A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai szerint a fogyasztói árak novemberben átlagosan 1,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz viszonyítva az árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Január–novemberben az árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a tavalyi átlagos infláció –0,1 százalékos volt, idén 0,4 százalékos átlagos inflációra számítanak. Decemberben részben bázishatások, az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció 1,8 százalékra emelkedhet, a jövő év végére pedig megközelítheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018 előtt, ami tartósan lehetővé teszi az alacsony kamatszint tartását, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását – vélekedett. Hozzátette: jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfacsökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének elemzése szerint az adatközlés igazán komoly meglepetést nem okozott, folytatódik az áremelkedés fokozatos gyorsulása. Az éves bázisú inflációt felfelé hajtotta az élelmiszerek áremelkedése, miközben átlag felett drágult a szeszes italok és dohányáruk termékköre. Hozzátette: az év végéig továbberősödő inflációra számít, ami megközelítheti a 2 százalékot is. Az év végi áremelkedést az üzemanyagok drágulása vezérelheti, figyelembe véve a dollár erősödését és az olajárak felfutását. Az év egészében 0,5 százalék körüli átlagos éves inflációt vár.
Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője szerint is a vártnak megfelelően alakult a novemberi infláció. Az októberi 1 százalékról kissé tovább gyorsult az éves index, 1,1 százalékra. Havi szinten kifejezetten alacsony, 0,1 százalékos volt a drágulás, miután a járműüzemanyag-árak 1,1 százalékkal csökkentek, a nagyobb súllyal szereplő élelmiszerek esetében csak visszafogott, 0,4 százalékos drágulást mért a KSH, a szolgáltatások esetében pedig nem változtak az árak az előző hónaphoz képest. A szezonálisan igazított maginflációs mutató 1,5 százalékon állt. Összességében a novemberi adatok sem tanúskodnak arról, hogy a magyar gazdaságban erős lenne az inflációs nyomás.
A jövő évben ellentétes hatások befolyásolhatják az inflációt. A bázishatás miatt emelkedő éves indexeket várunk, azonban az áfacsökkentések mérséklik a gyorsulás ütemét, miközben egyelőre úgy tűnik, hogy az eurózónából továbbra is alacsony inflációt fogunk importálni. Ebből következően az infláció 2017-ben is a jegybanki cél alatt maradhat, s várakozásunk az éves átlagos indexre 1,9 százalék. Ugyanakkor a jövő évre várt erőteljes bérkiáramlás, párosulva az emelkedő lakossági fogyasztással felfelé irányuló kockázatot jelent az előrejelzésünkre nézve. Egyelőre azonban úgy látjuk, hogy a meglóduló bérinfláció hatásai inkább középtávon mutatkoznak majd meg a fogyasztói árakban is – fejtette ki a szakember.
