Trump tegnap este végül a valószínűbb forgatókönyvnek megfelelően felmondta az iráni atomalkut. Szerinte a jelenlegi megállapodás nem szolgálja a békét. Új szerződést kell kötni, de igazándiból jobb, ha erre senki sem számít, legalábbis az amerikai nyilatkozatokból ezt lehetett leszűrni. Az elnök hat hónapot adott az adminisztrációnak arra, hogy életbe léptesse a korábban már egyszer kivetett legszigorúbb szankciókat, de azok többsége akár már három hónapon belül életbe léphet. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint Trumpnak ezzel az a célja, hogy jobb megállapodást kössön Iránnal, tehát ismét szokásos tárgyalási taktikájához folyamodik – vélekednek az Erste Befektetési Zrt. szakértői.
Az amerikai pénzügyminisztérium rögtön azután tette közzé honlapján a szankciók újbóli érvénybe léptetéséről szóló közleményét, hogy Donald Trump elnök közölte döntését az atomalku felmondásáról. A közlemény szerint a tárca 180 nap múlva a kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat, 90 nap múlva pedig a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntető intézkedéseket lépteti életbe. Bevezeti továbbá a fémkereskedelemre az acél- és szénexportra, valamit az alumíniumeladásokra vonatkozó korábbi szankciókat is. A 90 nap elteltével, augusztus 6-tól a minisztérium minden engedélyt visszavon, amely amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Iránnal. A szankciók a legsúlyosabban első körben a Boeinget és az Airbust érintik.
A több iráni légitársasággal szerződést kötő európai repülőgépgyártó Airbus kommunikációs vezetője, Rainer Ohler úgy nyilatkozott: a cégnél egyelőre tanulmányozzák Washington döntését, és kell egy kis idő ahhoz, hogy „döntsenek azokról a lépésekről, amelyek a vállalati politikát összeegyeztetik a szankciós előírásokkal”.
Ennek ellenére az előbbi alig reagált a bejelentésre 0,6 százalékos csökkenésével. Az olajfronton is lesznek olyan országok (pl. Kína és Törökország), melyek nagy valószínűséggel nem csatlakoznak a szankciókhoz, s így továbbra is venni fogják az olajat. Egy szó, mint száz, a hatás valószínűleg limitált lesz, s a cél amúgy is inkább egy szigorúbb egyezség kialakítása, legalábbis az irániakra nézve. Ennek megfelelően a tegnapi amerikai kereskedésben a bejelentés nem okozott nagy volatilitást. A vezető részvényindexek stagnálást mutattak. Az Erste előrejelzése szerint az iráni atomalku felmondása ellenére a DAX és a BUX index is enyhe emelkedést mutathat a mai napon. A viszonylag mérsékelt hatás azonban azonnal jelentkezett a kőolajárban: a Brent ma délelőtt 76,7 dolláron állt, 1,85 dollárral magasabban, mint tegnap, ezzel négyéves csúcspontjára ért az olajár – ezt pedig a magyar autósok is hamarosan megérzik majd.
