Hiába várták az elemzők az infláció érdemi csökkenését (ING)
2021 decemberében az előző hónapban látott 7,4 százalékon ragadt az éves árváltozást mérő mutató. Ennél sokkal aggasztóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató 1,1 százalékponttal megugrott és decemberben 6,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján. Legutoljára 2002 elején, vagyis gyakorlatilag húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat.
Az inflációs nyomás továbbra is rendkívül széles bázisúnak tekinthető, hiszen a KSH által számszerűsített fogyasztási főcsoportok mindegyikében (kivétel az egyéb cikkek, üzemanyagok körét) havi alapon emelkedtek az árak. A teljes fogyasztói kosár esetében ez 0,3 százalékos hó/hó áremelkedést jelent, de ha nem vesszük figyelembe az energia (köztük az üzemanyagok), a szabályozott árak és a nyers élelmiszerek árváltozását, akkor havi alapon 0,8 százalékos maginflációt látunk.
A decemberi adatok alapján az is egyértelműen látszik, hogy az üzemanyagár-stop nem volt effektív, hiszen egy hónap alatt az üzemanyagok ára 5,3 százalékkal mérséklődött a világpiaci folyamatok következtében. Mindez önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte a havi alapú fő inflációs mutatót.
Amennyiben ránézünk az élelmiszerár-stoppal érintett termékekre, az október és december között történt árváltozást visszafordítva nagyjából 0,1-0,2 százalékponttal mérsékelné az inflációs mutatót az intézkedés a jelenlegi számítások alapján. Ezzel tehát még mindig 7 százalék felett maradna az infláció. Annál is inkább csekély ez a hatás, mert közben más tételek esetében egyre inkább élénkül az áremelkedési ütem. Gyorsult ugyanis az infláció a szolgáltatások esetében (év/év 5 százalékra) és a tartós fogyasztási cikkek körében is (7,5 százalékra), a ruházkodási cikkeknél pedig 2,8 százalékra. Szociális és politikai szempontból tehát értelmezhető a legújabb árstop, ám makrogazdasági oldalról nem lesz képes ellensúlyozni a többi termék és szolgáltatás igen jelentős inflációs hatását.
A decemberi adat alapján egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy januárban (ne feledjük, akkor még az élelmiszerár-stop sem effektív) még magasabbra emelkedjen az infláció. Az elmúlt két év januárjában ugyanis rendre 0,9-0,9 százalékos volt a havi infláció. Ha ennél akár egytized százalékponttal is magasabb lenne a 2022. januári adat, úgy az éves bázisú inflációs mutató is tovább emelkedne. Márpedig az elmúlt két év januárjához képest idén jóval magasabb a bérköltségek növekedése, nem beszélve az energiaválságról és az alapanyag- és félkésztermék hiányról, valamint a szállítási költségek megemelkedéséről, amelyek nem (vagy nem ilyen mértékben) voltak jelen az előző évek elején.
Mindezek alapján várhatóan a 2021. évi átlagosan 5,1 százalékos infláció után 2022-ben még magasabb lehet az átlagos infláció mértéke. Az ING jelenlegi előrejelzése 5,6-5,7 százalékos inflációval számol. A kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A mai adat fényében arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. Várakozásunk szerint az effektív kamat legalább 4,75 százalékra emelkedik majd az idei év első felében. Hogy ennél is magasabbra megy-e, azt nagyban befolyásolja majd a januári inflációs adat.
7,4 százalék maradt az infláció (Takarékbank)
A várakozásokat meghaladva, 7,4 százalék maradt az infláció decemberben az igen széleskörű áremelkedés miatt, mivel a dohánytermékek jövedéki adójának egy évvel ezelőtti emelésének hatása elkezdett kiesni a bázisból, valamint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felében bevezetett 480 forintos árplafon, valamint az alá esése önmagában 0,8 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 6,4 százalékra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet. Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4 százalék alá. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.
A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 5 százalékról 5,5 százalékra emeljük, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. A tavalyi év elején mérsékelte az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése. Ezzel szemben az előző év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítette az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja, azonban a faárak elszállása már érezteti hatását a bútorárakban is. A tartós fogyasztási cikkek árait jelentőse növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát fogja érdemben növelni. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban emelkedhetnek a lisztnagykereskedelmi és a pékáruk árai. A kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 8 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaszi hónapokban mért 3százalékkörüli növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak novemberben 1,6százalékkal csökkentek az előző év első hónapjaiban mért 28 százalékkörüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat. A baromfihús árak azonban 13,4 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 1százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 0,1 százalékkal csökkentek. A tojás ára 9,4százalékkal nőtt, a tej ára 12,1 százalékkal emelkedett, az étolaj 26,8 százalékkal, a liszté 23,7 százalékkal, a margariné 22,8 százalékkal, a munkahelyi étkezésé 9,9 százalékkal, az éttermi étkezésé 9,6százalékkal emelkedett. Decemberben a kenyér 15,2 százalékkal, a cukor 9,4százalékkal drágult, míg a gyümölcsök árai 3,6százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 12,7 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 2,8 százalékkal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 7,5 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 8,4százalékos emelkedése – amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása magyaráz –, míg egyre erőteljesebben érezhető a forint tavalyi gyengülésének hatása is, amit tükröz, hogy több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 14,5 százalékkal, a konyhabútorok 15,3 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. A háztartási energiaárak 1,2 százalékkal nőttek, a szén (9,8 százalék), a tűzifa (9 százalék) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 11,7 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 25,9százalékkal emelkedtek az előző havi 37,7 százalék után, de a kategórián belül szinte minden termék áremelkedése gyorsult. 5százalékkal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg decemberben 4,6 százalékra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 4,9 százalékkal, a külföldi utazások árai 3,6százalékkal emelkedtek. Az albérleti piac lassú magára találása miatt 5,2 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése decemberben. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 14,5 százalékvolt, a háztartási szolgáltatásoké 9,1 százalék, a járműjavításé pedig 9,6százalékvolt decemberben.
Továbbra is 14 éves csúcson az áremelkedés mértéke (Erste)
Inflációs adatokat tett ma reggel közzé a KSH: 2021 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. 2021-ben pedig átlagosan 5,1 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.
Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Az előző hónaphoz képest szinte minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. A decemberi adatok meghaladták a várakozásokat. A maginflációs mutató 0,8 százalékkal nőtt novemberhez képest, így éves alapon 6,4 százalékkal emelkedett az index értéke, ami az árfolyamatok tartósságát mutatja.
Bár januártól a bázishatás is kedvezőbben alakul és áprilistól kifut a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is, ugyanakkor a decemberi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nem várható lassulás. Február elején kulcsfontosságú adat érkezik, ami az egész év tekintetében meghatározó lehet: a megemelkedett energia- és nyersanyagárak miatt bekövetkező átárazás jelentős része az év első hónapjában mehet végbe. A héten bejelentett élelmiszerár-rögzítés minimális mértékben fékezheti a termékcsoport drágulását az idei második hónaptól, de az inflációs pályában nem hoz változást.
Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be. Egyrészt, bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor jelentős része nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás. Másrészt több ágazat is alsó hangon 10-20 százalékos áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika (szja-visszatérítés és mentesség, minimálbér-emelés, stb.) továbbra is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében. Mindent egybevetve az idei infláció vélhetően meghaladja majd az 5 százalékos mértéket.
Decemberben megállt az infláció emelkedése (MNB)
Az előző hónaphoz képest decemberben nem változott az infláció, így Magyarország azon európai országok egyike, ahol az év végén megállt az infláció tavalyi évre jellemző gyorsulása. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékponttal 6,4 százalékosra nőtt. Ezt az emelkedést az üzemanyagok, illetve az alkohol és dohány inflációjának mérséklődése ellensúlyozta a fogyasztóiár-indexben - így értékelte a tavaly decemberi inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A 2021-es éves átlagos infláció a decemberi adat beérkezésével 5,1 százalék, a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,9 százalék lett.
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, MNB által számolt mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest. A keresletérzékeny termékek árindexe az októberi 5,1 százalékról 0,7 százalékponttal 5,8 százalékosra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja pedig 6,1 százalékról 0,5 százalékponttal 6,6 százalékosra nőtt.
A jegybank elemzése szerint múlt év decemberében a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,7 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,7 százalék volt, ami magasabb az elmúlt éveket jellemző decemberi értéknél - tette hozzá a jegybank kommentárja.
Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető - hangsúlyozta az MNB. A globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése fokozatosan és egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.
Az élelmiszerek inflációja 8 százalék fölé emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt nőtt. A feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a baromfihús és a szezonális termékek magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését a termékek széles köre okozta.
Az iparcikkek árai a korábbi évek átlagánál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, így az iparcikkek éves inflációja decemberben 5,9 százalékra emelkedett. A tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal nőttek, ami szintén magasabb a szokásos decemberi átárazásnál. A piaci szolgáltatások éves árindexe 5,6 százalék volt.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók decemberben az előző hónaphoz képest mérséklődtek és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul - közölte az MNB.
