A vártnál mérsékeltebben emelkedett az infláció májusban éves összehasonlításban. Az előző hónaphoz képest átlagosan csökkentek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

Közel 40 éve (1974 óta) nem mértek olyan ütemű inflációt Magyarországon, mint áprilisban. A fékezést a rezsicsökkentéssel érintett területek, illetve az üzemanyagárak esése támogatta, az élelmiszerárak azonban az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak. Elemzők szerint az esztendő egészében a jegybanki inflációs cél alatt maradhat a mutató, amely teret ad az alapkamat további csökkentésének.

A benzinnél 0-2, a gázolajnál 5-7 forint emelés bejelentése valószínűsíthető április 29-én, hétfőn, így a benzin ára 407-409 forint, a gázolaj ára 418-420 forint lesz május 1-én, szerdán.

Drasztikusan csökkent az infláció márciusban: a drágulás üteme éves összevetésben 2,2 százalék volt, amely jóval mérsékeltebb dinamikát jelent az előzetesen vártnál. Az adat alapvetően kedvező, hiszen a jegybank inflációs célja hosszú idő után már második hónapja teljesül, az alapkamat tovább csökkenhet. Az a tény ugyanakkor, hogy a belső kereslet gyengesége miatt bárminemű költségnövekedés csak korlátozottan érvényesíthető, a vállalkozások szempontjából kevés okot ad a derűlátásra.

Ugrásszerűen javult a fogyasztói hangulat Magyarországon márciusban a kormányzat rezsicsökkentő lépéseinek köszönhetően. Bizakodóbbak az emberek mind a háztartások, mind az ország gazdasági kilátásainak megítélésével kapcsolatban.

A heti változások miatt március 18-án, hétfőn 3 forint körüli benzin és 2 forint körüli gázolaj áremelés várható. Így, várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 430 forintra, a gázolaj ára 436 forintra emelkedhet március 20-án, szerdán.

Az alapvető élelmiszerekre vonatkozó, 27 százalékos áfakulcs mérséklését kérik a kormánytól a termelők, feldolgozók, a kereskedők, közgazdászok, akik szerint így csökkenhetne a feketegazdaság és nőhetne a fogyasztás is. Orbán Viktor viszont éppen ezzel ellenkezőleg nyilatkozott, egy újabb, 30 százalék fölötti áfakulcs bevezetését lebegtetve meg.

Hét éves mélypontra süllyedt februárban az infláció: az előző hónaphoz képest 0,1, éves összevetésben 2,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A statisztikusok elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentéssel magyarázták a fogyasztói árak mérséklődését. Elemzők a következő hónapokban az infláció további lassulását várják, ami alapot teremthetne az újabb kamatvágásra, ha a forint gyengülése gátat nem szab annak. A forint azonban egész nap szakadt: a legtöbb devizával szemben 9 hónapja nem látott szintig gyengült.

A vártnál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság az elmúlt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közölt adatsorai szerint: a GDP a IV. negyedévben 2,7 százalékkal zsugorodott, az ipari termelés decemberben 7,6 százalékkal szakadt. Az infláció ugyanakkor jócskán, éves összevetésben 3,7 százalékra lassult.

Várhatóan február 11-én, hétfőn a heti tőzsdei áremelkedésnek megfelelően 2-3 forintos benzin és 4-5 forintos gázolaj áremelés bejelentése valószínűsíthető. Így, várhatóan a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi átlagára egyaránt 437 forintra emelkedik február 13-án, szerdán.

A legutóbbi 3 forintos benzin áremelés után várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 431 forintra emelkedik, s a gázolaj ára 432 forint marad február 6-án, szerdán.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,5% körüli visszaesés után 2013-ban sem várható növekedés. Az infláció viszont – mesterséges kormányzati lépések nyomán –jelentősen, több mint 1 százalékponttal lassul. A kormányzat fő célja, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés mindinkább ellentétbe kerül a választási gazdaságpolitika beindításával.

Decemberben éves összevetésben 5, tavaly az év egészét figyelembe véve 5,7 százalék volt Magyarországon az infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint. A jegybank most először publikált havi inflációs mutatói alapján fogyasztói áremelkedés átmeneti, a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatását mutatják. Elemzők szerint az idén tovább csökkenhet a fogyasztói árindex.

Novemberben 18,5 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, az előző havi 24,5 százalékos drágulást követően. A növényi termékek 25,0 százalékkal, az állati termékek 7,5 százalékkal kerültek többe - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az NGM szerint téves az a sajtóértesülés, miszerint a 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés hatásaként a kis- és közepes vállalkozások terhei nőnek. Független elemzők szerint azonban több ezer vállalkozást is hátrányosan érinthet az új szabályozás.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások nem indokolnak változtatást január 7-én, hétfőn, hiszen a benzin esetében csak 1 forintos csökkentést, a gázolaj esetében csak 1 forintos áremelést indokolnak a piaci folyamatok. A fentiek alapján, és a legutóbbi 5-5 forintos áremelés után várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 416, a gázolaj ára 424 forint maradhat január 9-én, szerdán.

A bankbetéti reálkamatok már 2012 elején is magas szinten álltak, innen egy jelentősebb emelkedés, majd év végére egy hasonlóan számottevő süllyedés következett.

A kormány ígérete alapján jövőre 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést hajtanak végre. Az ígéret szerint a villamos energiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva. Az energiainfo.hu elemzése szerint a kkv-k villamosenergia-költségei 11-12, de akár 30 százalékkal is nőhetnek.

A bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az infláció azonban az első tíz hónapban meghaladta az öt százalékot, így a reálkeresetek csökkentek 2012-ben.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében változatlan árakat, a gázolaj esetében 3 forint árcsökkentést indokolnak december 17-én, hétfőn. A fentiek alapján várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 403 forint marad, a gázolaj ára 415 forintra csökkenhet december 19-én, szerdán.

Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak - elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben - a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében változatlan árakat, a gázolaj esetében 3 forint árcsökkentést indokolnak december 10-én, hétfőn. A fentiek alapján várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 405 forint marad, a gázolaj ára 421 forintra csökkenhet december 12-én, szerdán.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében 2 forint árcsökkentést, a gázolaj esetében változatlan árakat indokolnak november 26-án, hétfőn. Emiatt várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 407 forintra csökken, a gázolaj ára 427 forint marad november 28-án, szerdán.

Erőteljesen fékezett az infláció októberben: a fogyasztói árak éves összevetésben 6, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A közölt adat mérsékelten alacsonyabb az elemzők által várt 6,2-6,3 százalékos értéknél, mindezzel együtt még így is duplája a Magyar Nemzeti Bank középtávú céljánál, ám – ahogy a megelőző hónapokban, úgy - a piaci szereplők most sem számítanak arra, hogy ez a mérték kamatpolitikáját érdemben befolyásolná: újabb vágásokat áraz a piac. Az alapkamat az év végére 6 százalék alá is süllyedhet a jelenlegi 6,25 százalékos szintről.

Csökkenő belső kereslet mellett hogyan is lehetne jó? Azonban e legfőbb szempont mellett van még számos tényező, ami adott piaci konstellációban is megkönnyíti, vagy megnehezíti a vállalkozók dolgát. Ezeket foglalja össze, teszi időben és térben összehasonlíthatóvá a Világbank „Doing Business” mutatószám rendszere.

Úgy tűnik, hogy kevesek kiváltsága lesz a reálbérük értékének megőrzése a “Fizetésemelés 2013” országos kutatás adatai alapján.

Négy éves csúcsra, 6,6 százalékra gyorsult az infláció szeptemberben éves összevetésben, augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint. Az adat meghaladja a korábbi elemzői becsléseket, mindezzel együtt a piaci szereplők jelentős része arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatja kamatcsökkentést.

Idén teljesül a három százalék alatti hiánycél, ám jövőre már jócskán e szint fölött alakulhat a magyar GDP-arányos deficit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Költségvetési Monitor jelentése szerint. A nemzetközi intézmény most publikált számításai még nem tartalmazzák a kormány múlt hét pénteken bejelentett kiigazító programját.

Tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói idő szerint kedd reggel nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások kiadványa szerint. Az idén a friss prognózis szerint a világgazdaság egésze 3,3, jövőre 3,6 százalékos éves GDP-növekedést mutathat fel. Az IMF az euróövezetben erre az évre 0,4 százalékos visszaeséssel, 2013-ra 0,2 százalékos, az Egyesült Államokban 2,2, illetve 2,1 százalékkal bővüléssel számol.

Tovább gyorsulhatott, de valószínűleg tetőzött is az infláció szeptemberben Magyarországon - vélekedtek a csütörtöki adatismertetetés előtt összeállított első prognózisaikban a felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzők. Álláspontjuk szerint ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb kamatvágásról dönthet.

A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke is. Minden második honfitársunk a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít az elkövetkező egy évben.

Az MNB a vállalati hitelezés élénkülésének elősegítése érdekében 2012. október 2-től módosítja kétéves fedezett hiteleszközének feltételeit. Az intézmény enyhíti a vállalatihitel-állományra és az alkalmazható szankciókra vonatkozó kritériumokat, valamint új limitrendszert vezet be. A lépést a vállalati hitelállomány erőteljes zsugorodása indokolja, különösen annak fényében, hogy az MNB friss inflációs jelentése szerint a kilátások tovább romlottak.

A változatlanul konfrontatív, piacellenes, tőkét és képzett munkaerőt elijesztő magyar gazdaságpolitika akadályozza a beruházást és a modernizációt. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül csak az evickélés, a perspektívátlan stagfláció folytatódik, remélhetően legalább zátonyra futás nélkül – állapítja meg előrejelzésében a GKI, amely szerint Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag elszigetelődőben van.

A jövő hét legfontosabb hazai vonatkozású eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése lesz. Az augusztusi „meglepő” 25 bázispontos kamatvágást követően a piaci elemzők többsége (köztük a CIB Bank is) arra számít, hogy szeptemberben nem módosítja a 6,75 százalékon álló irányadó kamatát az MNB. A megkérdezett 21 elemző közül 16 változatlan kamatszint mellett tette le voksát, míg öten 25 bázispontos lazításra számítanak. A határidős jegyzések mindeközben valamivel több, mint 50%-os eséllyel áraznak egy kamatvágást szeptemberre – áll a CiB Bank összeállításában.

A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek kerek két százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában tapasztalt béreket.

A valóság gyakran felülmúlja a legképtelenebb elgondolásokat is. A lakossági rezsiköltségeket alakító, döntően az energiával összefüggő szolgáltatások esetleges nonprofittá alakítása ilyennek tűnik. Ugyanis az utóbbi egy évben, a magyar gazdaság jelentős szektorai, köztük az energia-szolgáltatás nem csak nonprofittá, de meghatározóan veszteségessé vált. Ez önmagában is fájdalmas fejlemény, de a nonprofit jellegű gazdálkodás gazdaságpolitikai célként való meghatározása több mint hiba - Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató vezérigazgatója szerint.

A GfK Hungária az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja. A háztartások költési szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben, minek eredményeképpen főként az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, valamint a ruházkodás terén fogták vissza a fogyasztást. A változások negatívan érintették a hazai tartós fogyasztási cikkek piacát is - a térségben tapasztalható egyébként pozitív trendek ellenére. Külön figyelmet érdemel az online értékesítés növekedése még akkor is, ha az élelmiszer termékek piacán részaránya még elenyésző.

Május óta megállíthatatlanul gyorsul az infláció: augusztusban éves összevetésben 6 százalékkal emelkedtek az árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint a júliusi 5,8 százalék után. Ilyen tempót utoljára 2008-ban mértek. Elemzők, az élelmiszerárak várható alakulásával összefüggésben ősszel további gyorsulásra számítanak. Ennek ellenére piaci vélemények szerint idén még lehet újabb alapkamat csökkentés.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Júniusban a fogyasztói árak 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos volt a drágulás. Elsősorban a dohányáruk és a szolgáltatások ára emelkedett májushoz képest, csökkent viszont az üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek ára a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.

Bár továbbra is jelentősen elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért értéktől, 2012 júniusában emelkedett a GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke az első negyedévhez képest. A hitelfelvételi kedv némiképp az eddigieknél is alábbhagyott.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin és a gázolaj esetében is az árak változatlan szinten tartását indokolják 2-án, hétfőn. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 408 forint, a gázolajé pedig 412 forint marad július 4-én, szerdán.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

A vártnál erőteljesebben lassult a fogyasztói árak emelkedése májusban: az áprilisi 5,7 százalék után 5,3 százalékos éves inflációról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előzetes elemzői becslések a 5,6 százalékos éves ütemről szóltak. Az áremelkedés lendületvesztése azonban a szakértői vélemények alapján átmeneti jelenség, az év egészére 5,5, illetve ennél magasabb drágulásra lehet számítani.

Annak ellenére, hogy a kőolaj világpiaci ára jelentős árcsökkenést indokolhatna a hazai üzemanyagok esetében, a kisekereskedelmi árak egyre emelkednek. A háttérben a forint gyengülése áll a GKI Energiakutató elemzése szerint, amelyet viszont részben az eurózóna válságával kapcsolatos félelmek, részben a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos bizalmatlanság okoz.

Az elmúlt két hétben a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzinnél 10 forint körüli, míg a gázolaj esetében 2-3 forint áremelést indokoltak 28-án, hétfőn. A tényleges emelés a benzinnél lényegesen visszafogottabb - literenként 4 forint - lesz, a gázolajé 3 forinttal nő.

Jócskán a várt 5,5 százalék fölött alakult áprilisban az infláció: a fogyasztói árak éves távlatban 5,7, az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal emelkedtek. Elemzői vélemények szerint az áremelkedés tovább gyorsulhat, szeptemberben akár 6 százalék is lehet.