Már nem csak szilveszterkor bontanak pezsgőt a magyar fogyasztók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által készített körkép szerint az elmúlt években jelentősen megváltoztak a szokások, az utóbbi évek promóciós tevékenységének köszönhetően az emberek már nem csak az ünnepek alkalmával isznak pezsgőt, a kereslet éves szinten jobban szétterül, mint régen. Általános tendenciaként figyelhető meg Magyarországon és a nemzetközi piacon is, hogy a pezsgők iránt most már két évtizede folyamatosan nő a kereslet (ez idő alatt több mint megkétszereződött a világ pezsgőelőállítása). A nyár sokkal erősebb, ugyanakkor az ünnepek már nem jelentenek akkora kiemelkedést. Ennek ellenére a fogyasztásban még mindig az év végi ünnepkör és a húsvét jelenti a csúcsot. A hazai gyártók ugyanakkor a tavalyinál gyengébb keresletet várnak az idei év végén. Ennek az oka, hogy a korábbi évekhez képest nehezebbé vált az értékesítés, minden palackért meg kell küzdeniük. Az év végén kerül forgalomba a pezsgők nagy része, de változó, hogy milyen mértékben fogy el, ami meghatározza az áruházláncok beszerzéseit is a következő hónapokban.

Magyarországon ugyanakkor nem csak a pezsgőfogyasztásnak, hanem a pezsgő készítésének is hagyománya van. A 19. század elején nyílt meg az első hazai pezsgőgyár a mai Szlovákia területén, Pozsonyban. Pesten 1852-ben indult a pezsgőgyártás Hölle Márton józsefvárosi gyárában, majd Törley József 1882. évi gyáralapításával a pezsgőgyártási központ átkerült Budafokra. Ez jelenleg is a hazai pezsgőgyártás meghatározó részét adja, ugyanakkor ma már egyre több borászat jelenik meg a piacon a saját pezsgőjével. A hazai eredetmegjelöléssel ellátott pezsgők is megjelentek piacon, idén novemberben kapott európai uniós oltalmat az Etyeki pezsgő.