Megugrott az új lakásoknál a kedvezmények száma és értéke, a használtaknál nagyobb lett az olcsóbb lakások aránya. Mindkettő arra utal, hogy immár egyértelműen vevői piac van.

Kezdenek beérni az elmúlt években indult lakásépítések és társasházfejlesztések: az év első három hónapjában összesen 3661 új lakóingatlant adtak át, ami 8 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten.

A fővárosban 350 ezer Ft/m2 alatt alig van eladó új építésű társasházi lakás, a legdrágább ingatlanokért pedig 2,5 millió forintot/négyzetméter kérnek. A budapesti új építésű lakások 82 százalékát 500 ezer és 1 millió Ft/m2 ársávban kínálják a beruházók.  Vidéken az átlagos négyzetméterár 387 ezer Ft.

A lakásépítéseket magában foglaló épületépítéseknél 46,8 százalékos volt a növekedés augusztusban. A lakásépítési kedv tehát továbbra is erős, ám a lakopark.ingatlan.com adatai szerint a társasházfejlesztések 14 százalékánál már 1-2 negyedévvel ki kellett tolni az átadási határidőt.

A lakáspiac egyik legnépszerűbb szegmensét jelenti a 25 millió forint alatti kategória: az idén a lakások és házak iránt érdeklődők 61 százaléka keresett 25 millió forintig lakóingatlant, ami némi csökkenést jelent a tavalyi 64 százalékhoz képest – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

A társasházban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak egyik jellemző kötelezettsége a közös költség fizetése. Időről-időre felmerül a kérdés: ha a korábbi tulajdonos közös költség tartozást halmozott fel, akkor a tartozást a korábbi vagy az új tulajdonostól követelheti a társasház? Sajnos e kérdésben a jogszabály nem egyértelmű, és a bíróságok sem képviselnek egységes álláspontot. Nézzük, milyen értelmezések vannak a közös költség viselésére. Mit tehet a vevő annak érdekében, hogy közös költség hátralék nélkül vegyen ingatlant?