Kép: Pixabay

A gazdaság szerkezete a termelési oldalon 2014 utolsó negyedévében is széles bázisú növekedést mutatott. Az összes meghatározó nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke bővült, ám a lendület mérséklődése is általános jelenség. Ez alól kivételt a szolgáltatások képeznek, köszönhetően a belső kereslet felfutásának és a turizmus élénkülésének. Ahogyan arra számítani lehetett, a felhasználási oldalon az éves átlagtól eltérő növekedési szerkezet alakult ki 2014 végén, hiszen a nettó export változása újból segíteni tudta a GDP-növekedést.

A nettó exportot az év közepén az ország ellátásbiztonságát szolgáló jelentős földgáz import fogta vissza. Szintén fontos változás, hogy a belső források közül a korábbi negyedévekkel ellentétben – amikor szinte kizárólag a beruházások húzták a gazdaságot – már a végső fogyasztás vezérelte a növekedést, ami a jövőre nézve kedvező jelnek tekinthető. A fogyasztási kedv élénkülését elsősorban a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének bővülése húzta, a foglakoztatás és a reálbérek jelentős emelkedésének köszönhetően – derült ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből.

Három százalék felett maradhat a növekedés

Előre tekintve, a prognózis szerint a gazdaság növekedési üteme 2015-ben is 3 százalék felett maradhat, amit jövőre egy mérsékeltebb év követhet. A tavalyi év végén tapasztalt kiegyensúlyozott szerkezet fennmaradásának köszönhetően a belső és külső tényezők a teljes előrejelzési horizonton pozitívan hatnak a GDP-növekedésre. A gazdasági teljesítményt idén elsősorban a fogyasztás, jövőre újból az export vezérelheti. A kivitel növekedése tartósan felülmúlja az importét, köszönhetően az erőre kapó nemzetközi gazdasági környezetnek, miközben a behozatalt várhatóan nem érik a tavalyihoz hasonló egyedi sokkok (pl. gáztározók feltöltése).

A fogyasztás erősödő növekedését 2015-ben a rendelkezésre álló jövedelem jelentős emelkedése biztosítja, amit piaci és gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt indokolnak. Az alacsony kamat- és inflációs környezet emeli a fogyasztási hajlandóságot, amit a munkaerő-piaci folyamatok tartós javulása is segít. Az emelkedő aktivitás és foglalkoztatottság mellett a munkanélküliségi ráta 2016-ban már 7 százalék alá süllyedhet. Emellett idén a forintosítás és a bankok elszámoltatása szintén növeli az elkölthető jövedelmet. A beruházások idei, mérsékeltebb ütemű növekedését a versenyszféra mellett az uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások továbbra is segítik. Jövőre ugyanakkor a korábbi uniós tervezési időszak lezárása miatt a beruházások visszaesésére számítunk. Mindezen hatások eredőjeként a magyar gazdaság jövőre már a potenciális szintje felett teljesíthet, vagyis a 2015-ben záródó kibocsátási rés 2016-ban enyhén pozitív lehet. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2015-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,4 százalékot.

Alacsony infláció, csúcsra járó államadósság

Az éves infláció idén a maginfláció és a jegybanki célszint alatt marad, majd 2016 folyamán fokozatosan közelíti azt. A 2015. évi árfolyamatokat főként a negatív olajársokk, a mérsékelt inflációs várakozások és az alacsony importált infláció határozzák meg. Jövőre ugyanakkor az infláció felpörög az emelkedő maginfláció, a korábbi költségsokkok bázisba kerülése és a maginfláción kívüli tételek áremelkedése miatt. A globális és hazai nyomott inflációs környezet, az alacsony inflációs várakozások és hazánk kedvező pénzpiaci megítélése a monetáris lazítás irányába mutatnak. Szintén ezt erősítik az elmúlt hónapok nemzetközi monetáris intézkedései: az EKB mennyiségi lazítása és a Lengyel Központi Bank kamatvágása. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint az MNB az elkövetkező hónapokban több lépésben, akár 1,5 százalékra is csökkentheti az irányadó rátát.

A kiegyensúlyozott pálya mentén haladó gazdasági növekedés nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, és bár a GDP-arányos mutató 2015-ben tetőzhet, továbbra is magas szinten marad. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a 2015. évi költségvetést övező pozitív és negatív kockázatok kiegyenlítik egymást, így tartható a kormányzati hiánycél.