Sok szempontból is vízválasztó év volt a tavalyi: jó eredményeket ért el a magyar gazdaság, (a becslések 3,0-3,4 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek, lezajlott három választás, a kasszacsere és októberben a kormány gazdaságpolitikai gépezete is fordulatszámot váltott. Az idei évre meglehetősen nehéz jóslatot készíteni, pontosan azért, mert még mindig sok bizonytalansági tényező van a szabályozásokkal és az Orbán-kormányban hirtelen felmerülő ötletekkel kapcsolatosan.
A mától érvényes 10 legfontosabb adóváltozást itt találja!
A független gazdasági elemzők szerint a magyar gazdaság 2015-ben is növekedési pályán marad, várhatóan 2,0-2,2 százalék körüli GDP-növekedést mutathatunk fel majd az év végén. Fontos külpiaci tényezők, mint a gazdasági fellendülésben bízó globális szereplők visszatérő befektetési kedve, az alacsony olajárak (aminek mi egyértelműen a nyertesei vagyunk) az újjáéledés jeleit mutató német és európai gazdaság lehetővé tennék egy még az előrejelzéseknél is jobb növekedési pálya beindulását.
Az eurózónában a gazdasági bővülés elérheti az 1,2 százalékot, míg 2016-ban az 1,6 százalékot. Az euró gyengülésének késleltetett hatása, az enyhülő fiskális szigorítások, a csökkenő olajár és a bankszektor megerősödése együttesen járul hozzá az eurózóna javuló teljesítményéhez. Az álláskeresők számának csak lassú csökkenése várható a következő években a valutaunióban. A jelenlegi 11,5 százalékos munkanélküliség 2016 végére körülbelül 11 százalékra csökkenhet, de még 2018-ban is 10,5 százalék lehet az álláskeresők aránya.
Azonban a keleti határainkon tapasztalható feszültségek, a kormány megromlott viszonya legfontosabb gazdasági és katonai szövetségeseivel, valamint az ép ésszel nehezen magyarázható gazdaságpolitikai intézkedések mind a növekedés ellen hatnak.
A tavaly októberben bejelentett elsőkörös adótörvény módosítások legfontosabb hatása, hogy fény derült az Orbán-kormány gazdaságpolitikai tanácstalanságára. Az olyan, értelmetlen és előkészítetlen intézkedések, mint a végül a kukába dobott netadó tervezete, a cafeteria adóemelése, az útdíjrendszer kiterjesztése az eddig ingyenes és nagy forgalmú elkerülő utakra, várhatóan rombolják a tavaly újjáéledő lakossági és vállalati optimizmust. Ennek hatására elmaradhat a rég várt fordulat a fogyasztásban, amit a kormányzat egyébként minden eszközzel igyekezne bátorítani.
Habár a Vállalkozók országos Szövetsége (VOSZ) bejelentette, hogy a vasárnapi zárvatartás kérdésében népszavazást kezdeményeznek, kérdéses, hogy sikerül-e összegyűjteni a megfelelő számú aláírást, illetve mobilizálni a magyar választókat ebben a kérdésben (mint ahogy sikerült a netadó esetén). Mindenesetre már a holnapi napon komoly tüntetés zajlik majd a fővárosban és várhatóan az év hátralévő részében sem csökken az elégedetlenség a kormány intézkedéseivel szemben.
Indulhatnak az uniós pénzek
A 2014-ben kezdődő hétéves uniós költségvetési periódusban a magyar kormány tervei szerint a támogatandó kis- és középvállalkozások száma meghaladhatja a hatezret és az erre a célra összesen elkölthető forrás várhatóan több mint 460 milliárd forint lesz.(A pályázatokat úgy várják már a kkv-k, mint a gyerek a karácsonyt.)
Ugyanakkor, a pályáztatás megindításához szükséges operatív programok még egyeztetés alatt állnak Magyarország és az EU között, a hazai intézményrendszer csak a magyar költségvetés kockázatvállalása mellett írhat ki pályázatokat, így az elsőként elinduló pályázati kiírások várhatóan még szerény keretekkel fognak megjelenni. (De a partnerségi megállapodást már megkötöttük.)
Az új pályázati kiírások az eddigieknél komplexebbek lesznek, és kiemelt támogatást tesznek lehetővé az előre kijelölt ágazatokban. Az ország újraiparosítását szem előtt tartva ide tartoznak majd az autóipari beszállítók, az IT-szektor és az egészségügyi ágazat. A jelenleg kiírásra váró pályázatokban a feldolgozóipari cégek indulhatnak. A Széchenyi 2020 pályázatokra csak elektronikusan lehet pályázni, s az állami adatbázisban rendelkezésre álló adatokat az intézményrendszer kéri majd le. A tervek szerint működnek bizonyos pénzösszeg alatt „automatikus pályázatok”, ahol csak normatív feltételekhez kötnék a pályázati pénz elnyerését.
