Országosan több százezer olyan, 5 millió forint értékhatár alatti lakás vagy nyaraló található, amely kis törlesztő részletű hitel segítségével meg lehetne venni. A hitelfelvevő jövedelme alapján 1 millió forint hitel 60 havi részletre 20-23 ezer forintos havi törlesztést jelenthet. Ez esetben a folyamat teljesen egyszerű és gyors, nincs jelzálog bejegyzés, nincs közjegyzői díj, sőt van olyan pénzintézet, aki még bankszámlát sem kér hozzá, ami jelzáloghitel esetén elképzelhetetlen – hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum Hitel Center.

A gazdasági recesszió 2008 és 2013 között padlóra küldte a magyar lakáspiacot. A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5% és 30% közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket. Az Otthon Centrum feltérképezte a leginkább válságálló városokat és kerületeket.

A GKI lakáspiaci indexe (ami az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a jelen felmérés során Budapestre vonatkozóan mintegy 7, míg az ország egészére vonatkozóan 4 ponttal csökkent idén januárhoz képest. Az egy évvel ezelőttinél a fővárosi index 9, az országos 6 ponttal került lejjebb. A kilátások javuló tendenciája ugyan megtört, de a jelenlegi várakozások még mindig valamivel kedvezőbbek, mint amilyenek ezek a lakáspiaci intézkedés-csomag bejelentése (az új lakások áfájának csökkentése, illetve a CSOK kibővítése) előtt voltak. Budapesten a divatos lokációk esetében nem romlottak a kilátások, ezeken a területeken továbbra is élénk forgalom várható. A külső pesti területek esetében viszont érezhetően romlottak a várakozások, emellett a panelpiacon is jórészt kedvezőtlen irányú változás következett be.

A kedvező nemzetközi és magyar gazdasági környezet összesen 133%-os befektetési volumenbővülést eredményezett 2016-ban az előző évhez képest, így a magyarországi kereskedelmi ingatlanok tranzakciós értéke elérte a valaha volt második legmagasabb, EUR 1,7 milliárdos értéket. A legkeresettebb ingatlan típus 2016-ban továbbra is az iroda maradt 56%-os részesedéssel, amit a kiskereskedelemi ingatlanok követtek 25%-al, majd az ipari, logisztikai projektek 11%-os részesedéssel.

A lakóingatlan árak az euróövezetben 4,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 4,7 százalékkal emelkedtek 2016 negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, Magyarországon mérték a második legnagyobb növekedési ütemet, 9,7 százalékost.

Friss adatok szerint 2016-ban több mint háromezer ingatlan került külföldi tulajdonba Magyarországon. A legtöbb külföldi állampolgár kínai, orosz és ukrán a vásárlók között. Azoknak a külföldieknek is számos lehetőségük van, akik hitelt vennének fel ingatlancéljaikhoz, sőt bizonyos esetekben állami támogatást is kaphatnak.

A magyarországi ingatlan-befektetők körében készített felmérés rávilágít, hogy a befektetők optimisták a jövőt illetően. A válaszadók 43 százaléka szerint akár ötödével is nőhet a befektetési piac a tavalyi másfél milliárd eurós szintjéről, 23 százalékuk szerint pedig akár minden idők legmagasabb forgalma is megközelíthető az idén - derül ki a CBRE felméréséből.

A használt lakóingatlanok átlagosan 9,8 százalékkal, az újak pedig 8,9 százalékkal drágultak 2016 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest - idézi a KSH friss adatait az ingatlan.com elemzése.

Cégalapításkor, költözéskor, és vállalati növekedés során, sokszor feltevődik a kérdés, hogy hol érdemes letelepedni, új irodát nyitni. Ilyenkor Budapest szokott szóba jönni elsőként, annak ellenére, hogy sok egyéb helyszín kerülhetne számításba, főleg ha a felmerülő költségeket vizsgáljuk. Az Ingatlannet.hu szakértői segítenek.

A különböző banki szolgáltatások és hitelek közötti jelentős különbségek miatt érdemes alaposan felmérni kínálatot - derül ki a BankRáció.hu összefoglalójából, amely több szempontból vizsgálta a banki ajánlatokat. Az elemzésben szereplő mintacsaládban a két szülő nettó jövedelme a magyarországi átlagnak megfelelően 180-180 ezer forint. Felnőtté vált gyermeküknek vásárolnak lakást részben lakáshitelből, valamint bankszámlát és bankkártyát is választanak a gyereknek.

Kedvező fordulat következett be az építőiparban a januári 18,5 százalékos éves bővüléssel, és optimizmusra ad okot, hogy jelentősen nőtt a hó végi szerződésállomány is - emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A szakértők szerint elsősorban az 5 százalékos áfakulcs jövője és a munkaerőhiány határozza meg a szektor jövőbeli teljesítményét.

Magyarország legolcsóbb részén, a Bodrogközben 47 ezer forintos négyzetméteráron, a legdrágább Budapesten 477 ezer forintos négyzetméteráron lehet lakáshoz jutni az Otthontérkép friss átlagár-elemzése alapján. Itt közel a lélektani határ.

A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 6,1 %-kal, a nettó pedig 7,8%-kal növekedett 2016. január és december között. A bérek növekedésének üteme azonban egyelőre nem sokat segít a lakásvásárlókon. A lakóingatlanok ára ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a keresetek, jóllehet a hiteltörlesztők aránya a keresetkehez képest csökkent.

Az új lakás vásárlását tervezők 80 százaléka maximum 35 millió forintot szánna erre, a többség pedig mielőbb költözni szeretne.

A lakáspiacon továbbra is Budapest mutatja az irányt, az üzleti ingatlanpiacon felzárkózik a vidék a GKI-MGYOSZ ingatlanpiaci indexének 2017. januári eredményei szerint.

A kedvező nemzetközi és magyar gazdasági környezet összesen 133%-os ingatlanbefektetési volumenbővülést eredményezett 2016-ban az előző évhez képest, így a magyarországi kereskedelmi ingatlanok tranzakciós értéke elérte a valaha volt második legmagasabb, EUR 1,7 milliárdos értéket. A legkeresettebb ingatlan típus 2016-ban továbbra is az iroda maradt 56%-os részesedéssel, amit a kiskereskedelemi ingatlanok követtek 25%-al, majd az ipari, logisztikai projektek 11%-os részesedéssel.

Az egyetemisták és főiskolások egy részének problémát jelent a lakhatás: kevés a kollégiumi férőhely, több mint 30 százalékos a túljelentkezés, emellett a kiadó lakások bérleti díja pedig az utóbbi két évben jelentősen emelkedett – áll az ingatlan.com elemzésében. Az egyetemeknek ráadásul az egyre nagyobb számban érkező külföldi, köztük amerikai diákoknak is szállást kell találniuk.

Több héttel nőtt a lakásoknál az átlagos értékesítési idő. Az árak tavaly januárhoz képest emelkedtek a használt lakások esetében, de a tavaly őszi árszintekhez képest lényegében alig nőttek. A budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon január végén 500 ezer forint volt, a paneleké 337 ezer forintot tett ki. Idén a lakáshitelezés és a CSOK is fontosabbá válhat a piacon, főleg az új lakások esetében.

Továbbemelkedtek a hazai lakásárak tavaly: egy budapesti használt lakás átlagára 20,3 millió forint volt a tavalyi év első három negyedévében, vagyis 3 millió forinttal több, mint egy évvel korábban.  Ez azonban már a csúcs, a meredek emelkedésnek előreláthatólag vége.

Élénk volt a lakáspiaci forgalom a múlt év harmadik negyedében: a legfrissebb hivatalos adatok szerint több mint 14 százalékkal több lakás kelt el, mint 2015 hasonló időszakában. Az ingatlan.com adatai szerint is látványosan nőtt a lakosság körében tavaly az értékesítési kedv: 23 százalékkal több lakást hirdettek eladásra, mint 2015-ben, a lakást keresők száma pedig 18 százalékkal nőtt.

Az elmúlt években tapasztalható ingatlanpiaci fellendülés várhatóan idén is folytatódik, ám az élénkülés motorját a befektetők helyett valószínűleg egy új vevőréteg megjelenése és az emelkedő hitelfelvételi kedv adja majd.

2017 az új lakások éve lesz: az Otthon Centrum szerint országosan 14-16 ezer lakás épülhet idén. Továbbra is élénkülőben van a vállalkozói lakásépítés is: jelenleg félezer négy vagy több lakásos projektben hirdetnek eladó lakásokat országszerte. Budapesten elsősorban a XIII. és XI. kerületben, vidéken Győrben és Debrecenben zajlanak a legnagyobb beruházások. A lakásárak idén tovább drágulnak; a legnépszerűbb kerületekben és városokban 5-10 százalékos áremelkedés várható főleg a társasházi lakásoknál. Az új építésű ingatlanoknál pedig elsősorban az alacsonyabb árfekvésű külső kerületekben számít 5-10 százalékos drágulásra az Otthon Centrum.

Magyarország 11,6 százalékkal drágulással a legjelentősebb áremelkedést érte el Európában a múlt év harmadik negyedében az Eurostat friss adatai szerint. A kimagasló drágulás kivételes piaci helyzetben, a kínálat bővülése mellett ment végbe - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

A budapesti és az országos panel árindexek továbbra is meredeken emelkednek, mértéke meghaladja a tégla lakások értékeit is. Az egyes lakótelepek között azonban jelentős, akár százezer forintot is meghaladó, árbeli különbségek adódhatnak.

Az elmúlt egy évben rendkívül erős kereslet alakult ki a Budapesten és agglomerációjában fellelhető eladó építési telkek iránt. Az áfacsökkentés és a CSOK hajtotta a vásárlásokat. De mi a helyzet ma? Talál még eladó telket a fővárosban és környékén az, aki most vágna bele egy építkezésbe?

Változások történtek az új lakások fokozatosan bővülő kínálati piacán. Ma már az elérhető új lakások valamivel kisebbek, mint tavaly: idén januárban az országos adatok szerint ugyanis 75 négyzetméter volt az átlagméret, szemben az egy évvel korábbi 79 négyzetméterrel. A budapesti újlakás-kínálatban pedig 86 négyzetméterről 78 négyzetméterre csökkent az átlagméret - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

A 2016-os évben felgyorsult lakáspiaci élénkülés remélhetőleg növekedési pályára állítja majd az elmúlt években többszöri árbevétel-csökkenést elszenvedett, ingatlanközvetítéssel foglalkozó hazai vállalkozásokat. Emellett a piaci szereplők számának zsugorodása is megállhat az idei évben.

Még mindig Budapesten lehet a leggyorsabban eladni a lakást, és ezen belül is a panelek mennek el a leghamarabb. Vidéken a nyugati országrészben a legkelendőbbek a panelek, a keleti országrészben a téglaépítésű társasházi lakások népszerűek.

Az elmúlt években aranykorát élte meg az Airbnb-zés Budapesten, de egyre többen ábrándulnak ki ebből a pénzkeresetből. Érdemes még egyáltalán a belvárosban újépítésű lakást venni befektetési szándékkal, vagy akadnak ma már jobb helyszínek is, ha a befektetés a cél?

Felfutásra számítanak a szakemberek a lakáshitelek terén: 2017-ben várhatóan nőni fognak a lakáshitelek, és gyakrabban veszik fel a vásárlók majd új lakásra, szemben a használt ingatlanokra kért hitelekkel.

Országosan a használt lakásárak 15 százalékkal haladták meg 2016-ban a 2010. évi árszintet, az építésű lakások ára pedig 20 százalékkal. Jövőre a legnagyobb mértékű növekedésre az agglomeráció gyorsforgalmi utak által érintett térségeiben (Váci, Martonvásári, Gyáli járás), valamint a belvárosban számítanak az elemzők.

Milyen buktatói vannak az Airbnb bérbeadásnak? Mi a közös képviselő feladata ezzel kapcsolatban? A hosszú távú, vagy rövidtávú bérbeadás az előnyösebb, és milyen adózási tendenciák várhatók 2017-re? – csak néhány azok az aktuális kérdések közül, amelyekre a Magyar Ingatlan Akadémia egyedi képzésén a szakemberek első kézből adtak választ.

Gyorsan szaporodnak az új építésű lakóingatlan-projektek az országban. Ha az érdeklődők most körülnéznek, akkor rengeteg lehetőség közül választhatnak. Nem mindegy azonban, hogy melyikben vásárolnak lakást. De milyen szempontok alapján dönthetünk arról, hogy melyik ingatlan az igazán jó befektetés?

Mindig akadnak új próbálkozások az ingatlanközvetítésben, melyek a már ismert ingatlanközvetítői rendszert „reformálnák” meg. Az ígéretek kecsegtetők, a szakemberek azonban óvatosságra intik az ingatlanosokat.

A legdrágább fővárosi lakóingatlanok többségét ma már az V. kerület adja, szemben az 5-10 évvel ezelőtti helyzettel, amikor inkább a budai kerületekből kerültek ki a legdrágább ingatlanok. Az V. kerület legfelkapottabb részein, például a Vörösmarty téren vagy az Apáczai Csere János utcában már bőven 1 millió forint felett vannak a négyzetméterárak. A kerületben bekövetkezett árrobbanás elsősorban a befektetési célú vásárlókkal és a lakáshotelek elterjedésével magyarázható - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Míg néhány hónapja még az áremelkedés volt jellemző, ma már az árak stagnálása, sőt korrekciója látszik. Egyedül a telekáraknál tapasztalható még áremelkedés a jelentős kereslet miatt.

Rövid távon a lakás- és irodafejlesztések miatt tűnhetnek el parkolóhelyek Budapest és más nagyvárosok belső részeiből, ami nem segít az amúgy is szűkös kínálaton – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely szerint a több belső fővárosi kerületben 10-20 százalékkal drágultak a parkolóhelyek és garázsok.

Jóval kisebb lett az új és a használt lakások közötti árkülönbség az elmúlt két évben. Budapesten egy 50 négyzetméteres új lakást egy használt lakás 130 százalékáért lehet megvenni a novemberi átlagárak alapján, pedig két évvel ezelőtt még a használt lakások másfélszeresét kellett érte adni.

Míg az elmúlt két évre a lendületes áremelkedés volt jellemző a belváros ingatlanpiacán, ez mára megtorpant. A szakemberek szerint érezhetően mérséklődött a kereslet, így az áremelkedés is mérséklődhet végre.

A külföldi vásárlók lépést tartanak a magyar lakáspiac növekedésével, 2013 és 2015 között az évi 89–134 ezer adásvétel 6-7 százalékát adták. Ráadásul a szóban forgó időszakban többet vásároltak, mint amennyi eladtak, így a kezükben lévő lakásállomány az elmúlt 3 évben több mint 7 ezer ingatlannal nőtt – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. A külföldiek Budapesten magas presztízsű ingatlanokat keresik, de a határ menti településeken és a nyaralóövezetekben is aktívak.

A budapesti belső kerületekben lévő lakások bérleti díja 20-30 százalékkal magasabb lehet a fővárosi átlagnál. Ez a különbség 3-5 évvel ezelőtt mindössze 10 százalék volt, a növekedés pedig elsősorban a lakáshotelek elterjedésének köszönhető - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a magánszemélyek által kiadásra meghirdetett több mint 100 ezer lakás bérleti díját vizsgálta meg.

Közel 40 százalékos különbség lehet egy 50 négyzetméteres lakás átlagos fenntartási költségeiben, aminek jelentős eleme a fűtésszámla. A saját kazánnal rendelkező lakások fenntartási költsége a legalacsonyabb, ez alig több mint 20 ezer forintból kijön, míg a legdrágább megoldás közé tartozik az egyedi mérés nélküli házközponti és távfűtés - derül ki az ingatlan.com több mint 30 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből.

Úgy tűnik, megáll az ingatlanárak növekedése a hazai ingatlanpiacon. Habár a statisztikai adatok egyelőre még csak a II. negyedévnél járnak, már ezekből is jól látszik a lassuló növekedési ütem. A szakértők szerint azóta további mérséklődés következett be, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk.

Egyre fontosabb a lakáshitelesek számára a kiszámíthatóság. Az idén ugyanis többségbe kerültek a hosszabb távra - legalább egy évre - fix havi törlesztőrészletet garantáló hitelek - derül ki a BankRáció.hu összeállításából, amely szerint régiós összevetésben még mindig magas az új lakáshitelek piaci átlagkamata.

A társasházak építésére kiadott engedélyek száma több mint 230 százalékkal nőtt Magyarországon az idei év második negyedében, ez pedig az Eurostat adatai szerint a legnagyobb bővülés uniós összevetésben – derül ki az ingatlan.com összeállításából. Az elemzés rámutat arra is, hogy nemcsak lakásépítési kedvben, de az ingatlanárak drágulásában is Magyarország vezeti az európai uniós rangsort.

A panellakások iránt még mindig óriási a kereslet. Áraik több budapesti kerületben már egészen közel járnak a téglalakások négyzetméteráraihoz. Az elmúlt két év emelkedése után azonban stabilizálódni látszanak.

Országosan nagyságrendileg 370 ingatlanfejlesztés van jelenleg folyamatban, ebből 270 a fővárosban. Budapesten a legnépszerűbb beruházási helyszín a XIII. és a XI. kerület, vidéken Győr, Sopron és Szeged – derül ki az Otthon Centrum legújabb, őszi Újlakás Monitor elemzéséből.

Továbbra is sikeresek a panellakások az ingatlanpiacon. Budapesten az átlagos négyzetméterár idén októberben 329 ezer forint volt, ami éves szinten 21, a két évvel ezelőtti árakhoz képest pedig 65 százalékos drágulásnak felel meg – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből. A friss adatok szerint a panelpiaci drágulás a kereslet és a kínálat együttes bővülése mellett valósult meg.