Infláció cikkek

Most már tudjuk, mekkora lesz idén a nyugdíjkiegészítés átlagos összege: közel 12 ezer forint
A ma közölt inflációs adatból egyebek mellett az is kiderült, hogy mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatnak idén a nyugdíjasok. A statisztikai hivatal adatai alapján mintegy 11 800 forint jár majd átlagosan az időseknek.

Javította idei GDP előrejelzését a GKI
Legfrissebb előrejelzésében a korábban várt 4 százalékról 4,3 százalékosra javította a GKI Gazdaságkutató az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését.

Évtizedes rekord a magyar gazdaságban
Az idei év első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a hazai GDP, amely meghaladta az elemzői várakozásokat – jelentette ki Varga Mihály. A kedvező adat hátterében a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a bérek folyamatos emelkedése, a töretlen beruházási kedv, valamint az export kiemelkedő teljesítménye áll.

Elszálltak az árak, csúcson az infláció
Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, márciushoz viszonyítva átlagosan 0,9 százalékkal nőttek az árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A várakozás lefelé, az infláció felfelé tart
A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult is, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontjukra kerültek – a GKI prognózisa szerint.

Magyar gazdasági kilátások: minden nagyon jó
A lendületes évkezdet hatására a Takarékbank 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei, valamint 3,5 százalékról 3,6 százalékra a jövő évi GDP növekedési előrejelzését. Az elemzők becslése szerint a tavalyihoz képest valamelyest lassabb ütemben ugyan, de továbbnövekszik a gazdaság: 4,4 százalékos növekedésre számítanak.

Az árakon is egyre jobban látszik a fellendülés
Februárban ugrott az infláció, a legtöbb termékcsoportban gyorsulás látható. A GDP-növekedésben főszerepet vállaló piaci szolgáltatásoknál 2008 óta nem látott áremelkedés történt. Az inflációs nyomás és a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi környezet miatt nehéz helyzetben van a magyar jegybank, de számottevő szigorítás egyelőre nem várható.

Még mindig optimista a magyar gazdaság
A tavalyi év utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első két hónapjában viszont csökkent a GKI konjunktúraindexe. Februárban az üzleti várakozások közül csak az építőipariak javultak, a fogyasztói várakozások pedig a februári javulás ellenére is elmaradtak a múlt év végitől. A magyar gazdaság szereplőire azonban összességében továbbra is erős optimizmus jellemző.

Márciusban lépésre kényszerülhet a jegybank
Habár az inflációs mutató lényegében a decemberi szinten áll, az egyre nagyobb hangsúllyal figyelembe vett maginflációs mutató már elérte a jegybank inflációs célját, így márciusban kamatemelésre is sor kerülhet.

A magyar Valutacsoda
Varga István közgazdász nevét viszonylag kevesen ismerik közgazdász szakmai berkeken kívül, pedig ő volt a negyvenes évek második felében véghezvitt magyar valutacsoda mögött álló szakmai csoport egyik emblematikus személyisége. A neves szakemberről Török Róbert történész és Raffai Zsuzsa, a Valutacsoda Alapítvány elnöke hiánypótló életrajzi könyvet állított össze. A könyvbemutatón megjelent neves közgazdászokat kérdeztük Varga István munkásságáról.
Mindenki nagy örömére meglepőt húzott a Fed
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed meglepetésre változtatott korábbi politikáján és jelezte: nem kívánja folytatni az irányadó kamat emelését.
A tavalyi évet még sokáig fogjuk emlegetni
A magyar gazdaság 2018-ban a GKI becslése szerint 4,6 százalékkal, az EU-ban (is) kiemelkedő mértékben bővült. A növekedési ciklus valószínűleg elérte csúcspontját, idén lassuló, 3,4 százalék körüli növekedés várható.
Túlélni minimálbérből
Számos országban az év elején újratervezik és számolják a minimálbért, de nem mindenhol átlátható, illetve nyilvános annak (ki)számolása és törvényi szabályozása. Ilyen például Olaszország, Svájc, Szingapúr és az északi országok. S talán a legfontosabb kérdés mindenhol, hogy fedezhetőek-e a szükségletek a minimálbérből?
A csúcsról nincs tovább, csak lefelé
A magyar gazdaság 2018 harmadik negyedévében a bárki által vártnál gyorsabban, 4,9%-kal bővült, ekkora negyedéves ütemre tizenhárom éve nem volt példa. Minden bizonnyal ez a csúcspont, a növekedés dinamikája lassulni fog – a GKI prognózisa szerint.
Gyorsuló növekedés, emelkedő inflációval
A harmadik negyedévi 4,8%-os, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte (4,5%-ra) GDP-előrejelzését. Ugyanakkor fenntartja 2019-ben 3,2%-ra történő lassulást feltételező várakozását.
Bod Péter Ákos: véget ér a kegyelmi állapot
Egy gazdasági ciklus ívének teteje felé tartunk, előbb-utóbb elérünk arra a pontra, ahonnan már csak lefele vezet az út – figyelmeztet Bod Péter Ákos közgazdász. A nemzetközileg elismert szakember szerint túl nagyra hízott az állam, ez pedig kockázati tényező lehet egy nehezebb időszakban.
Drágább lesz az életünk: emelkedő inflációt hoz 2019
Inflációból és gazdasági növekedésből egyaránt 3% feletti éves átlagos értékre számítanak 2019-re a CIB Bank elemzői. A kevésbé támogató külső környezetben a gazdaság motorja a belső felhasználás marad, amelyet a feszes munkaerőpiac, a dinamikus bérkiáramlás és az élénk hitelfelvételi kedv is támogat.
A vártnál jobbak a magyar gazdasági kilátások
Javította az idei és jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését az Európai Bizottság. Az elemzők Magyarország hazai össztermékének (GDP) idei növekedési ütemét a tavaszi gazdasági előrejelzéshez képest 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra emelték.
A gyengébb forint is megdobja az árakat
Tovább gyorsult az infláció, éves szinten 3,8 százalékos volt az októberi infláció, szeptemberhez képest pedig 0,5 százalékkal nőttek az árak. Az idén az éves átlagos infláció 3 százalék lehet, jövő márciusban pedig 4 százalékon tetőzhet a mutató. Az infláció gyorsulásában a lakossági fogyasztás mellett a gyengébb forint is szerepet kaphatott.
Regős Gábor: előbb-utóbb lesz válság, de most felkészültebbek vagyunk
Válság előbb-utóbb lesz, de jobban fel vagyunk rá készülve, mint 2008-ban, mondta Regős Gábor, a Századvég közgazdásza a Piac&Profitnak. Mint mondta, az állami és EU-s források apadásával nagyrészt a nemzetközi pénzügyi helyzeten múlik, hogyan juthatnak tőkéhez a magyar cégek.
Növekvő infláció: jöhet a kamatemelés?
Szeptemberben 3,6 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékkal nőttek az árak. Az év hátrelévő hónapjaiban bőven a 3 százalékos szint felett lesz az éves infláció, 6-9 hónapos időtávon pedig átmenetileg megközelítheti a 4 százalékot.
Magyar gazdaság: még mindig van feljebb?
A Takarékbank megerősítette a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó 4,6 százalékos prognózisát, alapvetően a beruházások fellendülésére alapozva. 2019-re a korábban jelzett 3,8 százaléknál magasabb, 4,1 százalékos GDP-bővülést várnak a kedvező áthúzódó hatások, a reálbérek további dinamikus emelkedése, és a fogyasztás ennek köszönhető markáns növekedése miatt, 2020-ra pedig 3,5 százalékot 0,2 százalékponttal többet a korábbinál - ismertette Suppan Gergely, a hitelintézet vezető elemzője.
A következő években is alacsony kamatok várhatók
Annak ellenére, hogy árfolyam- és olajársokkok történnek ma Magyarországon, ezek nem épülnek be a várakozásokba, nem látni semmiféle inflációs hatást. Nagy kérdés, hogy ez meddig tud így maradni folyamatosan laza monetáris politika mellett – mondta a Fitch elemője.
Hova tegyük a pénzünket, hogy legalább ne veszítsünk?
Az aktuális alapkamat mellett aligha várható infláció feletti hozam kockázatmentes befektetéstől. A magasabb hozamlehetőséget kínáló részvénypiacokat azonban okosan kell „használni” ahhoz, hogy az ingadozások miatt ne a veszteségünk, hanem a hozamunk emelkedjen.
Mit lehet tenni a hiperinfláció ellen?
A történelemben többször előfordult, hogy egy állam valutája lényegében értéktelenné vált. A hiperinfláció ellen több intézkedést is bevetettek – árfolyamgátak, kölcsönök, külföldi valuta beszerzése – de általában csak az új fizetőeszköz bevezetése jelentett megoldást.
MNB: 3 százalék felett lesz az infláció
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése szerint rövid távon enyhén 3 százalék felett lesz az infláció, fenntartható módon és szerkezetben 2019 közepétől várható az inflációs cél elérése - mondta Balatoni András, a jegybank igazgatója csütörtökön Budapesten újságíróknak.
Ismét összecsap az ortodox és unortodox gazdaságpolitika
Argentína és Törökország hasonló gazdasági gondokkal küzd, de a reakciójuk egészen eltérő. Kérdés, hogy az IMF-kompatibilis ortodox válságkezelés vagy a törökök unortodox megoldása működik-e jobban.
Az élelmiszerárak húzzák fel az inflációt
A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal növekedtek augusztusban éves összevetésben. Az adat egyértelműen meglepetést jelentett, hiszen a piac jelentős része az inflációs mutató enyhe csökkenésére számított – az ING elemzése szerint.
A vártnál gyorsabb, de lassuló növekedés
A magyar gazdaság 2018 második negyedévében a vártnál és a legtöbb EU-tagállamnál gyorsabban bővült, de ez a dinamika az EU módszertana szerint második negyedéve lassul. A piaci előrejelzések szerint az idén 4 százalék feletti GDP-bővülés jövőre 3 százalék közelébe mérséklődik.
Újabb dél-amerikai valuta a bedőlés szélén
A venezuelai bolívar után újabb dél-merikai valuta gyengélkedik: Argentínában idén már 108 százalékos volt az infláció, a peso értéke csak az elmúlt két napban 20 százalékot zuhant a dollárhoz képest.
Most pótolják be a magyarok a hét szűk esztendőt
Az első félévben közel 7 százalékkal bővült a kiskereskedelem, elsősorban nem élelmiszerek, ezen belül is a tartós cikkek jelentős forgalma miatt. Az év egészében közel 7 százalékos növekedés várható, jövőre viszont némi lassulásra lehet számítani Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint.
Építőipari cégek: nő az árbevétel, de a költségek is
Jelentősen emelkednek az építőipari cégek költségei, ugyanakkor az elmúlt évek fellendülésében most először az árbevételük az inflációt meghaladó ütemben emelkedik. A nagy kérdés az ágazatban, hogy mi lesz 2020 után.
Hiperinfláció: amikor egy talicskányi pénz kell egy ebédhez
Történelmének legsúlyosabb gazdasági válságát éli át Venezuela, de az ottani hiperinfláció a kanyarban sincs a történelem nagy gazdasági katasztrófáihoz képest. Ugyanakkor a venezuelai megoldási kísérletek várhatóan csak még nagyobb bajt okoznak majd.
Ahol két kiló hús 14 millióba kerül
Egymillió százalékos is lehet a hiperinfláció Venezuelában, a kormány kénytelen új fizetőeszközt bevezetni a teljesen elértéktelenedő bolívar helyére.
Infláció: 20 százalékkal drágultak a külföldi utazások
A júniusi 3,1 százalékról júliusban 3,4 százalékra ugrott az infláció. A maginfláció ugyanakkor stabilnak mondható. A K&H vezető elemzője szerint az idei átlagos infláció 2,8 százalék körül lehet.
Három és fél százalékkal nőttek a fogyasztói árak
A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Egymillió százalékos infláció: megvan mit lép Venezuela
A világ legnagyobb olajtartalékán ülő Venezuela példátlan gazdasági és humanitárius válság irányába halad. Az év végére az infláció mértéke elérheti az egymillió százalékot, a gazdaság 18 százalékkal zsugorodik. A kormány intézkedései várhatóan csak súlyosbítanak majd a helyzeten.
Bizonytalan befektetők, romló kilátások, gyenge forint – ez várható a vámháború miatt
A kibontakozó vámháború miatt az európai növekedési kilátások romlása és az inflációs várakozások emelkedése várható. Ennek hatására az Európai Központi Bank várhatóan szeptemberig kivár a jegybanki politika további iránymutatásával kapcsolatban.
Van, aki örülhet a gyenge forintnak
Noha a gyenge forinttal kapcsolatos hírek többsége negatív, az exportra termelő kis- és középvállalkozások számára nem várt többletnyereséget hozhat a drágább külföldi értékesítés. Ugyanakkor az export-expanzió is rejteget pénzügyi és bizalmi kihívásokat a banki szakértő szerint. Az importőrök látszólag most a vesztesek közé kerülhettek, de közülük a felkészültebbek szintén elkerülhették a veszteséget.
Magyar gazdaság: a csúcsról csak lefele vezet az út?
A magyar gazdaság idei növekedése meghaladhatja a 4 százalékot, ám a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok, a globális kereskedelmi háború veszélye és az uniós pénzek gyors felélése miatt valószínűleg ez jelenti a hazai konjunktúraciklus csúcsát – és innen már csak lefelé vezet az út.
Forintgyengülés: és most merre lép a jegybank?
Eseménydús napjaink vannak a kötvény és a forint piacon. Az erős fundamentumok miatt ugyan nem sok százalékkal mozog az árfolyam, de a korábbi stabilitáshoz képest a napon belüli 2-3 forint limbózás új fejlemény – írja Barlai Róbert, az OTP regionális treasury igazgatóságának vezetője a LinkedInen közzétett véleményében.
Nőhet a fogyasztás és a hitelfelvétel
A négy százalékot közelítő gazdasági növekedéssel, ugyanakkor három százalék alatti inflációval és laza monetáris politikával számolnak 2018-ra a CIB Bank elemzői. A béremelkedésnek köszönhetően a lakossági fogyasztás és a hitelfelvételi kedv is tovább nőhet.
A benzinkutakon érezhetjük Trump újabb lépését?
Donald Trump amerikai elnök felmondta az Iránnal kötött atomalkut, és azonnal szankciókat is jelentett be a Perzsa-öbölbeli országgal szemben. Az olajár emelkedésnek is indult, és négyéves csúcsra jutott a döntés után.
2,3 százalékos volt az infláció áprilisban
2,3 százalékot emelkedtek a fogyasztói árak áprilisban. Az ING szerint ebben szerepet játszott az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedése, a tartós cikkek ára viszont csökken.
Egész évben folytatódhat a gazdaság javulása
Változatlan vállalati és lakossági optimizmus, bizonytalanabb fiskális-monetáris folyamatok – ez látszik a Policy Agenda felmérésnek adataiból. A gazdasági növekedés stabilan négy százalék felett alakul az idén, lassan gyorsul az infláció is, de ez ebben az évben még nem jelent problémát.
A választások után sem vált ütemet a gazdaság – egyelőre
A Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban.
Visszatért a régi mumus: felpöröghet az infláció
Márciusban 2 százalékos volt az éves infláció. Az év hátralévő részében több felfelé mutató kockázat befolyásolhatja az árindexet, amely a mostani kilátások szerint decemberre elérheti a 3 százalékos szintet - figyelmeztetett Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Infláció: innen már nincs lejjebb?
Februárban 1,9 százalékos volt az infláció, azaz a várakozásoknak megfelelően lassult. A második és harmadik negyedévben gyorsulásra lehet számítani, az év végén pedig a 3 százalék körüli szintet is elérheti az infláció.