A héten ismertetik a felsőoktatási ponthatárokat, ami lényegében az albérletszezon kezdetét is jelenti – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely bemutatja, hogy a magánszemélyek az albérletszezon kezdetén – július közepén – mennyiért hirdették a kiadó lakásaikat Budapesten és a legnagyobb egyetemvárosokban.

Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével pörög fel igazán az egyetemvárosi lakások és albérletek piaca. Az ingatlanok tovább drágultak, az elmúlt évben a frekventált fővárosi kerületekben átlag 25-30 százalékos, az érintett vidéki városokban átlag 10-12 százalékos volt az áremelkedés. Az egyetemistalakások ára 5-7 milliótól kezdődik, albérlet van havi félmillióért is, a felvételt nyertek pedig jól teszik, ha megfontolják, mit posztolnak a közösségi médiában.

Évente több mint 10 százalékkal nő azoknak a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek a száma, amelyek lakástakarékpénztári megtakarítást indítanak korszerűsítési és felújítási terveik finanszírozásához.

Európai élmezőnyben maradt a hazai lakáspiac drágulása. Az idei első negyedévben 8 százalékkal drágultak a lakóingatlanok tavalyhoz képest, amivel a dobogóról lemaradtunk, de még így is ez a hatodik legnagyobb drágulás az EU-ban.

Több mint százszoros árkülönbség van egy budapesti luxus ingatlan és egy vidéki 20 négyzetméteres családi ház között. Az Otthon Centrumnál a legdrágább, 100 millió forint feletti ingatlanok mind Budapesten és Pest megyében keltek el, a „listavezető” egy 400 milliós széchenyihegyi villa. Ezzel szemben a másik véglet egy borsod megyei vályogház, amely telekkel együtt csupán 650.000 forintért cserélt tulajdonost.

Májusban is jelentős bővülést ért el az építőipar: a termelés 35,4 százalékkal nőtt, a hó végi rendelésállomány pedig 94,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com kommentárja szerint a friss adatok további növekedést vetítenek előre, ám a kapacitás- és munkaerőhiány visszafoghatja a bővülést.

Akár már hárommillió forintért lehet üdülőt venni a Kőrösök és Tisza mentén. A víkendház befektetésnek sem utolsó, vannak olyan települések, ahol az ingatlanok ára egyetlen év alatt a duplájára emelkedtek. A versenybe már a külföldiek: szerbek, románok, ukránok és oroszok is beszállnak. A vevők számára a fürdőhely közelsége a leginkább meghatározó – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

A lakásokhoz képest bonyolultabb ügy egy családi ház megvétele vagy eladása, ugyanis sokkal több tényezőre kell figyelni. Átlagosan másfélszer annyi időt is vesz igénybe a vevő megtalálása.

Egyelőre hullámzó képet mutat az idei forgalom az ingatlanpiacon, de így is az elmúlt évek egyik legerősebb félévét produkálta. Az árak emelkedésének megtorpanása a jelek szerint csak időszakos volt a Duna House összesítése alapján.

A lakáshitelezés bővülése egyre fontosabb tényező a lakáspiacon, amely továbbra is élénknek mondható. Igaz, a lakásdrágulás üteme az idén lassult. A lakáshitelezés pedig emelkedőn van, májusban 59,2 milliárd forint értékben vettek fel lakáshitelt a háztartások, ami 39 százalékos emelkedést jelent tavaly májushoz képest, és a legmagasabb idei érték – olvasható a BankRáció.hu közleményében.

Német mintára Magyarországon is lebontanák a panelházak felső néhány emeletét. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a magyar lakosság nagyjából tizedét érintő intézkedéstől azonban egyelőre senkinek sem kell tartania. Amíg külföldön az elnéptelenedett lakónegyedek miatt volt szükség az intézkedésre, idehaza a panel reneszánszát éli: olcsó ára, jó elrendezése miatt még mindig az egyik legkeresettebb ingatlantípus. Sőt, néhány helyen még új emeleteket is felhúznának rájuk!

A hamarosan kezdődő albérleti roham előtt egyértelmű, hogy a tavaly nyárinál közel 10 százalékkal magasabb, átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjakra kell számítania a diákoknak Budapesten. Sokan választják az új építésű lakásokat, ők átlagosan 16 ezer forinttal kevesebbet fizetnek, mint azok, akik használt bérleményt vesznek ki - derül ki az Otthontérkép július elején készült felméréséből.

A lakóingatlanok országos átlagára a kínálati piacon 8,8 százalékkal nőtt egy év alatt, ez azt jelenti, hogy visszafogottabb lett a drágulás. A KSH előzetes adatai szerint is 13 százalékról 8 százalékra csökkent az áremelkedés mértéke éves szinten.

Továbbra is óriási különbségek jellemzik az magyarországi lakáspiacot. Győr-Moson-Sopron megyében 11 új lakás jutott tízezer lakosra az első negyedévben, ez pedig messze a legjobb érték az összes megye és Budapest eredményeit nézve. Ez az országos 2,1 lakásos átlagnak az ötszöröse - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely lakáspiacon fennálló területi különbségeket, és a használt lakások iránti kereslet és kínálat alakulását ismerteti. Budapest a középmezőnyben kapott csak helyet az 1,2 lakással.

Továbbra is lendületes emelkedést mutat a magyarországi lakáshitelpiac, az új igénylők pedig egyre nagyobb számban választják a több évig - akár a futamidő végéig - fix törlesztésű lakáshiteleket. A BankRáció.hu adatai szerint az idén - január és június közepe között - 65 százalékkal nőtt éves összevetésben a lakáshitelek iránt érdeklődők száma. Az lakáshitel-kalkulációkat végző érdeklődők többsége a 10-20 évig fix törlesztőrészletű lakáshiteleket is megnézi, ami azt mutatja, hogy fontos számukra a kiszámíthatóság.

Pontosabban mindösszesen két külső kerületben van lehetőség arra, hogy egy 3 gyerekes család a CSOK igénybevételével 60 négyzetméternél nagyobb lakásba tudjon költözni. Mindeközben 2017 júniusában 27 100 új építésű társasházi lakást építenek, illetve terveznek a fővárosban, ami 14,6 százalékkal haladja meg az idén márciusban mért értéket.

Befektetőként és otthonkeresőkként is nem árt, ha folyamatosan tájékozódunk az ingatlanpiacon. Ha odafigyelünk, nemcsak az árak alakulásáról, hanem aktuális lakásvásárlási tippekről is információt szerezhetünk – olvasható az Ingatlannet közleményében.

Nem csak a budapesti ingatlanpiacon, hanem a fővárost övező településeken is növekedésnek indultak 2014 óta az árak. Ezeket a környékeket sok esetben a családias környezet jellemzi, így a sokak számára vonzó családi házak árváltozásait vizsgálta a Duna House.

A felsőoktatási tanév kezdetét megelőző nyári albérletszezonban és a lakásvásárlásoknál is népszerűek a kis alapterületű 20-35 négyzetméteres garzonlakások. Ezek egy része 1 szobából áll, de vannak, amelyek hálófülkét vagy egy félszobát is tartalmaznak. Az ingatlan.com több mint 4 ezer magánszemély által feladott hirdetés adatai alapján készült elemzésében azt vizsgálta, hogy a budapesti garzonlakások eladásnál vagy kiadásánál mennyit számít egy extra szoba vagy érdemes-e kialakítani a magasabb eladási ár vagy bérleti díj érdekében.

Több mint kétszeresére nőtt a kínai felvásárlások és zöldmezős beruházások együttes értéke Európában és Észak-Amerikában 2016-ban – derül ki a Baker McKenzie nemzetközi tanulmányából. Idén ismét jelentős mértékű kínai működőtőke-befektetés várható a két kontinensen, azonban a fokozódó ellenőrzések, Kína tőkeáramlást lassító intézkedései, valamint Donald Trump külföldi befektetési politikája körüli bizonytalanság nehézségek elé állíthatják a kínai befektetőket.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett a nagyméretű (150-250 nm-es) családi házak száma a piacon, egyre többen szeretnének megszabadulni a túl nagy ingatlanuktól. Az átlagos kínálati négyzetméterár 222 ezer forint, amit akkor lehet jelentősen meghaladni, ha komplex korszerűsítésen esett át az épület – derül ki az Otthontérkép.hu legfrissebb elemzéséből.

Országosan több százezer olyan, 5 millió forint értékhatár alatti lakás vagy nyaraló található, amely kis törlesztő részletű hitel segítségével meg lehetne venni. A hitelfelvevő jövedelme alapján 1 millió forint hitel 60 havi részletre 20-23 ezer forintos havi törlesztést jelenthet. Ez esetben a folyamat teljesen egyszerű és gyors, nincs jelzálog bejegyzés, nincs közjegyzői díj, sőt van olyan pénzintézet, aki még bankszámlát sem kér hozzá, ami jelzáloghitel esetén elképzelhetetlen – hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum Hitel Center.

A gazdasági recesszió 2008 és 2013 között padlóra küldte a magyar lakáspiacot. A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5% és 30% közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket. Az Otthon Centrum feltérképezte a leginkább válságálló városokat és kerületeket.

A GKI lakáspiaci indexe (ami az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a jelen felmérés során Budapestre vonatkozóan mintegy 7, míg az ország egészére vonatkozóan 4 ponttal csökkent idén januárhoz képest. Az egy évvel ezelőttinél a fővárosi index 9, az országos 6 ponttal került lejjebb. A kilátások javuló tendenciája ugyan megtört, de a jelenlegi várakozások még mindig valamivel kedvezőbbek, mint amilyenek ezek a lakáspiaci intézkedés-csomag bejelentése (az új lakások áfájának csökkentése, illetve a CSOK kibővítése) előtt voltak. Budapesten a divatos lokációk esetében nem romlottak a kilátások, ezeken a területeken továbbra is élénk forgalom várható. A külső pesti területek esetében viszont érezhetően romlottak a várakozások, emellett a panelpiacon is jórészt kedvezőtlen irányú változás következett be.

A kedvező nemzetközi és magyar gazdasági környezet összesen 133%-os befektetési volumenbővülést eredményezett 2016-ban az előző évhez képest, így a magyarországi kereskedelmi ingatlanok tranzakciós értéke elérte a valaha volt második legmagasabb, EUR 1,7 milliárdos értéket. A legkeresettebb ingatlan típus 2016-ban továbbra is az iroda maradt 56%-os részesedéssel, amit a kiskereskedelemi ingatlanok követtek 25%-al, majd az ipari, logisztikai projektek 11%-os részesedéssel.

A lakóingatlan árak az euróövezetben 4,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 4,7 százalékkal emelkedtek 2016 negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, Magyarországon mérték a második legnagyobb növekedési ütemet, 9,7 százalékost.

Friss adatok szerint 2016-ban több mint háromezer ingatlan került külföldi tulajdonba Magyarországon. A legtöbb külföldi állampolgár kínai, orosz és ukrán a vásárlók között. Azoknak a külföldieknek is számos lehetőségük van, akik hitelt vennének fel ingatlancéljaikhoz, sőt bizonyos esetekben állami támogatást is kaphatnak.

A magyarországi ingatlan-befektetők körében készített felmérés rávilágít, hogy a befektetők optimisták a jövőt illetően. A válaszadók 43 százaléka szerint akár ötödével is nőhet a befektetési piac a tavalyi másfél milliárd eurós szintjéről, 23 százalékuk szerint pedig akár minden idők legmagasabb forgalma is megközelíthető az idén - derül ki a CBRE felméréséből.

A használt lakóingatlanok átlagosan 9,8 százalékkal, az újak pedig 8,9 százalékkal drágultak 2016 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest - idézi a KSH friss adatait az ingatlan.com elemzése.

Cégalapításkor, költözéskor, és vállalati növekedés során, sokszor feltevődik a kérdés, hogy hol érdemes letelepedni, új irodát nyitni. Ilyenkor Budapest szokott szóba jönni elsőként, annak ellenére, hogy sok egyéb helyszín kerülhetne számításba, főleg ha a felmerülő költségeket vizsgáljuk. Az Ingatlannet.hu szakértői segítenek.

A különböző banki szolgáltatások és hitelek közötti jelentős különbségek miatt érdemes alaposan felmérni kínálatot - derül ki a BankRáció.hu összefoglalójából, amely több szempontból vizsgálta a banki ajánlatokat. Az elemzésben szereplő mintacsaládban a két szülő nettó jövedelme a magyarországi átlagnak megfelelően 180-180 ezer forint. Felnőtté vált gyermeküknek vásárolnak lakást részben lakáshitelből, valamint bankszámlát és bankkártyát is választanak a gyereknek.

Kedvező fordulat következett be az építőiparban a januári 18,5 százalékos éves bővüléssel, és optimizmusra ad okot, hogy jelentősen nőtt a hó végi szerződésállomány is - emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A szakértők szerint elsősorban az 5 százalékos áfakulcs jövője és a munkaerőhiány határozza meg a szektor jövőbeli teljesítményét.

Magyarország legolcsóbb részén, a Bodrogközben 47 ezer forintos négyzetméteráron, a legdrágább Budapesten 477 ezer forintos négyzetméteráron lehet lakáshoz jutni az Otthontérkép friss átlagár-elemzése alapján. Itt közel a lélektani határ.

A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 6,1 %-kal, a nettó pedig 7,8%-kal növekedett 2016. január és december között. A bérek növekedésének üteme azonban egyelőre nem sokat segít a lakásvásárlókon. A lakóingatlanok ára ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a keresetek, jóllehet a hiteltörlesztők aránya a keresetkehez képest csökkent.

Az új lakás vásárlását tervezők 80 százaléka maximum 35 millió forintot szánna erre, a többség pedig mielőbb költözni szeretne.

A lakáspiacon továbbra is Budapest mutatja az irányt, az üzleti ingatlanpiacon felzárkózik a vidék a GKI-MGYOSZ ingatlanpiaci indexének 2017. januári eredményei szerint.

A kedvező nemzetközi és magyar gazdasági környezet összesen 133%-os ingatlanbefektetési volumenbővülést eredményezett 2016-ban az előző évhez képest, így a magyarországi kereskedelmi ingatlanok tranzakciós értéke elérte a valaha volt második legmagasabb, EUR 1,7 milliárdos értéket. A legkeresettebb ingatlan típus 2016-ban továbbra is az iroda maradt 56%-os részesedéssel, amit a kiskereskedelemi ingatlanok követtek 25%-al, majd az ipari, logisztikai projektek 11%-os részesedéssel.

Az egyetemisták és főiskolások egy részének problémát jelent a lakhatás: kevés a kollégiumi férőhely, több mint 30 százalékos a túljelentkezés, emellett a kiadó lakások bérleti díja pedig az utóbbi két évben jelentősen emelkedett – áll az ingatlan.com elemzésében. Az egyetemeknek ráadásul az egyre nagyobb számban érkező külföldi, köztük amerikai diákoknak is szállást kell találniuk.

Több héttel nőtt a lakásoknál az átlagos értékesítési idő. Az árak tavaly januárhoz képest emelkedtek a használt lakások esetében, de a tavaly őszi árszintekhez képest lényegében alig nőttek. A budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon január végén 500 ezer forint volt, a paneleké 337 ezer forintot tett ki. Idén a lakáshitelezés és a CSOK is fontosabbá válhat a piacon, főleg az új lakások esetében.

Továbbemelkedtek a hazai lakásárak tavaly: egy budapesti használt lakás átlagára 20,3 millió forint volt a tavalyi év első három negyedévében, vagyis 3 millió forinttal több, mint egy évvel korábban.  Ez azonban már a csúcs, a meredek emelkedésnek előreláthatólag vége.

Élénk volt a lakáspiaci forgalom a múlt év harmadik negyedében: a legfrissebb hivatalos adatok szerint több mint 14 százalékkal több lakás kelt el, mint 2015 hasonló időszakában. Az ingatlan.com adatai szerint is látványosan nőtt a lakosság körében tavaly az értékesítési kedv: 23 százalékkal több lakást hirdettek eladásra, mint 2015-ben, a lakást keresők száma pedig 18 százalékkal nőtt.

Az elmúlt években tapasztalható ingatlanpiaci fellendülés várhatóan idén is folytatódik, ám az élénkülés motorját a befektetők helyett valószínűleg egy új vevőréteg megjelenése és az emelkedő hitelfelvételi kedv adja majd.

2017 az új lakások éve lesz: az Otthon Centrum szerint országosan 14-16 ezer lakás épülhet idén. Továbbra is élénkülőben van a vállalkozói lakásépítés is: jelenleg félezer négy vagy több lakásos projektben hirdetnek eladó lakásokat országszerte. Budapesten elsősorban a XIII. és XI. kerületben, vidéken Győrben és Debrecenben zajlanak a legnagyobb beruházások. A lakásárak idén tovább drágulnak; a legnépszerűbb kerületekben és városokban 5-10 százalékos áremelkedés várható főleg a társasházi lakásoknál. Az új építésű ingatlanoknál pedig elsősorban az alacsonyabb árfekvésű külső kerületekben számít 5-10 százalékos drágulásra az Otthon Centrum.

Magyarország 11,6 százalékkal drágulással a legjelentősebb áremelkedést érte el Európában a múlt év harmadik negyedében az Eurostat friss adatai szerint. A kimagasló drágulás kivételes piaci helyzetben, a kínálat bővülése mellett ment végbe - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

A budapesti és az országos panel árindexek továbbra is meredeken emelkednek, mértéke meghaladja a tégla lakások értékeit is. Az egyes lakótelepek között azonban jelentős, akár százezer forintot is meghaladó, árbeli különbségek adódhatnak.

Az elmúlt egy évben rendkívül erős kereslet alakult ki a Budapesten és agglomerációjában fellelhető eladó építési telkek iránt. Az áfacsökkentés és a CSOK hajtotta a vásárlásokat. De mi a helyzet ma? Talál még eladó telket a fővárosban és környékén az, aki most vágna bele egy építkezésbe?

Változások történtek az új lakások fokozatosan bővülő kínálati piacán. Ma már az elérhető új lakások valamivel kisebbek, mint tavaly: idén januárban az országos adatok szerint ugyanis 75 négyzetméter volt az átlagméret, szemben az egy évvel korábbi 79 négyzetméterrel. A budapesti újlakás-kínálatban pedig 86 négyzetméterről 78 négyzetméterre csökkent az átlagméret - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

A 2016-os évben felgyorsult lakáspiaci élénkülés remélhetőleg növekedési pályára állítja majd az elmúlt években többszöri árbevétel-csökkenést elszenvedett, ingatlanközvetítéssel foglalkozó hazai vállalkozásokat. Emellett a piaci szereplők számának zsugorodása is megállhat az idei évben.