A cikk eredetileg laptársunk, a Privátbankár oldalán jelent meg.

A még piacon lévő (el nem adott) új építésű lakások hirdetési akcióiban egyre többször bukkan fel akár sok millió forintos kedvezmény. A 10-12 évvel ezelőtti válság idejét idézik az ingyenes kocsibeállók, konyhabútorok vagy más akciók. Hiába az 5 százalékos áfa, az értékesítés sok helyütt lelassult, ilyenkor törvényszerű, hogy ösztönzőket vet be a beruházó.

A vevőjelöltek azonban manapság nem a tervasztalról vásárolnak, többségük legalább szerkezetkész állapotot vár el, s akkor kezd válogatni a saját „rövid listájából”. Egyre többen keresnek külső kerületekben új építésű lakást, ott a népszerűbb belső övezeteknél akár 15-20 százalékkal is kisebb árakkal találkoznak, bár a választék jóval szűkösebb, mint például a XIII., a VIII., a IX. vagy a XI. kerületben.

Az új lakások ára eközben csak elvétve csökken, s várhatóan a jövőben sem fog, hiszen a kínálat majdnem befagyott, új beruházást alig indítanak, ezt a KSH által jelzett új engedélyek számának drámai esése is jelzi. Legfeljebb azok teszik meg ezt, akik még 2018 novembere előtti építési engedéllyel rendelkeznek és képesnek tartják magukat arra, hogy 2023 végéig befejezzék az építkezést.

A KSH szerint az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma idén az első félévben 12 475 volt, 32 százalékkal kevesebb, mint 2019 I. félévében. Az új lakások 39 százalékát a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma minden településkategóriában csökkent 2019 I. félévéhez képest: Budapesten 21, a megyei jogú városokban 51, az egyéb városokban 34, a községekben 25 százalékkal. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A használt lakásoknál viszont látványos a csökkenés, különösen a budapesti belvárosi otthonoknál és a paneleknél. Eltérő becslések szerint az érdeklődők mindkettőnél legalább 15-20 százalékkal kisebb számokat hajlandók elfogadni. Egyes túlárazott paneleknél ennél még nagyobb mértékű áresés is megfigyelhető.

Az is a vevők helyzetének erősödésére utal, hogy egyre hosszabb idő szükséges a lakások eladásához, mint fél-egy éve. Budapesten most a belvárosban 170-180 nap, azaz közel fél év kell egy-egy tranzakció sikeres zárásához, sőt még az alkupozíció is javult a vevők javára. A fővároson belüli érdeklődési mutatók mindhárom belvárosi kerületben csökkentek, azaz jelenleg kevesebben keresnek eladó lakást Budapest V., VI. és VII. kerületében – olvastuk a Duna House jelentésében.

Sokatmondó, hogy az ingatlan.com szerint emelkedett a 30 millió forintnál olcsóbban eladó használt lakások aránya a fővárosban: egy éve még a teljes kínálat 20 százalékát adták, most már 24 százaléknál járnak. A megyeszékhelyeken eközben a 20 millió forint alatti áron kínált használt lakások részesedése országos átlagban 39 százalékról közel 41 százalékra duzzadt.

A kínálati adatokra támaszkodó portál ugyanakkor hozzáfűzte: a megyeszékhelyeket külön-külön megnézve nem látható egyértelmű trend. Kecskeméten például jelentősen nőtt a 20 milliónál olcsóbb ingatlanok aránya, Győrben pedig minimálisan mérséklődött.

„Az olcsóbb ingatlanok arányának növekedése arról árulkodik, hogy véget ért a nagyvárosi lakásárrobbanás időszaka, fokozódik a verseny a vevőkért, emiatt pedig növekszik a megfizethető lakások súlya a kínálatban” – idézték Balogh Lászlót, a portál vezető gazdasági elemzőjét.

A piac egyik fontos indikátora az, hogy mennyi tranzakció zajlik. Ez a tavaszi hónapokban nagyot zuhant, de júniustól ismét látványosan emelkedik. Erre utalt legutóbb a Duna House, a legnagyobb hazai közvetítő hálózat szerint a keresletindex továbbra is az elmúlt 5 év legmagasabb értékét mutatja, és már a tranzakciók számában is túlszárnyalta a hazai ingatlanpiac a tavalyi teljesítményét.

A júliusban becsült 13 215 adásvétel az előző havi júniusi adatokhoz képest 18 százalékos emelkedést mutat, ez a tavalyi év júliusához képest is 4 százalékos erősödést jelent. Budapesten és vidéken is abszolút előtérbe kerültek az első lakásvásárlók, övék a legnagyobb vevői részesedés a tranzakcióknál, megelőzve az eddigi éllovas befektetőket. Az ő részarányuk a fővárosban a vevőkör 30, vidéken a 27 százalékát tette ki a júliusi adás-vételeknél. A befektetők részaránya Budapesten 10 százalékpontos csökkenéssel 29 százalékra esett vissza.