Bár továbbra is jelentősen elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért értéktől, 2012 júniusában emelkedett a GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke az első negyedévhez képest. A hitelfelvételi kedv némiképp az eddigieknél is alábbhagyott.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin és a gázolaj esetében is az árak változatlan szinten tartását indokolják 2-án, hétfőn. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 408 forint, a gázolajé pedig 412 forint marad július 4-én, szerdán.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

A vártnál erőteljesebben lassult a fogyasztói árak emelkedése májusban: az áprilisi 5,7 százalék után 5,3 százalékos éves inflációról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előzetes elemzői becslések a 5,6 százalékos éves ütemről szóltak. Az áremelkedés lendületvesztése azonban a szakértői vélemények alapján átmeneti jelenség, az év egészére 5,5, illetve ennél magasabb drágulásra lehet számítani.

Annak ellenére, hogy a kőolaj világpiaci ára jelentős árcsökkenést indokolhatna a hazai üzemanyagok esetében, a kisekereskedelmi árak egyre emelkednek. A háttérben a forint gyengülése áll a GKI Energiakutató elemzése szerint, amelyet viszont részben az eurózóna válságával kapcsolatos félelmek, részben a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos bizalmatlanság okoz.

Az elmúlt két hétben a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzinnél 10 forint körüli, míg a gázolaj esetében 2-3 forint áremelést indokoltak 28-án, hétfőn. A tényleges emelés a benzinnél lényegesen visszafogottabb - literenként 4 forint - lesz, a gázolajé 3 forinttal nő.

Jócskán a várt 5,5 százalék fölött alakult áprilisban az infláció: a fogyasztói árak éves távlatban 5,7, az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal emelkedtek. Elemzői vélemények szerint az áremelkedés tovább gyorsulhat, szeptemberben akár 6 százalék is lehet. 

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdése elöl elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen erősödött a forint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke úgy véli, számottevően magasabb lesz az infláció jövőre, mint azt az MNB szakértői a Széll Kálmán Terv 2.0 előtt várták, a GDP pedig alacsonyabb. A tranzakciós adó szerinte torzító hatású. Növeli az amúgy is kiugróan magas hazai készpénz forgalmat.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a márciusi inflációs adat megegyezett a jegybanki szakértők várakozásával, hozzátette, hogy az inflációs cél várhatóan 2013 elején érhető el, ha újabb adóemelések nem lépnek életbe. Kiemelte, hogy az ország magas devizaadóssága miatt jelenleg monetáris lazításra nincs lehetőség.

A fogyasztói árak februárban 5,9 százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban, egy hónap alatt az árak 0,8 százalékkal emelkedtek a háztartási energia- és az élelmiszer árak jelentős megugrása  nyomán.  Ez egy tizedponttal magasabb az elemzők által előzetesen várt legmagasabb értéknél. 

Az IMF tárgyalások megkezdésétől sem csökken a nyomás forinton, állítja a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank kötvénypiaci stratégája. Guillaume Tresca szerint a jelentős egyensúlytalanságok, a hazai gazdaság rendkívüli kitettsége a gyengélkedő eurózóna gazdaságának és a lanyha belső kereslet befolyásolják a magyar fizetőeszköz értékét.

„Magyarország és az eladósodott országok számára nincs más út, mint hagyni, hogy gazdaságuk, főként munkaerejük és a valutájuk leértékelődjék”, mondja Daniel Alpert az amerikai kormánynak, valamint a New America Foundationnak dolgozó közgazdász és befektetési tanácsadó az alapblog.hu-n megjelent exkluzív interjúban.

Négy hónap lassulás után októberben ismét gyorsult az infláció. Havi összehasonlításban 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A vártnál magasabb októberi magyarországi inflációs adatok ellenére sem jósolnak egyelőre MNB-kamatemelést londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar jegybank pénzügypolitikáját továbbra is elsősorban az euróválság és a forintárfolyam alakulása határozza meg.

Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra és a fogyasztásra, a gyengülő globális növekedés visszafogja az exportot, az elengedhetetlen költségvetési kiigazítás pedig nyomás alatt tartja a hazai keresletet. A GDP előreláthatólag 2012-ben is stagnálni fog az EU-ban: 2012 egészére körülbelül 0,5 százalékos növekedést becsülnek, míg 2013-ra mintegy 1,5 százalékos lassú növekedés várható. A magyar kilátásokat is gyengébbnek ítélte a bizottság, mint a kormány. Maradhat a túlzottdeficit-eljárás.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén hétfői ülésén. Az elemzői konszenzus szerint 2011 végén is 6,00 százalék lehet az alapkamat, a jövő év végére 5,5 százalékos jegybanki alapkamatot várnak az elemzők.

A világ legtöbb országának gazdasága valamelyest nő, a munkavállalók helyzete némileg javul, de felbukkant az infláció. Vannak, akik szerint a korábban nyújtott, és sok esetben még vissza sem vont gazdaságpolitikai ösztönzők a régen látott magas infláció korszakába vezetik vissza a nagy gazdaságokat, míg mások csupán egy globális átalakuláshoz köthető átmeneti jelenségről beszélnek. A tartós infláció ellen tenni kell, ha viszont valóban csak időszakos az áremelkedés, kár lenne befékezni az épphogy megindult növekedést akár Amerikában, akár az Európai Unió országaiban.

A jelenlegi magyarországi inflációs folyamatok mellett nagyobb a valószínűsége az MNB-kamatemelésnek, mint a kamatcsökkentésnek - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők az áprilisi inflációs adatok szerdai ismertetése után.

A világ kénytelen szembenézni az alapanyagárak emelkedéséből eredő inflációval és az ebből fakadó gazdasági és társadalmi problémákkal. Az élelmiszer-alapanyagok árának trendszerű emelkedése mögött alapvetően a feltörekvő országok gazdagodása miatti élénk keresletbővülés és a kínálat lassabb növekedése áll.

"A nyersanyagárak és élelmiszerárak elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős emelkedése uniós szinten is egyre komolyabb problémát jelent, mivel jelentősen növeli a gazdasági növekedés hatására már amúgy is gyorsuló inflációt. Az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülésén azonban ennek ellenére még nem lehet kamatemelésre számítani. Ennek oka, hogy az eurózóna több tagállama továbbra is komoly gazdasági nehézségekkel küzd, amit az alapkamat emelése tovább súlyosbítana, de a jelenlegi feszült tőkepiaci hangulatnak sem tenne jót egy kamatemelés" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn, ami egybecseng az elemzők többségének várakozásával. A forint a kamatemelésre átmenetileg erősödni kezdett, majd korrigált.

Egyre többen beszélnek az inflációról. Na nem a magyarról, hiszen az nem mozgatja meg a világ részvénypiacait, hanem a gazdasági válság utáni fellendülésben ébredőről. A hosszú kötvények hozamai már egy ideje (pár hónapja) elkezdték árazni a várható inflációt.

Kína tovább növelte a tartalékolási rátát a bankok számára. Ezzel is fékezni akarva a novemberben 5,1%-ra emelkedő inflációt. Az ipari termelés tovább bővült akárcsak a kiskereskedelmi értékesítés.

Októberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4% volt, 2009. októberhez viszonyítva az árak 4,2%-kal növekedtek. Az első tíz hónapban átlagosan 5%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Zárásra elolvadt az emelkedés nagy része a tengerentúli részvénypiacokon. Oldalazó dollárárfolyam mellett emelkedett az arany és az olaj ára. Nem volt egyértelmű irány ma reggel Ázsiában. A jen és a forint erősödött, a dollár pedig stagnált. Nincs új hitelmegállapodás az IMF-fel. Nem változott az alapkamat (5,25%). Ma oldalazó mozgásra számítunk.

Szeptemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,1% volt. 2009 szeptemberhez viszonyítva az árak 3,8%-kal növekedtek. Az első kilenc hónapban átlagosan 5,1%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Az idén a magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1 százalék körül lesz a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank előrejelzése szerint.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn; a jegybank úgy látja, amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése.

Az idén a bruttó hazai termék 4%-a, jövőre 4,2%-a és 2012-ben 3,4%-a lesz a maastrichti hiány értéke a Költségvetési Tanács jelentése szerint. Mint azt az elemzés megjegyzi a költségvetési hiány a konvergencia programban vállalt célok közelébe kerül.

Az idei év harmadik negyedévében 3,8, a negyedikben 4,1 százalékos infláció várható, amely 2011. első negyedévében 3,4 százalékra, a másodikban pedig 3,0 százalékra csökken, majd a harmadik negyedévben éri el a 2,8 százalékos mélypontot - áll a Magyar Nemzeti Bank szerdán kiadott inflációs jelentésében.

Májusban 5 százalékra csökkenti a jelenlegi 5,25 százalékról a jegybanki alapkamatot, és szeptemberig nem is változtat rajta a monetáris tanács az Ecostat szerint. A gazdaságkutató Mikroszkóp című áprilisi kiadványában azzal számol, hogy a fogyasztói árak szeptemberben 3,6 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál.

Nem tartható az idei inflációs cél, az áremelkedés az év eleje óta hónapról-hónapra meglepetést okoz - mondták az MTI által megkérdezett elemzők a kedden publikált inflációs adatokról.

A fogyasztói árak az idén januárban a várakozásokat jóval meghaladó ütemben nőttek, a tavaly januárihoz képest 6,4 százalékkal, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 1,4 százalékkal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az infláció decemberben a várakozásoknak megfelelően, de attól kissé elmaradva 5,6%-ra emelkedett, a fogyasztói árak változatlanok maradtak az előző hónaphoz képest. Az enyhébb infláció felerősítheti a nagyobb kamatvágás melletti érveket - véli a Takarékbank.

A várakozásoknak megfelelően az euróövezetben kissé felgyorsult az infláció tavaly decemberben. Az Eurostat kedden ismertetett első becslése szerint a fogyasztói árak 0,9 százalékkal emelkedtek decemberben az egy évvel korábbihoz képest. Novemberben 0,5 százalékos volt a tizenkét havi drágulás.

A fogyasztói árak 5,2 százalékkal haladták meg novemberben az egy évvel korábbit és 0,3 százalékkal emelkedtek októberhez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Simor András, a jegybank elnöke szerint a monetáris politika számára releváns időhorizonton tartósan alacsony infláció várható. Az MNB a stabilitási kockázatok folyamatos figyelemmel követése mellett továbbra is óvatosan próbálja enyhíteni a monetáris szigort.

A 2009. júliusi árfolyam és alapkamatszint mellett a jövő év második felében már a 3 százalékos célnál alacsonyabb infláció várható - derül ki a Magyar Nemzeti Bank negyedéves inflációs előrejelzéséből. Az alacsony inflációs környezet kialakulása lehetővé, az elhúzódó recesszió pedig szükségessé teszi, hogy a visszafogott mértékű béremelésben egyezzenek meg az érdekelt felek.

A fogyasztói árak májusban 1,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. 

Az április kiugrás után ismét a 3 százalékos célszint felé visszalassuló éves magyarországi inflációt várnak májusról londoni feltörekvő piaci elemzők, aki szerint a dezinfláció az áfa-emelés áremelő hatásának júliustól várható érvényesüléséig folytatódik.

A tizenkét havi infláció 0 százalékos volt ebben a hónapban, közölték az EU statisztikai hivatalának előzetes becslésként. Ilyen először fordult elő a térség történetében. Az elemzők átlagosan 0,2 százalékos tizenkét havi inflációra számítottak. A részletes adatokat június közepén adják majd közre.

Az elemzőket kissé meglepte a konszenzusos várakozásnál 0,4 százalékponttal magasabb, 3,4 százalékos áprilisi inflációs adat, úgy vélik, a júliusi áfa- és adóemelést követően 5, de akár 6 százalék fölé is ugorhat a pénzromlás üteme.

A fogyasztói árak áprilisban 0,8 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A budapesti elemzők áprilisra 3 százalékos, a londoniak 2,7-3,4 százalékos inflációt vártak.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) örömmel venné, ha a jövőben, amikor már önállóan határozza meg az inflációs célt, a kormány valamilyen formában megerősítené, hogy az újonnan kitűzött inflációs célszámmal egyetért - válaszolta az MTI kérdéseire az MNB pénteken. A kormánytámogatás ilyen eseti kinyilvánítására elvben nincs szükség.

A GDP-hez mérten a magyar állam 2011-ig egy-két százalékkal csökkenti kiadásait, miközben a munkavállalók 90 százaléka az alacsony személyi jövedelemadó kulccsal fog adózni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén, a Parlamenthez benyújtandó strukturális reformok legfontosabb elemeit ismertetve.

Januárban ismét jön a hatóságiár-emelési hullám - ám a szakértők szerint egyre nehezebben indokolható mértékben. A három százalékot se elérő jövő évi inflációs jóslatok megjelenésekor furcsán hatnak a 10 százalékos drágulásról szóló bejelentések. - írja a Népszabadság összeálításában.

A decemberi ülésen újabb kamatcsökkentés várható, ezért elképzelhető, hogy az alapkamat 10 %-os szinten búcsúztatja az óévet - elemez a Generali Alapkezelő.