A megbeszélésre a pékszövetség mellett valamennyi kiskereskedelmi áruházláncot meghívták, közülük a CBA, a Coop és a Tesco képviseltette magát. A tárgyaláson részt vett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki szorgalmazta a sütőipar helyzetének mielőbbi rendezését, jelezve, hogy ellenkező esetben nőhet a szürkegazdaság aránya az ágazatban, vagy pedig a termékek minőségének romlásával kell számolniuk a fogyasztóknak.
Szilágyi Péter, a Magyar Pékszövetség tanácsadója szerint a sütőipari vállalkozások helyzete évek óta tarthatatlan. Árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőségük két százalék körül alakul, ez az alacsony eredményszint nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztéseket, korszerűsítéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőipar az egyik leginkább kézimunka-igényes szakágazat, ezért a munkaerő költségének változásai az átlagnál érzékenyebben érintik a sütőipari vállalkozásokat. Szeretnék elérni, hogy legalább a munkaerőköltség növekedését érvényesíteni tudják az áraikban - hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A résztvevő áruházláncok képviselői jelezték, hogy megértik a sütőipari vállalkozások problémáit, és nyitottak a velük való tárgyalásra - tájékoztatott közleményében a NAK. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke eredményesnek ítélte a találkozót, konstruktívnak nevezte az áruházláncok hozzáállását. Idézte az Eurostat adatait, amely szerint 1 kilogramm fehérkenyér ára az Európai Unióban átlagosan 2,1 euró, Magyarországon viszont csupán 0,88 euró. Ennél a közösségben csak Bulgáriában alacsonyabb a kenyér ára - jegyezte meg.
A kamara adatai szerint a magyarországi sütőiparban körülbelül ezer vállalkozás működik, a szakágazat bruttó termelési értéke mintegy 156 milliárd forint. A sütőipar megközelítőleg 23 ezer munkavállalót foglalkoztat. Magyarországon az egy főre jutó éves kenyérfogyasztás 37 kilogramm körül alakul.
A jó terméseredmények ellenére a liszt árának minimum ötszázalékos emelését elkerülhetetlennek tartja a szakma – közölte kedden a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége. A szakmai szervezet az áremelés indokát abban látja, hogy a legtöbb malomipari vállalat a nullszaldó közelében, de legfeljebb kétszázalékos profittal dolgozik, és nem rendelkezik tartalékokkal a szükséges béremeléshez.
A tájékoztatás szerint minden vállalat maga dönti el, hogy mikor és milyen mértékben emeli az árait, de már a januári bérek kifizetése is nehézséget okozhat a társaságoknak. Január 1-jével törvényi kötelezettség a minimálbér és a garantált bérminimum növelése, az emelés szükségességét a kormányzat a növekvő munkaerőhiánnyal, a kivándorlás elleni fellépés szükségességével magyarázta. (Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint és a kikényszerített béremelés miatt a feketegazdaság is erősödhet.) A minimálbér és a garantált bérminimum növelése is az indokok között szerepel, s a gabonaszövetség szerint a munkaerő utánpótlása is hiányzik, hiszen az országban nincs molnárképzés, miközben a magasabb bérek sok szakembert vonzanak külföldre.
