóingatlan-típusok felénél az elérhető árengedmény mértéke nemhogy emelkedett volna, hanem éppen ellenkezőleg, csökkent az év elejéhez képest.

Automata ingatlanértékelési rendszert vezetett be a Takarék Jelzálogbank. Ehhez hasonló módszert már az OTP Ingatlanpont is bevezetett és nyilván más kereskedelmi bankoktól sem idegen. De mi lesz a nem bankoknak dolgozó független értékbecslőkkel, akik gyakran ingatlanközvetítők is egyúttal? Ki tart rájuk igényt, ha már úgymond ezt a tudásukat is helyettesíti a számítógép?

Budapesten van néhány sztár kerület, amelyeknek a lakossága folyamatosan gyarapszik. Több helyütt a túlépítés jelei mutatkoznak, az új lakóparki beruházások nyomán több tucat új tömbház jelenik meg és pár éven belül egyre elviselhetetlenebb lehet a zsúfoltság.

Megugrott az új lakásoknál a kedvezmények száma és értéke, a használtaknál nagyobb lett az olcsóbb lakások aránya. Mindkettő arra utal, hogy immár egyértelműen vevői piac van.

Az elmúlt évek ingatlanpiaci nyüzsgésében kiemelt szerepet játszottak a külföldi befektetők. Budapest belvárosában különösen sok ingatlant vásároltak fel, rövidtávú bérbeadás és befektetés céljából, ez a helyzet viszont a világjárvány érkezésével együtt alaposan megváltozott. 

Erőteljesen nőtt a kereslet a Balaton és a Velencei-tó mellett lévő kiadó, hosszabb távra, azaz legalább egy-két hónapra kivehető nyaralók, házak iránti kereslet. A bérleti díj pedig a nyári hónapokban a balatoni településeken havi 200 ezer forint felett lehet - derül ki az ingatlan.com legújabb összefoglalójából.

A Gazdasági Operatív Törzs javaslata alapján az Airbnb és a hozzá hasonló internetes felületeken szállásként hirdetett lakásokat egy évben maximum 120 + 30 napon át adhatják bérbe tulajdonosaik. A végleges döntés a kérdésben az önkormányzatokhoz kerül. Az azonban biztos, hogy amennyiben szigorítások jönnek az jelentősen átrendezheti a fővárosi albérletpiacot.

Inkább hosszabb távon lehet lakáspiaci és lakáshitelpiaci hatása a Magyar Nemzeti Bank keddi döntésének. A magyar jegybankárok négy év után először változtattak az alapkamat szintjén, 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentették - derül ki az ingatlan.com és a money.hu közös összefoglalójából, amely az MNB döntésének lehetséges hatásait vizsgálta.

A járvány idején országszerte jelentősen csökkent az autós forgalom, a díjmentessé tett parkolás is visszafogta a garázsok iránti keresletet. Az ingyenességnek azonban hamarosan vége, a dugók már a veszélyhelyzet elrendelése előtti időszakot idézik, ráadásul egyre többen ismerik fel, hogy garázskiadásból tisztes és biztos hozamot is el lehet érni. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a közelmúlt kormányzati intézkedései is élénkíthetik a garázspiacot, ezért ezen a területen nem számít az árak visszaesésére.

Meglepően alakult a lakásépítési kedv a koronavírus-járvány idején. Áprilisban 1007 lakásépítési engedélyt adtak ki, így ez volt a legjobb idei hónap. Igaz, tavaly áprilishoz képest ez azért 30 százalékos csökkenést jelent.

Sokkolta a járvány az albérletpiacot, ami nem csak a bérleti díjak csökkenését okozta, de a tulajdonosok is rendkívüli engedményeket biztosítottak a bérlőik számára.

A legtöbb telek Mogyoródon és Érden cserélt gazdát a járvány miatt megtorpant ingatlanpiacon, de az ágazat visszapattanása elkezdődött, a számok már közelítenek a vírus előttiekhez. Az Otthon Centrum kimutatása szerint az adás-vételi mutatók alig maradnak el az egy évvel korábbi értékektől, viszont az adásvételek földrajzi megoszlása változott.

Március közepén lelassult, majd szinte leállt az élet a világ sok országához hasonlóan Magyarországon is. Május közepe óta lassan oldódnak a korlátozások, kezd lassan, kemény szabályokat tartva újraindulni az élet. A cégek igyekeznek újraszervezni a napi működésüket és a járványügyi intézkedéseket szem előtt tartva tervezni a következő időszakra.

A hazai ingatlanpiac újbóli fellendülését is segítheti az MNB által meghirdetett NHP Hajrá! program, amelynek keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások ingatlanok vásárlására is fordíthatják a hitelösszeget. 

A járvány miatt elrendelt korlátozások enyhítése érezhetően meglódította a vidéki ingatlanpiacot az Otthon Centrum hálózatában – a fővárosban viszont még várni kell a visszapattanásra.

A lakáseladást tervezők 46 százaléka maximum 5 százalékot engedne az árból, közel 29 százalékuk pedig 10 százalékkal is hajlandó lenne lejjebb vinni az árat az ingatlan.com nem reprezentatív felmérése szerint. Több mint 15 százalékuk ugyanakkor nem hajlandó olcsóbban adni az adott lakást.

Az Otthon Centrum becslése szerint tavaly nagyjából 150 ezer tranzakció köttetett az ingatlanpiacon, ami tíz százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban: idén a járvány miatt további csökkenés várható.

A világjárvány jelentősen befolyásolta az üzleti ingatlanokat használó vállalatok működését és ezen keresztül az üzleti ingatlanok értékeltségét. Szinte az egyik napról a másikra vált nyilvánvalóvá, hogy a legtöbb ingatlankategóriában miként romlottak az üzleti kilátások. A gazdaság megtorpanása ugyanakkor eltérő módon és mértékben hatott az egyes ingatlanszegmensekre. Általánosságban megállapítható ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzet sok tekintetben különbözik a 2008-astól. A vállalkozások pénzügyileg erősebbek, a bankszektor egészségesebb, a válság kezdetekor a munkanélküliség alacsony szinten állt és a világban korszerűbb az alkalmazott technológia. 

A főváros olcsóbb lesz a turisták eltűnése miatt, a vidéki nagyvárosok árai nagyjából stabilak maradnak az egyetemistáknak köszönhetően.

Bár a részletes szabályozásra még várni kell, az OTP Ingatlanpont szakértői úgy látják, hogy az öt százalékos áfa visszaállítása a rozsdaövezetekben épülő új lakásokra kedvező folyamatokat indíthat el a piacon. A legnagyobb barnamezős területtel rendelkező Budapest mellett számos vidéki nagyváros is kihasználhatja a lehetőséget a jelenleg elhanyagolt, de kedvező fekvésű, egykor jellemzően ipari, kereskedelmi funkciójú településrészek bevonására a lakáscélú fejlesztésekbe.

Márciusban a februári adatokhoz képest 30 százalékára esett vissza az ingatlaneladások száma, de áprilisban sem sokkal fényesebb ennél a helyzet. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint mivel az ingatlanpiac nem tőzsde, az sokkal lassabban reagál a gazdasági folyamatokra, így az árak folyamatos csökkenése mellett a kereslet jövő tavaszra állhat vissza a koronavírus-járványt megelőző szintre.

Élénken foglalkoztatja a hazai ingatlanpiaci szereplőket, hogy vajon a magyarországi trend miként illeszkedik a nemzetközi folyamatokba: azoktól elszakadva irreális magasságokba emelkedett vagy éppenséggel meg sem közelíti a nemzetközi százalékokat?

Visszatér a tavaly kifutott kedvezményes lakásáfa: a rozsdaövezetekben épülő ingatlanokra lesz érvényes. Hosszabb távon és megfelelő lakásszám esetén a rozsdaövezetekben megépülő lakások kiegyensúlyozottabbá tehetik a budapesti ingatlanpiacot, mert a növekvő kínálat a versenyhelyzetet fokozhatja az új lakások piacán.

A fejlett társadalmak, mint tudjuk, elöregedő társadalmak. Ebből azonban nem csak az következik, hogy az egészségügy szerepe növekszik meg, hanem az is, hogy az ingatlanpiacon rendkívül mélyreható változások lesznek, jelentősen nőhet az ingatlankínálat. A kereslet-kínálati viszonyok jelentős változására kell tehát felkészülni a következő években, függetlenül a rövid távú kihívásoktól. Az Otthontérkép Csoport friss globális és hazai lakáspiaci elemzése.

A koronavírus globális terjedése számos iparágat, üzletet és piacot érint vagy fog érinteni. A gazdasági szakemberek az elmúlt években számítottak korrekcióra - “túl régóta volt a gazdaság növekvő pályán” és várható volt egy “rendes ciklikus visszesés”. Egyedül azt nem tudta előre senki megmondani, hogy mikor és hogyan fog bekövetkezni a válság. A COVID-19 az ingatlan piacot is markánsan fogja érinteni magyar és globális szinten egyaránt.

Az ingatlanpiac a közelmúltban, 2008 és 2013 között már átvészelt egy elhúzódó válságot, sikeresen felépült és tanult belőle, miközben megerősödött az immunrendszere. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ezért a jelenlegi helyzet ismeretében nem tart a korábbihoz hasonló mélységű, elhúzódó krízis megismétlődésétől a koronavírus miatt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint korábban soha nem feltételezett magasságokba kerültek a lakásárak: ma egy használt lakás „átlag” ára 16 millió, egy új lakásé több mint 27 millió forint. Ennek ellenére sem kell lemondanunk arról, hogy gyermekeinket önálló lakáshoz juttassuk. A Fundamenta Gyerek Lakásszámlájával mindez elérhető, ha két fontos tényezőt számításba veszünk: a rendszerességet, és azt, hogy időben megkezdjük a takarékoskodást.

Jelentősen befolyásolja az ingatlanok árát az elrendezés, a berendezés variálhatósága, a benapozottság, valamint az épületen belüli elhelyezkedés. A Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint ezek a szempontok hatottak a fejlesztések trendjére az elmúlt években a fővárosi lakásépítéseknél: csökkent az adott szobaszám melletti lakásméret, a magasabban található lakásokat drágábban lehetett eladni, az erkély vagy terasz pedig szinte már elengedhetetlen része egy új ingatlannak.