Régen tapasztalt pezsgésnek lehetünk tanúi a hazai ingatlanpiacon, elsősorban Budapesten és az ország fejlettebb régióiban néhány év alatt több tíz százalékot emelkedtek az ingatlanárak, többek között az ugrásszerűen megnövekedett keresletnek köszönhetően. A felmérés szerint 2015 óta a válaszadók 27 százaléka keresett vásárlás, míg 7 százalékuk bérlés céljából ingatlant.
Az ingatlant keresők mintegy kétharmadánál az ár utáni legfontosabb tényező az, hogy milyen környéken van az ingatlan. Az alapterület a lakást vásárlók 52 százalékánál számított kiemelt szempontnak, a házat keresők esetében 49 százalék volt ez az arány. A lakások esetében a legfontosabb döntési szempontok között megjelennek a fenntartási költségek is, ami azt mutatja, hogy az ingatlankeresők egyre tudatosabbak és előrelátóbbak. A házak és sorházak esetében pedig az ingatlanhoz tartozó kert méretét említették a legtöbben, de a helyiségek elrendezése, illetve a fűtési rendszer is sokaknál szempont a döntés előtt.
Az ingatlankeresés főként online felületeken zajlik, a válaszadók átlagosan 3 platformon kutatnak új otthon után. A vizsgált időszakban – 2015 eleje és 2018 februárja között - a többség házat, házrészt vagy sorházat keresett, de minden második internetező számára a lakás is opció volt. A keresett ingatlan típusát meghatározza a gyerekek száma is, ugyanis minél több gyerekkel él valaki egy háztartásban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy házba költözne. Persze az is döntő tényező, hogy milyen településen keres valaki ingatlant, hiszen míg Budapesten és a nagyobb városokban a lakást keresők voltak többen, addig a kisebb településeken a házra vágyók tábora volt nagyobb.
Kompromisszum nélkül kevesen boldogulnak
Attól függetlenül, hogy a legfontosabb szempontok kérdésében hasonlóan vélekedik az internetezők többsége, az ingatlanválasztás összetett folyamat, amely során nem mindenki tudja az előzetes elképzeléseit megvalósítani. A válaszadók alig több mint egyharmada jelezte azt, hogy semmilyen kompromisszumot nem kellett kötnie az ingatlanvásárlás során. A felmérésben résztvevők közel fele viszont arra kényszerült, hogy csökkentse igényeit, hogy beleférjen az anyagi keretek közé. A válaszadók 16 százaléka pedig úgy döntött, hogy nem adja fel igényeit, és végül a tervezettnél többet költött lakásra.
Sokan elzárkóznak a hiteltől
Az ingatlanvásárlás során megkötött kompromisszumok többsége anyagi természetű, ebből is látszik, hogy az igények megvalósítása csak a legritkább esetben nem jelent komolyabb anyagi terhet. Ennek fényében meglepő, hogy a 2015 óta ingatlant vásárolni akarók között a hitelt törlesztők aránya összességében mindössze 37 százalék. Igaz a korosztályokat összehasonlítva jól látszik, hogy 25 és 40 év közöttiek az átlagnál gyakrabban érintettek, közülük minden második törleszti lakáshitelét.
A gyerekes családok ingatlanhoz jutásának segítésére megálmodott CSOK az ingatlant vásárlás céljából keresők körében ambivalens véleményeket váltott ki. Egyik oldalon a konstrukció sikerét jól jelzi, hogy a jelenleg is ingatlan keresők közül csaknem minden második (46%) egyértelműen pozitívan ítéli meg a CSOK-ot, miközben 60%-uk még gyermektelen családban él egyedül, vagy párjával. A leginkább „célkorosztálynak” tekinthető 25-40 évesek mintegy 40 százaléka önmaga is élt az ajándékba kapott pénzzel, vagy legalábbis jó lehetőségnek tartja azt a nagycsaládosok számára. Másrészt 10-ből 3-an riasztónak érzik a gyerekeik számát előíró szerződést, és sokan vannak azok is, akik szerint a CSOK elsődleges hatása az ingatlanárak emelkedésében realizálódik.
