A dinamikusan változó világban nehéz követni a trendeket, amelyek meghatározzák és átalakítják a világot. Új üzleti modellek, új technológiák, növekvő határokon átnyúló befektetések, ami többek között olyan globális kockázatok mellett megy végbe, mint az észak-koreai nukleáris fenyegetettség. Az ingatlanpiac különböző területein dolgozó vezető szakértők az iparág változásait vitatták meg a bécsi CEE Property Forum 2017-en.

A lakossági megtakarítások bővülése, az alacsony hozamkörnyezet miatt jelentős összeg köthet ki a lakáspiacon. A befektetés mindenképpen megéri: a lakáskiadás attraktív hozamokkal kecsegtet: Budapesten például 5,2 százalékos hozam érhető el, ami más nagyvárosokban akár 6-8 százalék is lehet.

2012-óta nem látott lassú mértékben növekedtek az ingatlanárak az Egyesült Királyságban. Míg augusztusban az éves kínálati áremelkedés 3,1 százalék volt, addig ez szeptemberre 1,1 százalékra olvadt. Pedig szeptemberben szokott felpezsdülni az ingatlanpiac a nyári nihil után.

Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson; ez az arány rosszabb, mint három éve, mert a lakásárak kétszer olyan gyorsan nőttek ezalatt, mint a jövedelmek - derül ki az Otthontérkép friss felméréséből.

Kiugró forgalmat hozott az augusztus az ingatlanpiacon, ugyanis az idei második legtöbb adásvétel történt (13 787 db ingatlan) a becslés szerint. Ennél május volt csak egy árnyalattal erősebb, illetve március közelítette még meg a mostani szintet. Tavaly ugyanekkor 11 814 darab tranzakciót becsült a Duna House, amely 17 százalékkal gyengébb érték. A becslés elmúlt 6 éves történetének ez a legerősebb augusztusi hónapja.

Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a további drágulásnak, mert a környező országokhoz képest még mindig Magyarországon lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a régiós országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia - lakáspiacait vizsgálta a legfrissebb hivatalos adatok alapján.

A lakáspiaci élénkülés a korábban átmenetileg háttérbe szorult felújítandó ingatlanok iránti keresletet is felrázta. Az idei év első nyolc hónapjában a felújítandó házak és lakások iránt 29, illetve 43 százalékkal többen érdeklődtek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, az őszi lakásfelújítási szezon kezdetén készült elemzéséből. Az elemzés több mint 40 ezer hirdetés alapján vizsgálta a felújítandó és felújított lakások, valamint házak piacát.

Az Otthon Centrum felmérése szerint, amíg az első félév során a fővárosban 1700–2700 Ft/m2/hó között béreltek hagyományos téglaépítésű lakásokat, és kis szerencsével már 80-90 ezer forinttól lehetett albérletet kapni, addig a felvételi pontszámok kihirdetését követően a legkedveltebb városrészek – a VI., IX. és XIII. kerület – árai elérték, sőt meghaladták a 3000 Ft/m2/hó értéket. Elfogadható, átlagos állapotú, téglaépítésű lakást a belső városrészekben ma már esélytelen havonta 100-110 ezer forintnál olcsóbban bérelni Budapesten.

Magyarország ipari ingatlanpiaca 2017 első félévében 5,5 százalékos üresedési rátát ért el, ami rekordalacsony értéknek számít a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) által bevezetett mérések óta.

Bár a múlt hónap kissé álmosabban telt a lakáspiacon, augusztus végén helyre állhat a világ rendje. Gadanecz Zoltán úgy látja,aki most kezd el albérletet keresni, már kicsit elkésett és gondolkodási idő nélkül kell döntést hoznia.

Legalább még egy évig folytatódik az ingatlanárak növekedése a hazai piacon. Egyre többen vágnak bele az építkezésbe, gombamód szaporodnak a kivitelező vállalkozások is. A dübörgő piacon a gyors beruházások és a rövid kivitelezési idő miatt jogosan merülhet fel a kérdés a vásárlókban: az újépítésű ingatlanok esetében honnan lehet tudni, hogy megfelelő minőségű a kivitelezés?

A panellakások népszerűsége töretlen: a téglalakásoknál 30 százalékkal olcsóbbak, és sokszor jobb az elosztásuk, azaz azonos alapterületen több szobát nyújtanak. Ráadásul az elmúlt években jelentősen csökkent a fenntartási költségük is, ezek miatt pedig a lakótelepi lakások iránti kereslet folyamatosan növekszik. Azonban a panelpiacon belül is jelentős árkülönbségek vannak országszerte és a különböző fővárosi kerületek között is - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből. Az elemzés több mint 20 ezer hirdetés alapján azt vizsgálta, hogy mely lakótelepek a legnépszerűbbek a lakást keresők körében, illetve, hogy a jelentősebb lakóteleppel rendelkező fővárosi városrészekben és vidéki városokban eladásra kínált panellakásokat mennyiért kínálják a tulajdonosok.

Szinte mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy Magyarországon meddig mehetnek feljebb az ingatlanárak. A Duna House megvizsgálta az egyes környező- és nyugat-európai országok trendjeit, hogy esetükben milyen mértékű volt 2008 óta az áremelkedés, továbbá hogy a jelenlegi árak mellett mekkora hozamokkal lehet kalkulálni egy befektetés esetén. Még mindig megéri ingatlanba fektetni?

Három nap múlva újra megrendezik az év egyik leglátványosabb eseményét, az augusztus 20-i tűzijátékot, ráadásul idén új helyszínen. A rendezvényre minden évben több millióan kíváncsiak, közülük több százezren figyelik a helyszínről élőben. Habár a látványos show csak sötétedés után kezdődik, a legjobb helyekért sokan már kora délután elindulnak. Hol érdemes lakást venni, és milyen mélyen kell a zsebébe nyúlnia annak, aki jövőre a kanapéjáról nézné a tűzijátékot – méghozzá élőben?

Az elmúlt hetekben többször volt példa rendkívüli hőségre, és sorra dőltek meg a melegrekordok is. A forró nyarak miatt egyre több lakástulajdonos vette tervbe a klíma beépítését, ráadásul a lakásvásárlást tervezők szemében még fontosabbá vált, hogy az ingatlanokban van-e légkondicionáló berendezés.

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 júliusában +1 illetve 0. Mindkét esetben enyhe, 1 pontos csökkenés következett be az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 2-2 ponttal haladja meg. Az ország egészét figyelembe véve a kilátások egyedül az irodapiacon javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Ugyanakkor a másik három vizsgált szegmens egyikében sem következett be drámai változás. Az ingatlanpiaci kilátások kissé túl vannak a csúcson, de még mindig alapvetően derűlátást tükröznek.

Az albérletpiac nagyon élénk júliusban és augusztusban elsősorban a felsőoktatási tanév kezdete miatt. A kereslet óriási, a kínálat is nőtt és a bérleti díjak is emelkedtek, ugyanakkor van olyan megoldás, amelynek segítségével a díj mérsékelhető - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

A magyarok 33 százaléka fontolgatja a lakásvásárlást a következő három évben, ami jelentős növekedés az egy évvel korábbi 26 százalékos arányhoz képest - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A lakásvásárlást tervezők közel fele pedig hitelfelvételt is tervez. A K&H az év első 5 hónapjában 36 milliárd forint értékben folyósított új lakáshitelt, ami 37 százalékos növekedést jelent éves összevetésben.

2017 első 7 hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, 5 nappal több kellett vidéken. Panel ennél gyorsabban adtak el, a fővárosban 72 nap kellett hozzá, vidéken 75. A lakások átlagárai Budapesten a XVII. kerületben nőttek a leginkább (24%-al) 2016 első félévéhez képest, míg vidéken, Kecskeméten és Székesfehérváron. Csepelen lehet a legolcsóbban panelhez jutni, vidéken, Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán. Családi házhoz XX. és XXIII. kerületben, illetve Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen. Társasházi téglalakást legkedvezőbben XX. és XXI. kerületben, valamint Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán keressünk.

A lakásépítési kedv fokozódott: az első félévben 19 823 lakóingatlanra adtak ki építési engedélyt, ez éves összevetésben 40 százalékos emelkedést jelent - derül ki az ingatlan.com legfrissebb - a KSH lakásépítési adatait is - ismertető elemzéséből. A friss statisztikákból kiderül az is, hogy az első félévben 5004 új lakást adtak át az országban, ez az egy évvel korábbi adatokhoz képest 46 százalékos növekedésnek felel meg.

A héten ismertetik a felsőoktatási ponthatárokat, ami lényegében az albérletszezon kezdetét is jelenti – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely bemutatja, hogy a magánszemélyek az albérletszezon kezdetén – július közepén – mennyiért hirdették a kiadó lakásaikat Budapesten és a legnagyobb egyetemvárosokban.

Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével pörög fel igazán az egyetemvárosi lakások és albérletek piaca. Az ingatlanok tovább drágultak, az elmúlt évben a frekventált fővárosi kerületekben átlag 25-30 százalékos, az érintett vidéki városokban átlag 10-12 százalékos volt az áremelkedés. Az egyetemistalakások ára 5-7 milliótól kezdődik, albérlet van havi félmillióért is, a felvételt nyertek pedig jól teszik, ha megfontolják, mit posztolnak a közösségi médiában.

Évente több mint 10 százalékkal nő azoknak a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek a száma, amelyek lakástakarékpénztári megtakarítást indítanak korszerűsítési és felújítási terveik finanszírozásához.

Európai élmezőnyben maradt a hazai lakáspiac drágulása. Az idei első negyedévben 8 százalékkal drágultak a lakóingatlanok tavalyhoz képest, amivel a dobogóról lemaradtunk, de még így is ez a hatodik legnagyobb drágulás az EU-ban.

Több mint százszoros árkülönbség van egy budapesti luxus ingatlan és egy vidéki 20 négyzetméteres családi ház között. Az Otthon Centrumnál a legdrágább, 100 millió forint feletti ingatlanok mind Budapesten és Pest megyében keltek el, a „listavezető” egy 400 milliós széchenyihegyi villa. Ezzel szemben a másik véglet egy borsod megyei vályogház, amely telekkel együtt csupán 650.000 forintért cserélt tulajdonost.

Májusban is jelentős bővülést ért el az építőipar: a termelés 35,4 százalékkal nőtt, a hó végi rendelésállomány pedig 94,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com kommentárja szerint a friss adatok további növekedést vetítenek előre, ám a kapacitás- és munkaerőhiány visszafoghatja a bővülést.

Akár már hárommillió forintért lehet üdülőt venni a Kőrösök és Tisza mentén. A víkendház befektetésnek sem utolsó, vannak olyan települések, ahol az ingatlanok ára egyetlen év alatt a duplájára emelkedtek. A versenybe már a külföldiek: szerbek, románok, ukránok és oroszok is beszállnak. A vevők számára a fürdőhely közelsége a leginkább meghatározó – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

A lakásokhoz képest bonyolultabb ügy egy családi ház megvétele vagy eladása, ugyanis sokkal több tényezőre kell figyelni. Átlagosan másfélszer annyi időt is vesz igénybe a vevő megtalálása.

Egyelőre hullámzó képet mutat az idei forgalom az ingatlanpiacon, de így is az elmúlt évek egyik legerősebb félévét produkálta. Az árak emelkedésének megtorpanása a jelek szerint csak időszakos volt a Duna House összesítése alapján.

A lakáshitelezés bővülése egyre fontosabb tényező a lakáspiacon, amely továbbra is élénknek mondható. Igaz, a lakásdrágulás üteme az idén lassult. A lakáshitelezés pedig emelkedőn van, májusban 59,2 milliárd forint értékben vettek fel lakáshitelt a háztartások, ami 39 százalékos emelkedést jelent tavaly májushoz képest, és a legmagasabb idei érték – olvasható a BankRáció.hu közleményében.

Német mintára Magyarországon is lebontanák a panelházak felső néhány emeletét. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a magyar lakosság nagyjából tizedét érintő intézkedéstől azonban egyelőre senkinek sem kell tartania. Amíg külföldön az elnéptelenedett lakónegyedek miatt volt szükség az intézkedésre, idehaza a panel reneszánszát éli: olcsó ára, jó elrendezése miatt még mindig az egyik legkeresettebb ingatlantípus. Sőt, néhány helyen még új emeleteket is felhúznának rájuk!

A hamarosan kezdődő albérleti roham előtt egyértelmű, hogy a tavaly nyárinál közel 10 százalékkal magasabb, átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjakra kell számítania a diákoknak Budapesten. Sokan választják az új építésű lakásokat, ők átlagosan 16 ezer forinttal kevesebbet fizetnek, mint azok, akik használt bérleményt vesznek ki - derül ki az Otthontérkép július elején készült felméréséből.

A lakóingatlanok országos átlagára a kínálati piacon 8,8 százalékkal nőtt egy év alatt, ez azt jelenti, hogy visszafogottabb lett a drágulás. A KSH előzetes adatai szerint is 13 százalékról 8 százalékra csökkent az áremelkedés mértéke éves szinten.

Továbbra is óriási különbségek jellemzik az magyarországi lakáspiacot. Győr-Moson-Sopron megyében 11 új lakás jutott tízezer lakosra az első negyedévben, ez pedig messze a legjobb érték az összes megye és Budapest eredményeit nézve. Ez az országos 2,1 lakásos átlagnak az ötszöröse - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely lakáspiacon fennálló területi különbségeket, és a használt lakások iránti kereslet és kínálat alakulását ismerteti. Budapest a középmezőnyben kapott csak helyet az 1,2 lakással.

Továbbra is lendületes emelkedést mutat a magyarországi lakáshitelpiac, az új igénylők pedig egyre nagyobb számban választják a több évig - akár a futamidő végéig - fix törlesztésű lakáshiteleket. A BankRáció.hu adatai szerint az idén - január és június közepe között - 65 százalékkal nőtt éves összevetésben a lakáshitelek iránt érdeklődők száma. Az lakáshitel-kalkulációkat végző érdeklődők többsége a 10-20 évig fix törlesztőrészletű lakáshiteleket is megnézi, ami azt mutatja, hogy fontos számukra a kiszámíthatóság.

Pontosabban mindösszesen két külső kerületben van lehetőség arra, hogy egy 3 gyerekes család a CSOK igénybevételével 60 négyzetméternél nagyobb lakásba tudjon költözni. Mindeközben 2017 júniusában 27 100 új építésű társasházi lakást építenek, illetve terveznek a fővárosban, ami 14,6 százalékkal haladja meg az idén márciusban mért értéket.

Befektetőként és otthonkeresőkként is nem árt, ha folyamatosan tájékozódunk az ingatlanpiacon. Ha odafigyelünk, nemcsak az árak alakulásáról, hanem aktuális lakásvásárlási tippekről is információt szerezhetünk – olvasható az Ingatlannet közleményében.

Nem csak a budapesti ingatlanpiacon, hanem a fővárost övező településeken is növekedésnek indultak 2014 óta az árak. Ezeket a környékeket sok esetben a családias környezet jellemzi, így a sokak számára vonzó családi házak árváltozásait vizsgálta a Duna House.

A felsőoktatási tanév kezdetét megelőző nyári albérletszezonban és a lakásvásárlásoknál is népszerűek a kis alapterületű 20-35 négyzetméteres garzonlakások. Ezek egy része 1 szobából áll, de vannak, amelyek hálófülkét vagy egy félszobát is tartalmaznak. Az ingatlan.com több mint 4 ezer magánszemély által feladott hirdetés adatai alapján készült elemzésében azt vizsgálta, hogy a budapesti garzonlakások eladásnál vagy kiadásánál mennyit számít egy extra szoba vagy érdemes-e kialakítani a magasabb eladási ár vagy bérleti díj érdekében.

Több mint kétszeresére nőtt a kínai felvásárlások és zöldmezős beruházások együttes értéke Európában és Észak-Amerikában 2016-ban – derül ki a Baker McKenzie nemzetközi tanulmányából. Idén ismét jelentős mértékű kínai működőtőke-befektetés várható a két kontinensen, azonban a fokozódó ellenőrzések, Kína tőkeáramlást lassító intézkedései, valamint Donald Trump külföldi befektetési politikája körüli bizonytalanság nehézségek elé állíthatják a kínai befektetőket.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett a nagyméretű (150-250 nm-es) családi házak száma a piacon, egyre többen szeretnének megszabadulni a túl nagy ingatlanuktól. Az átlagos kínálati négyzetméterár 222 ezer forint, amit akkor lehet jelentősen meghaladni, ha komplex korszerűsítésen esett át az épület – derül ki az Otthontérkép.hu legfrissebb elemzéséből.

Országosan több százezer olyan, 5 millió forint értékhatár alatti lakás vagy nyaraló található, amely kis törlesztő részletű hitel segítségével meg lehetne venni. A hitelfelvevő jövedelme alapján 1 millió forint hitel 60 havi részletre 20-23 ezer forintos havi törlesztést jelenthet. Ez esetben a folyamat teljesen egyszerű és gyors, nincs jelzálog bejegyzés, nincs közjegyzői díj, sőt van olyan pénzintézet, aki még bankszámlát sem kér hozzá, ami jelzáloghitel esetén elképzelhetetlen – hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum Hitel Center.

A gazdasági recesszió 2008 és 2013 között padlóra küldte a magyar lakáspiacot. A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5% és 30% közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket. Az Otthon Centrum feltérképezte a leginkább válságálló városokat és kerületeket.

A GKI lakáspiaci indexe (ami az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a jelen felmérés során Budapestre vonatkozóan mintegy 7, míg az ország egészére vonatkozóan 4 ponttal csökkent idén januárhoz képest. Az egy évvel ezelőttinél a fővárosi index 9, az országos 6 ponttal került lejjebb. A kilátások javuló tendenciája ugyan megtört, de a jelenlegi várakozások még mindig valamivel kedvezőbbek, mint amilyenek ezek a lakáspiaci intézkedés-csomag bejelentése (az új lakások áfájának csökkentése, illetve a CSOK kibővítése) előtt voltak. Budapesten a divatos lokációk esetében nem romlottak a kilátások, ezeken a területeken továbbra is élénk forgalom várható. A külső pesti területek esetében viszont érezhetően romlottak a várakozások, emellett a panelpiacon is jórészt kedvezőtlen irányú változás következett be.

A kedvező nemzetközi és magyar gazdasági környezet összesen 133%-os befektetési volumenbővülést eredményezett 2016-ban az előző évhez képest, így a magyarországi kereskedelmi ingatlanok tranzakciós értéke elérte a valaha volt második legmagasabb, EUR 1,7 milliárdos értéket. A legkeresettebb ingatlan típus 2016-ban továbbra is az iroda maradt 56%-os részesedéssel, amit a kiskereskedelemi ingatlanok követtek 25%-al, majd az ipari, logisztikai projektek 11%-os részesedéssel.

A lakóingatlan árak az euróövezetben 4,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 4,7 százalékkal emelkedtek 2016 negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, Magyarországon mérték a második legnagyobb növekedési ütemet, 9,7 százalékost.

Friss adatok szerint 2016-ban több mint háromezer ingatlan került külföldi tulajdonba Magyarországon. A legtöbb külföldi állampolgár kínai, orosz és ukrán a vásárlók között. Azoknak a külföldieknek is számos lehetőségük van, akik hitelt vennének fel ingatlancéljaikhoz, sőt bizonyos esetekben állami támogatást is kaphatnak.

A magyarországi ingatlan-befektetők körében készített felmérés rávilágít, hogy a befektetők optimisták a jövőt illetően. A válaszadók 43 százaléka szerint akár ötödével is nőhet a befektetési piac a tavalyi másfél milliárd eurós szintjéről, 23 százalékuk szerint pedig akár minden idők legmagasabb forgalma is megközelíthető az idén - derül ki a CBRE felméréséből.