Venezuela hosszú évekig Dél-Amerika „bezzegországa” volt: az olajbevételeket szociális intézkedésekre és látványberuházásokra fordították, a helyi gazdaság erősítése helyett importált termékekre támaszkodtak, államosították a kulcságazatokat, majd nem költöttek a fejlesztésekre. Az olajár zuhanásával 2014 után – a válság után a fekete arany hordónkénti ára 100 dollár körüli csúcsról 30 dollárra zuhant – Venezuela bevételei drasztikusan visszaestek. Mivel nem rendelkezett tartalékokkal és vezetői féltek a mesterséges mennyország lebontásától, ahelyett hogy a fenyegető válság kialakulását a gazdaság élénkítésével próbálták volna elkerülni, gyakorlatilag minden ment tovább a régiben.
Mára azonban Venezuela az összeomlás szélére került. Az olajár ugyan újra emelkedőben van, de az állami tulajdonba vett olajcégek infrastruktúrája annyira tönkrement, hogy a kitermelés lényegében nem éri meg. A venezuelai olajkincs egyik fontos sajátossága, hogy nehéz, jó áron történő nemzetközi értékesítése előtt finomítani (kellene) hiába a világ legnagyobb nyersolajkincse, ha a nyersanyag kitermelése csaknem háromszor olyan drága, mint a Perzsa-öbölben. Már 2016-ban felmerült a gyanú, hogy Venezuela a kitermelési költség alatt értékesíti az olajat. Ez csak azért volt lehetséges, mert otthon a kitermelés költségeit (a munkások bérét, stb.) bolívarban fizették, míg a nyersanyagot dollárért exportálták, amit viszont alapvető termékek exportjára fordítottak. Más lehetőségük nem volt.
Néhány év alatt ugyanis (2015 óta) az ország nemzeti devizája elértéktelenedett, mára 1 dollár 3,5 millió bolivart ér. A kimerült devizatartalékok miatt lehetetlenné vált sok létfontosságú alapanyag, élelmiszerek, gyógyszerek importja. Emiatt hiperinfláció lépett fel, ami idén az egymillió százalékot is elérheti. (A történelem inflációs rekordját Magyarország tartja, a második világháború után a pénzromlás mértéke éves értéken megközelítette 42 billió százalékot, azaz az árak 15 óránként megduplázódtak.) Emiatt a lakosság jövedelme elértéktelenedett: jelenleg a lakosság havi jövedelme az egy dollárt sem éri el.
Ezért vezetője, Nicolas Maduro ma bejelentette, hogy öt nullát „levágnak” a bolívar értékéből. Maduro a televízióban közvetített beszédében közölte, hogy a monetáris átalakítás augusztus 20-án veszi kezdetét. Közölte azt is, hogy a venezuelai pénz, a bolívar árfolyamát a közelmúltban indított, állami támogatású kriptovalutához, a petróhoz köti (El petro). A kriptovalután azonban szakértői korábban már felhívták a figyelmet arra, hogy a petro hitelessége meglehetősen vitatott, mert a befektetők nem bíznak Maduro kormányában, és mindennél jobban elrettenti őket a bolívar helytelen kezelése.
