A felvételi ponthatárok kihirdetésével idén is megbolydul a bérleti piac, a kínálati oldalon ez a legjobb időszak azok számára, akik szeretnék bérbe adni ingatlanukat, hiszen a leendő és tanulmányaikat folytató hallgatók mellett sok pályakezdő vagy munkahelyet váltó is a nyári vakáció utánra időzíti a kezdést az új munkahelyén és költözik új lakásba. Az idei év nem indult biztatóan a bérbeadók számára, azonban a legfrissebb ingatlanpiaci statisztikák már okot adhatnak az optimizmusra.

„A bérleti díjak idén már lassan, de folyamatosan növekednek, a leendő bérlőknek ugyanakkor jó hír, hogy a 2020. januári csúcshoz képest most még jóval megfizethetőbb kínálatból válogathatnak. A bérbeadóknak pedig érdemes figyelembe venni azt, hogy az emelkedő tendencia ellenére sem valószínű, hogy a bérleti díjak a közeli jövőben ismét visszatérnek a korábbi, jövedelemarányosan európai mértékben is kiemelkedően magas szintre” – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Már a kínálat böngészése előtt érdemes számba venni azt, hogy milyen anyagi lehetőségek állnak rendelkezésünkre, illetve hogy egyedül vagy többedmagunkkal szeretnénk-e új életet kezdeni? A korlátozások véget értek, de mégis érdemes szem előtt tartani, hogy a jövő még tartogathat meglepetéseket és a home office mellett a távoktatás is hosszabb-rövidebb időre visszatérhet, ezért feltételezhetően több időt fogunk otthon tölteni, mint a korábbi években. A jelenlegi alacsonyabb bérleti díjak miatt így érdemes ezeket a szempontokat (a lakás legyen jól felszerelt, kényelmes, rendelkezzen tanuló- vagy dolgozósarokkal, illetve ideális esetben tárolóval) is figyelembe venni a választáskor.

Bár az igazi roham a kollégiumi helyek kiosztása és a pótfelvételik miatt nyár végén indul, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a keresést, mert a legjobb lakásokat gyorsan elkapkodják.

Tisztázzuk előre, hogy milyen kiadásokkal kell számolnunk a havi bérleti díj és kaució mellett, ezért érdemes elkérni a téli hónapokra vonatkozó számlákat és tájékozódni arról, hogy várható-e valamilyen felújítás a házban.

Mérjük fel a lakás állapotát (szigetelnek-e a nyílászárók, csöpögnek-e a csapok, penészesek-e a falak), felszereltségét és próbáljuk magunkat a négy fal közé képzelni, alkalmas-e az ingatlan arra, hogy hosszú távon is ott éljünk.

Hogyan adjuk bérbe az ingatlant?

Ha bérbe adnánk lakásunkat, érdemes előre tájékozódni a környék árairól, felmérni az ingatlanunk adottságait és ehhez képest meghatározni egy piacképes bérleti díjat. A díj kialakításánál szükséges figyelembe venni a bérlemény árát csökkentő vagy növelő tényezőket és előre meghatározni, hogy kinek adnánk ki a lakásunkat. Alapvető az ingatlan lokációja, ebből a szempontból manapság a vélhetően a legnagyobb érdeklődést generáló lakások kertvárosias környezetben, de jó infrastruktúrával rendelkező és a munkahelytől, iskolától is elérhető távolságban találhatóak. Az egyre melegebb nyarak miatt további értéknövelő tényező lehet és ezért megfontolandó a lakás klimatizálása is.

Mérjük fel a lakás állapotát és lehetőség szerint végezzük el a szükséges karbantartásokat, szerezzük be a lakhatáshoz szükséges berendezéseket és gépeket, mivel a bérlő és bérbeadó szempontjából is előnyösebb, ha megfelelő műszaki állapotban adják át a bérleményt.

A lakásbérlet ideális esetben hosszú távú kapcsolat bérlő és bérbeadó között, ezért érdemes még a szerződéskötés előtt megismerkedni a leendő lakóval, így könnyebb eldönteni, hogy valóban neki adnánk-e ki az ingatlanunkat. Ma már bevett gyakorlat ajánlást kérni az érdeklődő bérlők esetleges korábbi bérbeadóitól.

A bérbeadás előtt el kell döntenünk, hogy milyen módon fizetnénk meg a tevékenységet terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadót. Erre magánszemélyként két lehetőségünk van: nem tételes elszámolás esetén a bevétel 90 százaléka után szükséges levonni a 15 százalékos szja költségét, a tételes költségszámolásnál pedig a tételesen nyilvántartott számlákat vonják le a bevételből, és ez az összeg képezi a személy jövedelemadó számításának alapját.

Kölcsönös bizalom és szerződés

A lakásbérlés a kölcsönös és hosszú távú bizalmon alapul, de a legnagyobb védelmet a bérlő és bérbeadó szempontjából is az írásos szerződés nyújtja. A szerződéskötéskor fontos rögzíteni, hogy határozott vagy határozatlan idejű-e a szerződés, hiszen ezekre más és más jogszabályi feltételek vonatkoznak. A bérlőnek javasolt meggyőződnie arról, hogy az ingatlan tulajdonosával szerződik-e, társbérlet esetén pedig a szerződés szabályozza-e a közös és kizárólagos helyiségek használatát. Bérbeadóként rögzítsük a szerződésben a közműszerződések tulajdonjogát, ezeket saját nevünkre íratva tudjuk tulajdonosi kontrollszerepünket megőrizni.

Minden esetben javasolt a szerződés közjegyző általi hitelesítése vagy eleve szakértővel íratni a szerződést. Ennek költsége a szerződés összetettségétől függően változhat és jellemzően a bérbeadót terheli, de a nyilvánvaló hibák kiszűrése és a szerződés hitelesítése megelőzi az esetleg vitás helyzeteket és a hosszú pereskedést.