Az ingatlaneladás okának hátterében vidéken legnagyobb arányban az örökölt ingatlan értékesítése és a nagyobb ingatlanba költözés áll. Ez a két indok rendszeresen, mintegy 5 százalékponttal, gyakoribb, mint a többi eladási motiváció. Az előtörlesztés miatti eladások vidéken 2012. II. felére lecsökkentek, ennek aránya azóta bőven 5 százalék alatti. Egyre több eladás hátterében a kisebb ingatlanba költözés áll vidéken. A válás és a generációs össze- illetve szétköltözések közel azonos arányban vannak jelen, arányuk 5-8 százalék körüli.
Vidéken a vevők legnagyobb hányada 2015. óta nagyobb lakásba költözik. Ezzel egy időben lecsökkent az első lakást vásárlók aránya. A nagyobb lakásba költözőkhöz hasonlóan nőtt a befektetők aránya is, viszont csökkent azoknak a vevőknek az aránya, akik kisebb lakásba költöztek.
Budapesten közel sem olyan magas a nagyobb lakásba költöző vevők aránya, mint vidéken. A vásárlás mögött meghúzódó okok közül csak a harmadik leggyakoribb, a vidéki 20% feletti arányhoz képest a fővárosban csak 15% körüli értékkel bír. 2014. közepéig az első lakásukat vásárlók voltak jelen legnagyobb arányban a budapesti ingatlanpiacon, 2014. végétől azonban a befektetők aránya gyors emelkedésnek indult. Ettől az időponttól kezdődően egyértelműen a befektetések dominálnak a fővárosban, a befektetési célú vásárlások aránya jelenleg eléri a 40%-ot.
Az árakról ilyen fokú állandóság már nem mondható el a Budapesten befektetésként vásárolt ingatlanok esetében. A pontos összevethetőség érdekében a 2017. III. negyedév előtti értékeket a Duna House Országos Lakásindexével korrigáltuk. 2011-ben 419 ezer forint volt az átlagos négyzetméter ára a befektetéseknek. Ezt követően 2012-ben és 2013-ban is 400 ezer forint alatt maradt az átlagérték, majd 2014-től gyors ütemben növekedni kezdett. 2016-ban már az 500 ezer forintos átlag négyzetméter árat is meghaladta a befektetők által vásárolt lakások értéke, 2017-ben pedig megközelítette az 550 ezer forintos értéket is.