A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából.
A lakáspiaci index (ami az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke Budapestre vonatkozóan mintegy 2 ponttal javult, míg az ország egészére vonatkozóan gyakorlatilag nem változott (hibahatáron belül romlott) tavaly októberhez képest. Az egy évvel ezelőttinél a fővárosi index 7, az országos 4 ponttal van feljebb. A budapesti index értéke utoljára 2006-ban állt ilyen magasan, ami 11 éves csúcsot jelent. A vidéki körzetekben kisebb elbizonytalanodás volt tapasztalható, de a kilátások továbbra is alapvetően derűlátók.
A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások nem sokat változtak az előző felméréshez képest. A biztos szándékú körben (tehát, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) ugyan némi elbizonytalanodás volt érezhető, de a valószínű szándékú körben határozott az emelkedés. Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva szignifikáns a növekedés: ugyan az előbbi körben némi csökkenés, de az utóbbiban ennél jóval nagyobb bővülés következett be. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások az egy negyedévvel és az egy évvel ezelőttihez képest is gyengültek.
Budapestet illetően nőttek az áremelkedési várakozások. Tavaly októberben a válaszadók 28 százaléka számított emelkedő árakra, most 47 százalékuk. A stagnáló árakra számítók aránya ugyanekkor 53-ról 45 százalékra csökkent. A főváros egészét jellemző, a következő egy évre várt átlagos árnövekedés megközelítette a 3 százalékot. A budai oldalon, illetve a divatos pesti lokációk esetében 3-4 százalékos árnövekedés valószínű. A keleti régióban minimális (1% körüli), a nyugatiban 3 százalékot közelítő dinamika valószínű. Az új építésű lakások árai esetében továbbra is az emelkedést várók vannak szignifikáns többségben (62%), számszerűen 4–6 százalékos emelkedés valószínű.
Építési telekpiac: derűre ború
A GKI telekpiaci indexeinek értéke idén januárban a fővárosra vonatkozóan 5, az ország egészét illetően 11 ponttal csökkent az előző felméréshez képest. A fővárosi index értéke visszatért a fél évvel ezelőtti szinthez, az ország egészét jellemző pedig az egy évvel korábbi szinthez. A felmérés résztvevői tehát a korábbinál valamivel enyhébb „pörgésre” számítanak a közeljövőben. A válaszadók szerint 2016-ban az előző évhez képest átlagosan 8 százalékkal emelkedtek a telekárak. A fővárosban ennél is gyorsabb, 12 százalék körüli áremelkedést érzékeltek. Az ingatlanokkal foglalkozó cégek szerint a következő 12 hónapban 4–6 százalék közötti áremelkedés valószínű a telekpiacon.
Irodapiac: szerény javulás
Az elmúlt években a kihasználtság Budapesten és környékén szinte folyamatosan emelkedett. A jelen felmérés eredménye szerint 2016 negyedik negyedévében az átlagos kihasználtság 85,5 százalék volt, ami csaknem két ponttal magasabb az egy negyedévvel és majdnem 3 ponttal nagyobb az egy évvel korábbinál. A vidéki területeken is érezhető egyfajta emelkedő tendencia, igaz, ezt visszaesések is tarkítják. Kelet-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti 71 százalékos kihasználtság 76 százalékra, míg Nyugat-Magyarországon a 76 százalékos mutató 80 százalékra emelkedett.
2017 elején a GKI irodapiaci indexeinek értéke a fővárosra vonatkozóan 1, az ország egészére vonatkozóan csaknem 3 ponttal növekedett. Éves összevetésben az előbbi esetében 5, az utóbbiban 6 pontos emelkedés volt regisztrálható. Mindkét esetre igaz, hogy bár a közelmúltban a jelenleginél magasabb értékeket mértünk, a jelenlegi kilátások egyáltalán nem borúlátók, sőt.
Az irodabérleti díjak terén a stagnálásra számítók vannak többségben (országos átlagban 61%), bár a növekedést előre vetítők aránya sem elhanyagolható (35%). A számszerű prognózisok arra utalnak, hogy Budapesten és környékén 3 százalék körüli díjemelkedésre lehet számítani, vidéken, különösen a keleti országrészben ennél jóval kisebb lehet a növekedés mértéke.
Üzlethelyiség-piac: felzárkózik a vidék
Miközben új bevásárlóközpontot évek óta nem adtak át, a diszkontláncok egységeinek száma folyamatosan emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom várhatóan a közeljövőben is dinamikus marad, számítani lehet újabb be- és kilépésekre. A jelen felmérés során a fővárosi agglomerációra, illetve a Magyarország egészére vonatkozó üzlethelyiség-piaci indexek közötti „olló” némileg zárult. Az előbbi értéke ugyanis 1, míg ez utóbbié 8 ponttal növekedett. Az egy évvel ezelőtti szintet mindkét index 8-8 ponttal haladja meg. A bérleti díjak nagy szórással, de átlagosan 1-2 százalékkal nőhetnek, a keleti országrészben még ennyivel sem.
Logisztikai ingatlanpiac: negatív korrekció
A GKI raktárpiaci indexe a fővárosra vonatkozóan 4, az ország egészére vonatkozóan szűk 1 ponttal csökkent az előző felméréshez képest. Éves összevetésben az előbbi 4, az utóbbi 11 pontos növekedést jelez. A Budapest környéki elbizonytalanodás hátterében a kínálat bővülése állhat. A jelenlegi indexértékek nem sokkal maradnak el a korábbi csúcstól, azaz a kilátások továbbra is optimisták. A raktárak kihasználtsága a fővárosi agglomerációban 85, a nyugati országrészben 82, a keleti régióban 80 százalékos. Tavaly októberben ugyanez a három adat rendre 85, 82 és 76 százalék volt. A bérleti díjak a következő egy évben várhatóan 2–4 százalékkal emelkednek, leggyorsabban a fővárosban és környékén.
