A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai gyorstájékoztatója szerint a fogyasztói árak 1,4 százalékkal csökkentek idén januárban a tavalyi év első hónapjához képest, míg tavaly decemberrel összehasonlítva 0,2 százalékkal lettek alacsonyabbak.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy az MNB a decemberi inflációs jelentésében idén az első három hónapban mínusz 0,1 százalékos éves inflációs rátával számolt, de már a januári adat után is úgy tűnik, hogy az előrejelzés nem fogja megállni a helyét. A szakember felidézte, február elején az MNB Monetáris Tanácsának tagjai már jelezték, hogy márciusban felülvizsgálhatják korábbi álláspontjukat, és újabb kamatcsökkentések mellett tehetik le a voksukat, amennyiben az inflációs kilátások lehetővé teszik. Az elemző szerint márciusban már csökkentheti az alapkamatot a tanács, és három-négy lépésben az irányadó rátát a jelenlegi 2,1 százakról akár 1,5 százalékig vághatja.
Januárban is folytatódott az olajár esése, ami továbbra is erőteljes nyomást gyakorol az üzemanyagárakra. Éves összevetésben az élelmiszer-, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára jelentősen csökkent januárban – emelte ki Ürmössy Gergely, hozzátéve, hogy a maginflációs ráta 0,7 százalékra lassult az előző év azonos időszakához képest, a januári infláció pedig elmaradt a piaci várakozásoktól.
Az elemző szerint, ha a kormányzat úgy döntene, hogy van lehetőség újabb rezsicsökkentésre, és így mérsékelné a lakossági energiaárakat, akkor az infláció a jelenleg vártnál tovább maradhatna nulla százalék közelében. Ez jegybanki szempontból azt jelentené, hogy nagyobb tér nyílna az alapkamat csökkentésére – tette hozzá.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén azt emelte ki, hogy januárban az MNB decemberi inflációs alappályájánál 1 százalékponttal alacsonyabb lett a drágulás mértéke. Ennek nagy része ugyan az olajár esésével magyarázható, de jelentősen mérséklődtek a várakozások is – mondta. Az elemző szintén a jegybanki alapkamat márciusi csökkentésére számít. A szakértő szerint a januári adatok nem okoztak nagy meglepetést. Borítékolni lehetett, hogy gyengébb lesz az inflációs folyamat, mint amit a jegybank decemberi inflációs alappályája rögzített – fogalmazott.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a decemberi mínusz 0,9 százalékos inflációhoz képest jelentős visszaesést mutató januári adat egyértelműen az üzemanyagok számlájára írható. Az üzemanyagárak nélkül nézve decemberhez képest volt némi emelkedés januárban. Éves összevetésben a maginfláció 0,7 százalékos volt, ami lényegében stagnálás – közölte. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerárak stabilizálódtak. A szezonalitás miatt a tartós fogyasztási cikkek és a ruhák ára is csökkent januárban, ami nem meglepő, mert a karácsonyi szezon után szinte minden évben némi áresés következik be ezeknél a cikkeknél – fejtette ki.
A januári adatból az is látszik, hogy nem voltak jelentős hatósági áremelések, ahogy 2014-ben és 2013-ban sem, míg azt megelőzően januárban ezek állandó szereplői voltak az inflációs adatnak – tette hozzá. Kifejtette, a kilátások alapján az idén várhatóan nulla százalék körüli inflációval lehet számolni. A januári adat fényében inkább negatív előjelű lehet az infláció, de a forgatókönyv a következő hónapokban, az üzemanyagárak alakulása miatt, könnyen változhat – hangsúlyozta az elemző.
