A European Climate Foundation megbízásából a Cambridge Econometrics által elvégzett kutatás szerint az energiahatékonysági intézkedések hosszú távon – az energiafüggőség csökkenésétől kezdve a lakosság fűtési költségeinek mérséklésén keresztül a GDP növekedéséig – nemcsak Európában, de Magyarországon is több szempontból is számos kedvező hatással járnának.
A fűtési technológiák megváltoztatása csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, így Európa minimalizálhatja függőségét a blokkon kívüli – különösen az Oroszországból származó – nyersanyagoktól, elsősorban a gáztól. A gázimport csökkentése révén javul az európai országok kereskedelmi mérlege, hiszen a villamos energia iránti keresletnövekedés szinte teljes egészében Európán belül jelentkezik. Az energetikai felújítások arányának növelésével és a hőellátás villamosításával Európa 2030-ig 15 milliárd euróval, 2050-ig pedig 43 milliárd euróval csökkenthetné a gázimportra fordított éves kiadásait.
Az európai lakóépület-építési ágazatban az áttérés a szén-dioxid-mentes működésre a felújítások révén növeli a gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatást, ami különösen fontos tényező az ukrajnai háború által negatívan érintett európai gazdaságok számára. Az átállás 2030-2050 között önmagában 0,7-1 százalékkal növelhetné a GDP-t Európában. A munkahelyek száma 2050-ig mintegy 1,2 millióval növekedne, elsősorban az építőiparban és az energiaszektorban – az épületállomány felújításához és a fűtés hőszivattyús villamosításához kapcsolódóan –, ami további 0,5 százalékkal növelné a GDP-t.
Az átalakítás hozzájárul a nettó nulla kibocsátású lakossági fűtéshez, ami az egész kontinensen javítaná a városok levegőminőségét. Emellett segít elérni a globális kibocsátáscsökkentési célokat is, ami kulcsfontosságú lehet abban, hogy 2050-re Európa lehessen az első klímasemleges kontinens.
Jelenleg az EU energiafogyasztásának 40 százalékáért az épületek felelősek – és ez a szám azonnali intézkedések nélkül valószínűleg tovább fog nőni –, a végső energiafogyasztásból a háztartások részesedése pedig 28 százalék. Magyarországon ez 2020-ban 34 százalék volt, azaz az európai lakóingatlanállomány átlagosan korszerűbb, mint a magyar. Az utóbbi harminc évben a felújítási ráta éves értéke itthon mindössze egyszer haladta meg az 1 százalékot, az elmúlt tíz évben pedig a fél százalékot is csak egyszer érte el – a korszerűsítés mellett ez önmagában is indokolja a felújításokat.
„Eredményeink is alátámasztják, hogy a legjobb megközelítés az energiafogyasztás csökkenéséhez vezető hatékonyságnövelés – teszi hozzá Fazekas Dóra. – A döntéshozóknak egyszerre kell az ellátásbiztonság, a klímavédelem és a megfizethető energiafogyasztás szempontjaira is gondolni. Most az egyik legfontosabb feladat az átmenethez szükséges szakpolitikák kidolgozása lenne, és ez különösen igaz a több területen is hasznot jelentő, kedvezőtlen hatásokkal nem járó lépésekre. Az uniós és a magyar lakóépületállomány energiahatékonyságának javítása éppen ilyen.”
