Robbanásszerű fejlődést láthatunk a hazai ingatlanpiacon, ugrásszerűen nőtt az elmúlt években a forgalom és a lakások ára is. A látványos felfutás eredményeként új lendületet kapott az új építésű házak, lakások piaca is, amit jól mutat, hogy 2017-ben az újonnan átadott lakások száma 44 százalékkal, míg a kiadott építési engedélyeké 20,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A fejlődés hátterében a kedvező makrogazdasági folyamatok és a kormányzati ösztönző intézkedések – mint például a kedvezményes áfa, vagy az otthonteremtést támogató CSOK – állnak.
A lakást keresők negyede költözne szívesen új ingatlanba
A Jófogás és a GKI Digital közös felmérése szerint a piacvezető hazai online apróhirdetési oldal felhasználóinak többsége úgy véli, hogy az ingatlanpiac fellendülésének a befektetők az igazi nyertesei. Habár az ország területén nem egyenletesen, mindenhol jellemzőek az új építésű ingatlanok, összességében minden negyedik válaszadó érzékeli, hogy sok új lakóingatlan épül a környékén. A kutatás során megkérdezettek 5 százaléka él ilyen típusú lakásban vagy házban, és elsöprő többségük pozitív, vagy semleges tapasztalatokat szerzett.
Ugyanakkor jóval többen szeretnének újépítésű otthonban élni, a válaszadók negyede költözne egyszer ilyen lakásba, és ennek megfelelően ilyen arányban vannak azok is, akik ingatlan keresés során ezt a kategóriát is figyelik. A vizsgált időszakban lakást keresők 23 százaléka nézett ilyen ingatlanokat is, és összességében az elmúlt években keresők 5, a jelenleg is nézelődők 7 százaléka számára a három legfontosabb szempont egyike az új építés a lakáskeresés során.
A magyarok ötöde érzékel lakhatási gondokat a környezetében
Míg az új ingatlanban élők körében egyértelműen pozitívan nyilatkoztak az ilyen otthonokról, kívülről már jóval vegyesebb az új építésű házak, lakóparkok megítélése. A lakóhelyükön sok fejlesztést érzékelők, de jelenleg nem ilyen épületben lakók mintegy negyede szívesen költözne új építésű lakásba a jövőben, de jelentős számban vannak azok is, akik kifejezetten elutasítják az új építésű lakásokat, akár esztétikai (15 százalék), akár elvi szempontok (18 százalék) miatt. Nem elhanyagolható azok száma sem, akik a lakosság árérzékenységét mutatva, elsősorban anyagi oldalról közelítik meg az új építésű ingatlanok kérdését, ezek elérhetetlenségét hangsúlyozva (21 százalék) vagy a lakásárak normalizálódását a bővülő kínálattól várva (23 százalék).
Az otthonteremtést támogató kormányzati intézkedések ellenére még a gyerekes családok között is sokan vannak azok (37 százalék), akik hiába költöznének szívesen új lakásba, anyagilag ez elérhetetlen számukra. A válaszokból ugyanakkor az is kiderül, hogy bizakodók a jövőre vonatkozóan. Habár egyelőre minden ötödik válaszadó továbbra is érzékel lakhatási problémákat a környezetében, sokan várják az új lakások jelentette kínálatbővüléstől az ingatlanárak normalizálódását, ami a lakhatási problémák megoldásában is szerepet játszhat.
