A fővárosban és több nyugati megyében jobb a helyzet az átlagnál, míg Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legrosszabb. Nem csak a magyar ingatlanok energiahatékonyságával van probléma, Európa több országában hasonlóan rossz a helyzet, pedig a korszerű ingatlanokkal jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, és mérsékelhető az ország energiaszükséglete is, mivel a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók. Az új lakások esetén jövőre életbe lépő szigorú szabályozás és a most indult Zöld Otthon Program segíthet a lakásállomány megújításának felgyorsításában.
Nagyon kevés lakó- és szállásjellegű ingatlan kapott 2016 és 2020 között legalább BB energetikai minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakások esetében a minimális elvárt szintet jelenti – derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából. Ilyen vizsgálatot minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez szükséges készíttetni. A legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. Az elmúlt öt év adatainak elemzéséből kiderült, hogy csak az összes kiadott tanúsítvány 2,6 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő BB vagy annál jobb minősítésű. CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot.
Eközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát. Ráadásul az energetikai tanúsítványoknál kisebb az ilyen ingatlanok részesedése, mint az országosan feltételezett arányuk, hiszen az ilyen ingatlanok kevésbé forgalomképesek, így nem volt szükség minősítésükre.
Nagyok a regionális különbségek
A kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása regionális bontásban is nagyon eltérő képet mutat. Jellemzően Győr-Moson-Sopron, Pest, Baranya, Vas, Veszprém megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott. Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult. Ezekben a térségekben eközben nagyon magas volt a gyengétől a kiemelkedően rossz kategóriáig terjedő osztályok aránya, 48,9, illetve 51,1 százalék közötti.
Az irodapiacon sem sokkal jobb a helyzet
Az irodapiacon a 2016–2020-ig kiállított minősítéseknél az épületeknek kevesebb mint 22 százaléka tartozott a korszerű (CC) vagy ennél jobb kategóriába, ezen belül a legalább BB minősítéssel rendelkezők csak 6,8 százalékot tettek ki. A vidéki minősített épületek esetében valamivel magasabbak voltak ezek az arányok, mint a fővárosban. A gyenge vagy rosszabb energiaosztályba sorolták országosan a minősített épületek 30,9 százalékát, ebben az esetben ugyanakkor Budapesten volt kedvezőbb az arány, ahol a részesedésük 21 százalékos volt, szemben a vidéki 33,4 százalékkal.
