Az elmúlt években az inflációról szóló hírek - néhány kivételtől eltekintve - egy évvel ezelőttig csak annyiban voltak érdekesek, hogy 0 felett vagy alatt volt kicsivel a mutató. Ez számos politikai és gazdasági lépésnek, valamint nemzetközi folyamatoknak volt köszönhető. Szerepet játszott benne például a rezsicsökkentés, az alacsony nyersanyagpiaci árak, többek között az olcsó olaj is. Ezzel összefüggésben az importált infláció is alacsony, tehát a Magyarországra behozott termékek ára is mérsékelt volt.
Élbolyban Magyarország
Az elmúlt 12 hónapban azonban - ahogy arra számítani lehetett - megkezdődött a gyorsulás. Az idén augusztusban már a KSH 2,6 százalékos inflációt mért, szemben a júliusi 2,1, a júniusi 1,9 százalékkal. Az Eurostat módszertanának megfelelő, nemzetközi szinten is összevethető úgynevezett harmonizált magyarországi infláció augusztusban 2,7 százalékos volt, ez pedig Európában az egyik legmagasabb érték. Ennél csak a balti országok - Litvánia, Észtország, Lettország -, valamint az Egyesült Királyság produkált magasabb inflációs mutatót. Ezekben az országokban 2,9-4,6 százalékos volt az infláció - derül ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének összeállításából. Az összesített európai inflációs adatokból kiderül, hogy a régión belül Csehországban van még a magyarhoz hasonlóan magas infláció, ott 2,4 százalékkal nőttek az árak augusztusban. Ezzel szemben Szlovákiában 1,6, Lengyelországban 1,4, Romániában pedig mindössze 0,6 százaléknál tartott ekkor az infláció.
Magas, de nincs vele baj
Németh Dávid szerint jelentősek az eltérések a különböző országok inflációs adatai között, de sem Európában, sem a régióban, így Magyarországon sem veszélyes mértékű az infláció. A magyar jegybank 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos szintre lőtte be az inflációs célt, amely az MNB prognózisa szerint csak 2019-ben lesz elérhető. A jegybanki döntéshozók hivatalosan ezzel indokolták, hogy most szeptemberben újabb monetáris lazítást hajtottak végre. A mostani inflációs szint lényegében benne van a célként kitűzött 3 százalék plusz/mínusz egy százalékpontos sávban, ám az MNB magatartásából úgy tűnik, hogy a jegybankárok inkább 3 és 4 százalék közötti inflációt látnának szívesen. Utóbbi szinttel gátat szabhatnak a forint nominális felértékelődésének, a másik oldalról pedig ezzel segíthetik az államadósság csökkentését.
„Egyébként abszolút nincs baj a mostani inflációs szinttel, amely már nem feltétlenül indokol további lazítást. A mostani helyzet alapján úgy tűnik, mintha az alacsony infláció inkább segítette a fogyasztás élénkülését. Tehát nem azért alacsony az infláció, mert nincs megfelelő mértékű fogyasztás” - tette hozzá a szakember.
Új jelenség?
A világ számos országában, fejlettekben és fejlődőkben egyaránt, pedig egy új inflációs jelenség bontakozott ki az utóbbi időszakban. Mégpedig az, hogy annak ellenére nem gyorsult fel az infláció az érintett országokban, hogy élénkülőben van a gazdaság, emellett feszített a munkaerőpiac, azaz munkaerőhiány alakult ki, közben magas a bérnövekedés és élénk a fogyasztás. A korábbi - válság előtti - tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyen helyzetben felpörög az árindex. Erről most nincs szó, a kérdés az, hogy tartósan be lehet-e erre rendezkedni vagy csak átmeneti jelenségről van sz,ó és előbb-utóbb nagyobb sebességre kapcsol az árindex. Ez azért lényeges, mert az infláció egy veszedelmes dolog, nagyon hirtelen meg tud ugrani, és akkor már könnyen késő lehet.