A piaci árak emelkedése és az árfolyam kis erősödésének hatására várhatóan a benzin ára 3 forinttal emelkedik, míg a gázolaj változatlan marad. Az augusztus 19-23-i héten augusztus 23-án emelkedtek az üzemanyagárak.

A kormány rezsicsökkentési programja alaposan letörte az átlagos fogyasztói árakat Magyarországon, a júniusi 1,9 százalék után júliusban 1,8 százalékos alakult éves összevetésben az infláció. Elemzők szerint további tere lehet az alapkamat csökkentésének.

Megoldhatatlannak látszó komplex válságba szédült a világ hatalmas tekintélyt szerzett befektető stratéga, a brit Russell Napier szerint.

Mérsékelten emelkedtek a fogyasztói árak júniusban: a háztartási energiaárak erőteljes csökkentése továbbra is erős nyomást alatt tartja az inflációt. Az éves árváltozás üteme megfelel az elemzői várakozásoknak, a jövőt illetően vannak ugyanakkor kérdőjelek.

Nem várható, hogy az e-útdíj bevezetésének többletköltségeit a közúti fuvarozók benyeljék, azt minden valószínűség szerint továbbhárítják majd, amely a kiskereskedelmi árakban és ez az inflációban tetten érhető lesz. Hol vannak akkor még tartalékok, amelyekkel az úthasználat, no meg az üzemanyag költségeit ellensúlyozni lehet? Ennek járt utána az OGH Hírügynökség.

Csúszik a regisztráció, 25 napos próbaidőt kérnek a fuvarozók, és jelentősen drágulhatnak az alapélelmiszerek. Tíz nap múlva indulnia kell a rendszernek, de még komoly akadályokat kell eltakarítani az útból.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkereset 226 700 forint volt.

A vártnál mérsékeltebben emelkedett az infláció májusban éves összehasonlításban. Az előző hónaphoz képest átlagosan csökkentek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

Közel 40 éve (1974 óta) nem mértek olyan ütemű inflációt Magyarországon, mint áprilisban. A fékezést a rezsicsökkentéssel érintett területek, illetve az üzemanyagárak esése támogatta, az élelmiszerárak azonban az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak. Elemzők szerint az esztendő egészében a jegybanki inflációs cél alatt maradhat a mutató, amely teret ad az alapkamat további csökkentésének.

A benzinnél 0-2, a gázolajnál 5-7 forint emelés bejelentése valószínűsíthető április 29-én, hétfőn, így a benzin ára 407-409 forint, a gázolaj ára 418-420 forint lesz május 1-én, szerdán.

Drasztikusan csökkent az infláció márciusban: a drágulás üteme éves összevetésben 2,2 százalék volt, amely jóval mérsékeltebb dinamikát jelent az előzetesen vártnál. Az adat alapvetően kedvező, hiszen a jegybank inflációs célja hosszú idő után már második hónapja teljesül, az alapkamat tovább csökkenhet. Az a tény ugyanakkor, hogy a belső kereslet gyengesége miatt bárminemű költségnövekedés csak korlátozottan érvényesíthető, a vállalkozások szempontjából kevés okot ad a derűlátásra.

Ugrásszerűen javult a fogyasztói hangulat Magyarországon márciusban a kormányzat rezsicsökkentő lépéseinek köszönhetően. Bizakodóbbak az emberek mind a háztartások, mind az ország gazdasági kilátásainak megítélésével kapcsolatban.

A heti változások miatt március 18-án, hétfőn 3 forint körüli benzin és 2 forint körüli gázolaj áremelés várható. Így, várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 430 forintra, a gázolaj ára 436 forintra emelkedhet március 20-án, szerdán.

Az alapvető élelmiszerekre vonatkozó, 27 százalékos áfakulcs mérséklését kérik a kormánytól a termelők, feldolgozók, a kereskedők, közgazdászok, akik szerint így csökkenhetne a feketegazdaság és nőhetne a fogyasztás is. Orbán Viktor viszont éppen ezzel ellenkezőleg nyilatkozott, egy újabb, 30 százalék fölötti áfakulcs bevezetését lebegtetve meg.

Hét éves mélypontra süllyedt februárban az infláció: az előző hónaphoz képest 0,1, éves összevetésben 2,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A statisztikusok elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentéssel magyarázták a fogyasztói árak mérséklődését. Elemzők a következő hónapokban az infláció további lassulását várják, ami alapot teremthetne az újabb kamatvágásra, ha a forint gyengülése gátat nem szab annak. A forint azonban egész nap szakadt: a legtöbb devizával szemben 9 hónapja nem látott szintig gyengült.

A vártnál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság az elmúlt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közölt adatsorai szerint: a GDP a IV. negyedévben 2,7 százalékkal zsugorodott, az ipari termelés decemberben 7,6 százalékkal szakadt. Az infláció ugyanakkor jócskán, éves összevetésben 3,7 százalékra lassult.

Várhatóan február 11-én, hétfőn a heti tőzsdei áremelkedésnek megfelelően 2-3 forintos benzin és 4-5 forintos gázolaj áremelés bejelentése valószínűsíthető. Így, várhatóan a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi átlagára egyaránt 437 forintra emelkedik február 13-án, szerdán.

A legutóbbi 3 forintos benzin áremelés után várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 431 forintra emelkedik, s a gázolaj ára 432 forint marad február 6-án, szerdán.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,5% körüli visszaesés után 2013-ban sem várható növekedés. Az infláció viszont – mesterséges kormányzati lépések nyomán –jelentősen, több mint 1 százalékponttal lassul. A kormányzat fő célja, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés mindinkább ellentétbe kerül a választási gazdaságpolitika beindításával.

Decemberben éves összevetésben 5, tavaly az év egészét figyelembe véve 5,7 százalék volt Magyarországon az infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint. A jegybank most először publikált havi inflációs mutatói alapján fogyasztói áremelkedés átmeneti, a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatását mutatják. Elemzők szerint az idén tovább csökkenhet a fogyasztói árindex.

Novemberben 18,5 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, az előző havi 24,5 százalékos drágulást követően. A növényi termékek 25,0 százalékkal, az állati termékek 7,5 százalékkal kerültek többe - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az NGM szerint téves az a sajtóértesülés, miszerint a 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés hatásaként a kis- és közepes vállalkozások terhei nőnek. Független elemzők szerint azonban több ezer vállalkozást is hátrányosan érinthet az új szabályozás.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások nem indokolnak változtatást január 7-én, hétfőn, hiszen a benzin esetében csak 1 forintos csökkentést, a gázolaj esetében csak 1 forintos áremelést indokolnak a piaci folyamatok. A fentiek alapján, és a legutóbbi 5-5 forintos áremelés után várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 416, a gázolaj ára 424 forint maradhat január 9-én, szerdán.

A bankbetéti reálkamatok már 2012 elején is magas szinten álltak, innen egy jelentősebb emelkedés, majd év végére egy hasonlóan számottevő süllyedés következett.

A kormány ígérete alapján jövőre 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést hajtanak végre. Az ígéret szerint a villamos energiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva. Az energiainfo.hu elemzése szerint a kkv-k villamosenergia-költségei 11-12, de akár 30 százalékkal is nőhetnek.

A bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az infláció azonban az első tíz hónapban meghaladta az öt százalékot, így a reálkeresetek csökkentek 2012-ben.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében változatlan árakat, a gázolaj esetében 3 forint árcsökkentést indokolnak december 17-én, hétfőn. A fentiek alapján várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 403 forint marad, a gázolaj ára 415 forintra csökkenhet december 19-én, szerdán.

Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak - elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben - a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében változatlan árakat, a gázolaj esetében 3 forint árcsökkentést indokolnak december 10-én, hétfőn. A fentiek alapján várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 405 forint marad, a gázolaj ára 421 forintra csökkenhet december 12-én, szerdán.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében 2 forint árcsökkentést, a gázolaj esetében változatlan árakat indokolnak november 26-án, hétfőn. Emiatt várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 407 forintra csökken, a gázolaj ára 427 forint marad november 28-án, szerdán.

Erőteljesen fékezett az infláció októberben: a fogyasztói árak éves összevetésben 6, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A közölt adat mérsékelten alacsonyabb az elemzők által várt 6,2-6,3 százalékos értéknél, mindezzel együtt még így is duplája a Magyar Nemzeti Bank középtávú céljánál, ám – ahogy a megelőző hónapokban, úgy - a piaci szereplők most sem számítanak arra, hogy ez a mérték kamatpolitikáját érdemben befolyásolná: újabb vágásokat áraz a piac. Az alapkamat az év végére 6 százalék alá is süllyedhet a jelenlegi 6,25 százalékos szintről.

Csökkenő belső kereslet mellett hogyan is lehetne jó? Azonban e legfőbb szempont mellett van még számos tényező, ami adott piaci konstellációban is megkönnyíti, vagy megnehezíti a vállalkozók dolgát. Ezeket foglalja össze, teszi időben és térben összehasonlíthatóvá a Világbank „Doing Business” mutatószám rendszere.

Úgy tűnik, hogy kevesek kiváltsága lesz a reálbérük értékének megőrzése a “Fizetésemelés 2013” országos kutatás adatai alapján.

Négy éves csúcsra, 6,6 százalékra gyorsult az infláció szeptemberben éves összevetésben, augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint. Az adat meghaladja a korábbi elemzői becsléseket, mindezzel együtt a piaci szereplők jelentős része arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatja kamatcsökkentést.

Idén teljesül a három százalék alatti hiánycél, ám jövőre már jócskán e szint fölött alakulhat a magyar GDP-arányos deficit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Költségvetési Monitor jelentése szerint. A nemzetközi intézmény most publikált számításai még nem tartalmazzák a kormány múlt hét pénteken bejelentett kiigazító programját.

Tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói idő szerint kedd reggel nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások kiadványa szerint. Az idén a friss prognózis szerint a világgazdaság egésze 3,3, jövőre 3,6 százalékos éves GDP-növekedést mutathat fel. Az IMF az euróövezetben erre az évre 0,4 százalékos visszaeséssel, 2013-ra 0,2 százalékos, az Egyesült Államokban 2,2, illetve 2,1 százalékkal bővüléssel számol.

Tovább gyorsulhatott, de valószínűleg tetőzött is az infláció szeptemberben Magyarországon - vélekedtek a csütörtöki adatismertetetés előtt összeállított első prognózisaikban a felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzők. Álláspontjuk szerint ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb kamatvágásról dönthet.

A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke is. Minden második honfitársunk a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít az elkövetkező egy évben.

Az MNB a vállalati hitelezés élénkülésének elősegítése érdekében 2012. október 2-től módosítja kétéves fedezett hiteleszközének feltételeit. Az intézmény enyhíti a vállalatihitel-állományra és az alkalmazható szankciókra vonatkozó kritériumokat, valamint új limitrendszert vezet be. A lépést a vállalati hitelállomány erőteljes zsugorodása indokolja, különösen annak fényében, hogy az MNB friss inflációs jelentése szerint a kilátások tovább romlottak.

A változatlanul konfrontatív, piacellenes, tőkét és képzett munkaerőt elijesztő magyar gazdaságpolitika akadályozza a beruházást és a modernizációt. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül csak az evickélés, a perspektívátlan stagfláció folytatódik, remélhetően legalább zátonyra futás nélkül – állapítja meg előrejelzésében a GKI, amely szerint Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag elszigetelődőben van.

A jövő hét legfontosabb hazai vonatkozású eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése lesz. Az augusztusi „meglepő” 25 bázispontos kamatvágást követően a piaci elemzők többsége (köztük a CIB Bank is) arra számít, hogy szeptemberben nem módosítja a 6,75 százalékon álló irányadó kamatát az MNB. A megkérdezett 21 elemző közül 16 változatlan kamatszint mellett tette le voksát, míg öten 25 bázispontos lazításra számítanak. A határidős jegyzések mindeközben valamivel több, mint 50%-os eséllyel áraznak egy kamatvágást szeptemberre – áll a CiB Bank összeállításában.

A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek kerek két százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában tapasztalt béreket.

A valóság gyakran felülmúlja a legképtelenebb elgondolásokat is. A lakossági rezsiköltségeket alakító, döntően az energiával összefüggő szolgáltatások esetleges nonprofittá alakítása ilyennek tűnik. Ugyanis az utóbbi egy évben, a magyar gazdaság jelentős szektorai, köztük az energia-szolgáltatás nem csak nonprofittá, de meghatározóan veszteségessé vált. Ez önmagában is fájdalmas fejlemény, de a nonprofit jellegű gazdálkodás gazdaságpolitikai célként való meghatározása több mint hiba - Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató vezérigazgatója szerint.

A GfK Hungária az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja. A háztartások költési szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben, minek eredményeképpen főként az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, valamint a ruházkodás terén fogták vissza a fogyasztást. A változások negatívan érintették a hazai tartós fogyasztási cikkek piacát is - a térségben tapasztalható egyébként pozitív trendek ellenére. Külön figyelmet érdemel az online értékesítés növekedése még akkor is, ha az élelmiszer termékek piacán részaránya még elenyésző.

Május óta megállíthatatlanul gyorsul az infláció: augusztusban éves összevetésben 6 százalékkal emelkedtek az árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint a júliusi 5,8 százalék után. Ilyen tempót utoljára 2008-ban mértek. Elemzők, az élelmiszerárak várható alakulásával összefüggésben ősszel további gyorsulásra számítanak. Ennek ellenére piaci vélemények szerint idén még lehet újabb alapkamat csökkentés.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Júniusban a fogyasztói árak 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos volt a drágulás. Elsősorban a dohányáruk és a szolgáltatások ára emelkedett májushoz képest, csökkent viszont az üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek ára a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.