Az Eurostat friss elemzése szerint az ingatlanárak EU-s átlagban az elmúlt 12 évben 19 százalékkal, a bérleti díjak pedig 21 százalékkal emelkedtek. Magyarország az éllovasok között van mindkét tekintetben: a lakások bő 60 százalékkal, az albérletek pedig 67,8 százalékkal lettek drágábbak. Az előbbivel a negyedikek, az utóbbival a harmadikok vagyunk a 28 ország összehasonlításában. Az európai és magyar trendvonalon egyaránt az látszik, hogy az olló összezár: amíg a válság alatt az ingatlanárak csökkentek, a bérleti díjak pedig töretlenül emelkedtek, 2013 óta mindkét tekintetben növekedést látunk.
„A 2008-as válság nagyon érzékenyen érintette az ingatlanpiacot, akkor a magán- és kiadási célú kereslet – s így az árszint is – látványosan visszaesett. Az albérleti piacon viszont ilyen elmozdulás nem volt, mivel a hitelfelvevők és potenciális lakásvásárlók elbizonytalanodtak, és inkább a lakásbérlést választották, ha élethelyzetük megváltozott. Így 2008 és 2013 között a kiadási célú ingatlanvásárlás utólag kiváló befektetésnek bizonyult” – mutat rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
11-ről 4-5 százalékra csökkent a hozam
Egy kiadási célú ingatlanvásárlásból közvetlenül a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is realizálható volt Budapest belvárosában, ám ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A 2016-os lakásáfa-csökkentés az újlakás-piacon áttételesen – a kiadási céllal vásárolt lakáskínálat látványos növelésén keresztül – szintén a hozamnövekedés ellenében hat. Ezzel együtt ugyanakkor a vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken, például Pécsen, Szegeden vagy Kecskeméten továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokat generálhat egy ingatlanbefektetés.
„Összességében elmondható, hogy a konszolidálódó ingatlanpiacon, jól megválasztott lokációval továbbra is megéri ingatlanokba fektetni. Ugyanakkor az is tény, hogy a lassuló ingatlanár-növekedés nagyobb körültekintésre inti a vásárlókat, mint az elmúlt néhány évben” – zárta gondolatait Valkó Dávid.
