A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint a fogyasztói árak 1,0 százalékkal csökkentek idén februárban a tavalyi év azonos hónapjához képest, míg januárral összehasonlítva 0,5 százalékkal emelkedtek. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az 1,2 százalékos árcsökkenésről szóló elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak februárban az egy évvel ezelőttihez képest. Úgy vélte, a jelenlegi kilátások alapján augusztusig negatív tartományban maradhat az infláció, azaz folytatódhat a defláció, azonban ennek mértéke fokozatosan enyhülhet.
A szakértő szerint a jelenlegi kilátások alapján augusztusig negatív tartományban maradhat az infláció, vagyis folytatódhat a defláció, de ennek mértéke fokozatosan enyhülhet. Az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt. Suppan Gergely hozzátette: tartósan alacsony olajárak esetén további rezsicsökkentés sem zárható ki, ami további lefelé mutató kockázatot jelent.
Ugyancsak lefelé mutató kockázatot jelenthetnek az oroszországi élelmiszer beviteli korlátozások, amik tartósan lefelé szoríthatják az európai, és így a magyarországi élelmiszerárakat. A TakarékBank elemzője szerint az idei átlagos infláció is enyhén negatív lehet, míg 2016-ban 2,5 százalékos átlagos inflációra lehet számítani. Mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül, így az MNB a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. A piaci szereplők ugyanakkor nem zárják ki a kamatcsökkentési sorozat folytatását, amit a határidős kamatlábpiac is áraz.
A kamatok további csökkentését az MNB legutóbbi kommunikációja alapján a márciusban megjelenő új inflációs jelentés is megalapozhatja, amit a kedvező nemzetközi környezet, az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítása, valamint a hazai adósság idei várható felminősítése is támogathat - fejtette ki Suppan Gergely.
Jók az előjelek az idei növekedésre
A K&H Bank vezető elemzője és az Erste Bank elemzői 2,5, az ING szakértője 2,8 százalék körüli bruttó hazai termék (GDP) növekedést vár idén, a tavalyi adatokkal kapcsolatban pedig kiemelték: elsősorban a beruházások, az ipar és a szolgáltatások húzták a bővülést.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste elemzői szerint sem okozott meglepetést a februári inflációs adat. Kommentárjukban kifejtik, hogy az elmúlt hónapokban megfigyelt folyamatok határozták meg februárban is az inflációs folyamatok irányát. Éves összevetésben folyatódott az élelmiszer, az üzemanyag, a ruházkodási cikkek, illetve a tartós fogyasztási cikkek árának csökkenése, míg a szolgáltatások, dohányáruk és szeszes italok ára emelkedett. A januárban látottakhoz képest februárban 2,6 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak: részben ennek köszönhető, hogy az inflációs ráta elrugaszkodott a januárban látott történelmi mélyponttól, illetve hogy havi alapon már 0,5 százalékos növekedés volt a fogyasztói árakban - hívják fel a figyelmet a szakértők.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely úgy véli, hogy a februárban mért inflációs ráta azt jelzi, hogy a pénzromlás üteme elindult a pozitív tartomány felé, azonban még hónapokig - akár szeptemberig - 0 százalék alatt ragadhat az infláció. A következő hónapokban nagy kérdés az üzemanyagárak alakulása, hiszen a statisztikai hivatal által becsült fogyasztói kosárban jelentős a súlya, így egy kisebb mértékű árváltozás is nagy hatással lehet az inflációs pályára. Amennyiben az alacsony üzemanyagárak következtében begyűrűznek a termékek árába az úgynevezett másodkörös hatások, akkor még a jelenleg vártnál is tovább maradhat 0 százalék közelében az infláció - írják.
MÁR NEM CSAK A TÚLÉLÉSRE FUTJA A MAGYAROKNAK
Jelentősen bővült a kiskereskedelmi forgalom januárban, ami a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedését elemzők szerint. Az adatokból látszik, hogy a magyarok már nem csak arra költenek, amire feltétlenül szükségük van.
