A magyarok 80 százaléka legszívesebben egy amerikai stílusú kertes házba költözne, azonban közeledve a tényleges lakásvásárláshoz 41 százalékuk már egy panellakással is kiegyezne – derül ki az OTP Bank első alkalommal elkészített Hello Otthon kutatásából. A lakásvásárlók dolgát a szárnyaló ingatlanárak sem könnyítik meg, és napról-napra nehezebbnek tűnik jó vételnek számító lakáshoz jutni.

A korábbi évekhez képest konszolidálódott tavaly a magyarországi lakáspiac: 2017-ben adásvételek száma csak 2,2 százalékkal nőhetett, szemben az egy évvel korábbi 9 százalékkal. Budapesten a használt lakásoknál a 30 millió forint volt a lélektani határ, a megyeszékhelyeken ugyanez 15,5 millió, a vidéki városokban pedig 14,5 millió forintnál húzódik.

Budapest turisztikai és ingatlanbefektetési szempontból továbbra is az egyik legjobb választás Európa szinten. A szárnyaló ingatlanárak tekintetében az előrejelzés szerint, továbbra is növekvő tendenciára számíthatunk. De hogyan lett Budapest belvárosa nemzetközi ingatlanbefektetési célpont?

A lakásvásárlóknak fontosabb a lakószobák száma, mint a lakás alapterülete. Sőt, amióta az egekbe szöktek a lakásárak, a vásárlók minél több szobát szeretnének belezsúfolni minél kisebb alapterületbe. Ezt az igényt az építők is igyekeznek kielégíteni – gyakran áthágva a vonatkozó előírásokat is. Pedig nem árt odafigyelni a szobák szabályoknak megfelelő méretére: a túlságosan kicsire méretezett lakótér ugyanis számos kényelmetlenséget jelenthet a későbbiekben.

Egyre nehezebb jó áron építési telket találni Budapesten, vagy a környékén. Vannak akik jól jártak ha korábban a peremkerületeken, vagy az agglomerációban vettek nyaralót és később lakóövezetté sorolták át ezeket. De nem mindenkinek jött be ez az üzlet.

Ismét jó befektetés a lakásvásárlás. Hosszú távú bérbeadásnál a megtérülés szempontjából azok a kerületek és városok a legvonzóbbak, ahol magas albérleti díjak és értéknövekedés mellett lehet kedvező áron lakást venni. Ilyen Budapesten többek között az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület, míg vidéken Debrecen, Kecskemét és Sopron mellett Szolnok és Tatabánya is versenyképes hozammal kecsegteti a lakásbefektetőket.

Könnyebbé vált a CSOK-os támogatás igénylése március 15-től. A konstrukció népszerűségét jelzi, hogy az indulás óta 11,2 milliárd forint értékben folyósított támogatást a K&H. Az igénylések több mint negyede Budapestről és Pest megyéből érkezett, a harmadik helyen Bács-Kiskun megye áll, a legkevesebb kérelmet pedig Nógrád megyeiek adták be. A legtöbben még mindig használt lakás vásárlására kérik a támogatást.

A drágulás mindenhol érezhető, egyes szektorokban majdnem elérte a 20 százalékot. A főváros környéki ingatlantranzakciók közel 60 százaléka a déli és az északi agglomerációs szektorban zajlott tavaly.

Meredeken emelkedtek tavaly a magyar lakásárak, és valószínűleg az idei évben sem ér véget a drágulás. Budapest azonban még mindig olcsóbb, mint a világ sok más nagyvárosa.

Egy globális kamatemelés a hazai kamatkörnyezetre is hatással lenne. Kamatemelés esetén nő a törlesztőrészlet; ez azonban elkerülhető egy hosszabb távon fix kamatperiódusú lakás-takarékpénztári megoldással.

Budapesten átlagosan 30–60 nap alatt talál gazdára egy eladó ingatlan, de ha odafigyelünk a részletekre, akár két héten belül is értékesíthetjük a lakásunkat.

A prémium ingatlanok csak a piac néhány százalékát teszik ki, mégis kiemelt jelentőséggel bírnak mind az eladói, mind a vevői oldalon. A válság utáni időszakban jelentősen átalakult ez a szegmens; míg régebben a kategória javát az 50 millió forint környéki ingatlanok jelentették, ma már ezzel az árral csak a luxus kategória alját lehet elérni.

Március 15-étől könnyít a CSOK igénylési feltételein a kormány. A kedvezmény meglévő lakástulajdontól függetlenül is igényelhető lesz, emellett egyszerűsödnek az igénylés feltételei is.

Bár még mindig az irodaterületek a legnépszerűbbek a zöld minősítések közt, egyre több, egyéb funkciójú kereskedelmi ingatlan szerez LEED vagy BREEAM tanúsítványt, derül ki a Colliers International legújabb, zöld minősítésekkel foglalkozó piaci jelentéséből.

A kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához a szakértők szerint, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott adatait értékelték.

A CSOK 2015-ös bevezetése és a lakáspiaci áfa 2016-os csökkentése óta jelentős áremelkedés történt az ingatlanpiacon. A GKI megvizsgálta mely településtípusokat érintette erőteljesen a lakásárak növekedése, hol tűntette el a CSOK hatását, és hol van még érdemi szerepe a támogatásnak.

Sorozatban robbannak a petárdák az üzlethelyiség piacon. Az elmúlt hónapokban 40 nagyobb bolthelyiség tulajdonosa, vagy bérlője cserélődött. Maradt még Spar boltja az Erste-nek, de izgulhat más is. Az Aldi a CBA nyomdokaiban nyomul – hívta fel a figyelmet a blokkk.com cikke.

Az évek óta tartó lakáspiaci boom miatt egyre nehezebb jó helyen fekvő, családi ház építésére alkalmas 300-1000 négyzetméteres telekhez jutni a fővárosban, és ez a folyamat a vidéki nagyvárosokban is látható.

A tavalyi év igen érdekesen alakult Budapesten: hosszú évek óta nem látott számú újépítésű lakás között válogathattak a vásárlók, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az átlagos négyzetméterár a fővárosban. Lehetne mondani: aki késlekedik, ráfizet, de a vásárlók mielőtt lecsapnának egy jó vételre, számoljanak vele, hogy nem csak a lakások száma és ára emelkedik, hanem a kockázatok is!

Harmadik helyre volt elegendő a megyeszékhelyek ranglistáján az a 20 százalékos áremelkedés, amely a szegedi ingatlanpiacot jellemezte 2017 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép legutóbbi kiadványából.

Február 18-án dönt a VII. kerület arról, hogy „bezárjanak-e” éjfélkor a bulinegyedként elhíresült belső-erzsébetvárosi vendéglátóhelyek. Az Otthon Centrum megvizsgálta, milyen hatással lehet ez a környék ingatlanpiacára.

A lakásvásárlást megkönnyítheti az úgynevezett előminősítés, azaz a vevőnek van papírja arról, hogy megkapja a szükséges hitelt, igaz, ez a megoldás még nem igazán terjedt el a piacon - áll a BankRáció.hu közleményében, amelyből kiderül az is, hogy bár sokakat érinthet, viszonylag kevesen élnek a hitelkiváltással. Pedig egy 5 évvel ezelőtti lakáshitel 11,23 százalékos átlagkamata mára 5 százalék alá süllyedt, ez pedig jelentős különbséget jelent.

Több mint 650 milliárd forint új lakáshitel került 2017-ben a piacra, ami 39 százalékos növekedést és többéves csúcsot jelent. A jövőbeni kockázatokat tekintve kedvező, hogy tervezhető kiadást jelentő, 10 évnél hosszabb időre fixált törlesztőrészletet garantáló lakáshiteleknél az átlagot meghaladó, 42 százalékos volt a növekedés.  Ugyanakkor az új lakáshitelek 46 százalékánál a törlesztőrészleteket maximum egy évig rögzítették, ezek pedig jóval kockázatosabbak a több évig fix kamatozású társaiknál.

Vegyes a kép az albérletpiacon az országon belül, írja az Ingatlan.com. Az egyetemvárosokban inkább nőnek a bérleti díjak, míg a budapesti kerületek között hatalmasak a különbségek. A legtöbb helyen drágultak az albérletek, de eközben a kínálat is 30 százalékkal bővül egyes városokban, ami visszafogja az árnövekedést.

A hazai ingatlanárak immár ötödik éve folyamatosan nőnek, az építkezési kedv és az új beruházások rekordokat döntenek. 2017 egyértelműen az újlakás építések éve volt, az első kilenc hónapban mintegy 8000 új lakás épült és további 28 ezerre adtak ki építési engedélyt. Az árak is dinamikusan emelkedtek, a legdrágább területen, a főváros V. kerületében megközelítették a 700 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat, de az ország minden pontján erőteljes emelkedés tapasztalható. A tendencia folytatódni látszik, de mégis mit hozhat 2018 az ingatlanpiac számára?

A fővárosi ingatlanpiaci kilátások tetőzése öt negyedévvel ezelőtt következett be, azóta nagyon lassú ereszkedésnek vagyunk tanúi. A használt lakások várható áremelkedési üteme Budapesten összességében csökkent, a vidéki régiókban viszont emelkedett.

A tavalyi évben tovább nőttek a lakótelepi panelek árai és egyelőre nincsenek jelei a drágulás mérséklődésének. Az egyes lakótelepek között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy az eddig olcsóbbnak számító, jellemzően peremkerületi lakótelepek ingatlanárai a többinél nagyobb mértékben emelkedtek.

Tavaly a fővárosban minden szegmensben nőtt, vidéken pedig csökkent a használt lakóingatlanok értékesítési ideje 2016-hoz képest.  Átlagosan 190 nap kell a családi ház, 100 a tégla-és 71 nap a panellakás eladásához. Mindhárom lakástípust Budapesten lehet a leggyorsabban értékesíteni. Családi házaknál továbbra is türelemre van szükség; akár a fővárosban vagy vidéken próbálunk túladni rajta. Idén nem számít további csökkenésre az értékesítési időben az Otthon Centrum.

Az ingatlanszektor minden szereplője kedvező tendenciákat, növekvő tranzakciószámot és még mindig emelkedő ingatlanárakat vár az idei évtől. Mit jelent ez a fogyasztóknak, befektetőknek? Hol érdemes vásárolni, mire érdemes figyelni és mennyit lehet alkudni az árakból? A Duna House szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tényeket, szempontokat és kockázatokat, ami alapján mindenki megfontoltan dönthet a hazai ingatlanpiacon.

Tavaly decemberben is élénk maradt az ingatlanpiac, mivel a korábbi évekhez képest csekélyebb volt az év végi visszaesés, az adásvételek száma 2017-ben a Duna House becslése szerint meghaladta a tavaly előtti értéket.

A legfrissebb adatok szerint 38,5 százalékkal nőtt, közel 600 milliárd volt az újonnan folyósított lakáshitelek összege a múlt év első 11 hónapjában, a személyi hiteleknél pedig 47 százalékos volt a növekedés. A BankRáció.hu szerint tartóssá vált a lakossági hitelezés bővülése és az idén is erős maradhat a kereslet a lakáshitelek és a személyi hitelek iránt.

A várakozásoknak megfelelően 2017-ben is felfelé mentek az árak a magyarországi lakáspiacon. Budapesten és a vidéki nagyvárosokban több mint 10 százalékos volt a drágulás mértéke, 2018 azonban megnyugvást hozhat az áremelkedés tekintetében – derül ki az ingatlan.com országos elemzéséből, amely több mint 200 ezer lakáshirdetés alapján vizsgálta 2017 forgalmát.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán közzétett tájékoztatás szerint a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. a Konzum PE Magántőkealap, valamint a Konzum Management Kft. együttesen 51,34 százalékos, többségi befolyást szerezhet az irodaházakat, ipari és logisztikai ingatlanokat tulajdonló, illetve üzemeltető Appeninn Holding Nyrt. fölött.

Jellemzően sokan vásárolnak ingatlant karácsony és szilveszter között, ugyanakkor az sem ritka, hogy valaki lakáskulcsot tesz a fa alá szenteste.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter InfoRádiónak adott novemberi interjúja alapján nem várható, hogy a 2019. december 31-ét követően sor kerülne az újépítésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A kedvezményes lakásáfa megszűnése azonban a vállalkozói szektorban is komoly negatív hatással járhat. Az intézkedés gazdasági hatásait Dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a Vállalkozók Fóruma szakértője elemezte.

Az árak emelkedése és a forgalom bővülése mellett idén (és még inkább majd jövőre) a lakásépítések is beindultak, így a magyar lakáspiac „normál” üzemmódot felvéve érett szakaszba léphet. Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján minden területi szinten (jogállás, megye, nagyvárosok, kerületek, irányítószám-körzetek) az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulását látjuk. Ugyanakkor az még nem derült ki, hogy ez vajon egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.  

Az utóbbi években felgyorsult a munkaerő vándorlása Magyarországon. Egyre többen költöznek olyan városokba, ahol válogathatnak a munkalehetőségek között. A legnépszerűbb célpontok: a Dunántúl, Nyugat-Magyarország és Budapest. Van azonban egy bökkenő, lakást találni olykor nehezebb, mint munkahelyet.

A közhiedelemmel ellentétben nem befektetési célzattal történik a legtöbb ingatlan adásvétel. Az eladók és vevők is inkább a nagyobb lakásba költözés vágya miatt vágnak bele az ügyletbe – derült ki a Duna House adataiból.

Sörbiciklik ide – hangos romkocsmák oda, a pesti „bulinegyed” lakásárai kitartóan araszolnak fölfelé. A főváros VII. kerületének belső részén nem torpant meg az ingatlanpiaci kereslet, annak ellenére (sem), hogy az elmúlt hónapokban sok ellentmondásos hír jelent meg a lakónegyedről.  

Az idén 40 százalékkal nőtt a magyarországi lakásokat célzó, Kínából érkező kereslet. A kínai vevőjelöltek elsősorban a II. és III. kerületben lévő 54–80 millió forintért, valamint a XIV., XVI. és XVII. kerületben lévő, 47–69 millió forint közötti áron hirdetett lakóingatlanokat keresik.

A HB Reavis ingatlanfejlesztő csoport BREEAM Communities International minősítésre jegyeztette Pozsony belvárosában épülő projektjeit. A fejlesztések számos előnnyel járnak majd a közösség számára a zöld területektől a népszerű szolgáltatásokon át a közlekedésig, a Nove Nivy kerület ráadásul az első városi terület a világon, amit erre az elismerésre jegyeztettek. A fejlesztő további nagy léptékű projektjeit, így az Agora Budapestet is regisztrálta a minősítésre.

Belátható időn belül bezárul az M0-ás körgyűrű: a tervek szerint 2022-re megépülhet a Megyeri-híd budai hídfőjétől az M1-es autópályáig tartó pályaszakasz is. Hogyan hat az érintett települések ingatlanáraira a beruházás? Ma még óriási eltérések vannak a négyzetméterárakban: Telkiben 430 ezer forintos, míg a tőle alig 7 km-re fekvő Perbálon 160 ezres négyzetméter áron kapható ház.

Továbbra is jelentősek az országon belüli különbségek a lakásárakban, ezt mutatja az is, hogy a legdrágább utcában kínált lakás egyetlen négyzetméteréből 247 négyzetmétert lehetne venni a legolcsóbb utcában - áll az ingatlan.com összeállításában, amelyből kiderül, hogy a kínálati piac négyzetméterárai alapján november elején melyek voltak a legolcsóbb és legdrágább utcák az országban.

Évekkel ezelőtt a távfűtés szitokszónak számított az ingatlanhirdetésekben. Mégis egyre többen keresik, mert ma már ez az egyik legkényelmesebb és leggazdaságosabb fűtési mód az otthonokban. A növekvő érdeklődést az eladók is kihasználhatják – ha helyesen építik be az árba. Mennyit ér valójában a távfűtés?

Országosan az Otthon Centrum használt lakóingatlan kínálatának 20 százaléka, darabszámra 3450 kapható maximum 10 millió forint összegért. Budapesten nagyítóval kell keresgélni ezen olcsó ingatlanokat, amelyek leginkább a külső pesti kerületekben találhatóak és átlagosan 20-25 négyzetméteresek. A vidéki városokban kicsivel jobb a helyzet, kivéve a nyugati határszélen, ahol ez a kategória eltűnt a piacról. Álmaink otthonát tíz millióért leginkább a kevésbé frekventált régiók falvaiban találhatjuk meg, például Garaboncon, ahol úszómedencés újszerű családi házat kínálnak ennyiért – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Minden várakozást felülmúlt, újabb rekordot döntött idén az ingatlanfejlesztési piac, a befektetési tranzakciók összértéke, a belföldi befektetők arányának látványos erősödése mellett, az év végéig várhatóan meghaladja a 2 milliárd eurót, ami történelmi csúcsot jelent. Erőteljes az érdeklődés az ipari ingatlanok iránt, ebben a szegmensben és a fővárosi irodapiacon is történelmi mélypontra csökkent az üresedési ráta. A még mindig erős növekedési potenciállal rendelkező iroda- és ipari ingatlanok mellett a lakáspiac is tovább pörgött idén, elsősorban a CSOK, a kedvezményes lakásáfa és a lakáshitelezés beindulásának köszönhetően. A növekedés lendületét azonban visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja az eddigi kedvező trendet. A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is – hangsúlyozza Takács Ernő, az ingatlanfejlesztési ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az V. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.

Ahogy nő az ingatlanpiac és újra megjött a lakosság kedve a lakásvásárlásra, az ingatlanközvetítés is egyre nagyobb üzlet: ma jobban megéri egy ingatlanirodát nyitni, mint egy lakásba fektetni a pénzt.

Jelentős eltérések vannak a kínálati piacon a felújított, normál állapotú és felújítandóként eladásra hirdetett panellakások árai között - derül ki az ingatlan.com legújabb, több mint 15 ezer hirdetésen alapuló panelkörképéből. Korábban a magas távfűtési díjak a panellakások ellen szóltak, de ezek az elmúlt években mérséklődtek, ami javította a panelek lakáspiaci megítélését is. Ezt mutatja, hogy országos szinten a 30 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok körében tavalyi 30 százalékhoz képest idén 36 százalékra nőtt a panellakások iránti érdeklődések aránya. Budapesten még látványosabb a növekedés ebben az árkategóriában: 2016-ban az érdeklődések 41 százaléka érkezett panellakásokra, idén pedig már több mint 53 százalék.