A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közlése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig nem változtak.

Kép:Pixabay

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában közölte: a júniusi mélypont után idén már nem várható 2 százalék alatti fogyasztói árindex. Hozzátette, a monetáris politikában a KSH keddi adatközlése várhatóan nem hoz változást, mivel az inflációs és a maginflációs adatok is összhangban vannak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi előrejelzésével. Kifejtette, hogy az élelmiszerek 3,3 százalékos, valamint a szeszes italok, dohányáruk 5,2 százalékos éves drágulása jelentősnek mondható, de a szolgáltatások árnövekedése is 1,8 százalékra gyorsult, ami elsősorban a kulturális, szabadidős és lakásszolgáltatás áremelkedésére vezethető vissza.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít, de hozzátette, hogy a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése  emelheti, a tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint viszont fékezheti az árak emelkedését. Az elemző szerint fokozatosan élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. Suppan Gergely úgy véli, hogy 2018 elején is 2 százalék körül maradhat az infláció, de év közben már fokozatosan megközelítheti, a negyedik negyedévétől pedig akár meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban 2,7 százalék körül alakulhat. A háztartási energiaárak esetleges csökkentése ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelenthet - tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a júliusi inflációs adatok nem jelentenek meglepetést, a piac ugyanis régóta várta a gyorsulást. Hozzátette, hogy a maginfláció hónapok óta tartó emelkedése a kereslet növekedését mutatja, de az áremelkedés mértéke nem jelentős, és az sem biztos, hogy tartós lesz, mert ahhoz a külső inflációs környezetben is az áremelkedés gyorsulásának kellene bekövetkeznie a magyar gazdaság magas importhányada miatt. Németh Dávid szerint az éves infláció 2,4 százalék körül alakulhat, de a folyamatokat a kormányzati intézkedések - például egy újabb rezsicsökkentés - is befolyásolhatja.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője is gyorsuló inflációt vár az év hátralevő hónapjaiban, de úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019-ig nem emeli az alapkamatot és a bankközi 3 hónapos BUBOR kamat is a mostanihoz hasonló szinten ragadhat a következő másfél évben. Az elemző idén átlagosan 2,3 százalékos, jövőre pedig 3,4 százalékos inflációra számít.