A kormányzat kiváló kommunikációs képességeit mutatja, hogy még a piacot is meglepték a hivatalos inflációs adatok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Elemzői körkép.

ING bank: januárban felrobbant az infláció. Az árak 7,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A piaci konszenzus ezzel szemben inkább csökkenést vagy stagnálást várt. Az ING azon kevés elemzőház közé tartozott, ahol az infláció gyorsulását várták, de még számunkra is komoly meglepetést hozott az adat. Legutoljára 2007 nyarán láthattunk ennél magasabb inflációs rátát Magyarországon. Még ennél is aggasztóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató januárban már 7,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján. Mindösszesen két hónap leforgása alatt 5,3 százalékról ugrott ilyen magasra ez a mutató. Legutoljára 2001 végén, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat.

Az inflációs nyomás továbbra is rendkívül széles bázisúnak tekinthető, hiszen a KSH által számszerűsített fogyasztási főcsoportok nagy többségében havi alapon emelkedtek az árak. A teljes fogyasztói kosár esetében ez 1,4 százalékos hó/hó áremelkedést jelent. Az elmúlt két év januárjában ez a havi adat csupán 0,9-0,9 százalék volt. Ennél is beszédesebb talán, hogy a fogyasztói kosár több mint 76 százalékában volt 3 százaléknál is magasabb az éves árváltozás üteme.

Jelentősen gyorsult az élelmiszerek éves inflációja, de ugyanez tapasztalható a ruházkodási cikkek esetében is, ahol jóval kisebb volt az év eleji szezonális árcsökkentés, így éves összevetésben erősödött az áremelkedés üteme. A tartós fogyasztási cikkek inflációja már megközelítette a 8 százalékot. Hiába erősödött tehát a forint januárban, a külső inflációs nyomás olyan mértékű, hogy az előző év azonos időszakához képest csak jóval drágábban lehet ezekhez a termékekhez hozzájutni. A szolgáltatások éves inflációja 5,2 százalékra erősödött. Jelentősen drágultak az üdülési és szabadidős szolgáltatások, de gyakorlatilag az összes főbb szolgáltatástípus esetében az árak gyorsuló emelkedését mérte a KSH.

Előre tekintve érdemes megnézni, hogy mit jelenthet a februári inflációs mutató tekintetében az élelmiszerár-stop. Az érintett termékek esetében az október és január között történt árváltozást visszafordítva nagyjából 0,5 százalékpontos inflációt mérséklő hatást várhatunk. Az intézkedés önmagában tehát ilyen mértékben foghatja vissza a havi inflációs mutatót. Mivel azonban sok más tétel esetében további áremelkedés várható februárban, így könnyen lehet, hogy az árstop ellenére is még mindig pozitív marad a hó/hó infláció, így pedig 7 százalék felett maradhat az éves bázisú infláció is. Amennyiben a kormányzat nem hosszabbítja meg az üzemanyagár-stop intézkedést, úgy az a jelenlegi számítások alapján átlagosan 8 százalékkal emelné az üzemanyagok árát, ami önmagában 0,6 százalékponttal növelné a havi inflációs mutatót, habár ez vélhetően két hónap alatt jelentkezne a statisztikai számbavételi módszertan miatt. Ezek alapján várhatóan a kormányzat meghosszabbítja ezt az árstop intézkedést.

A fentiek alapján – figyelembe véve az árstop intézkedéseket és a mai meglepően magas inflációs adatot – várhatóan a 2022. évi átlagos áremelkedés az eddig gondoltnál magasabban alakulhat. Az ING jelenlegi előrejelzése 6,0–6,1 százalékos inflációval számol. A gazdasági folyamatokból fakadó kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A mai adat fényében arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. Várakozásunk szerint az effektív kamat legalább 5,5 százalékra emelkedik majd az idei év első felében, ám a mai adat fényében könnyen lehet, hogy a jegybanknak még ennél is erősebb szigorítást kell végrehajtania, hogy 2023-ban elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél.

Takarékbank: a várakozásokat bőven meghaladva – igazodva a globális trendekhez –, 7,9 százalékra ugrott az infláció januárban az igen széleskörű áremelkedés miatt, mivel a dohánytermékek jövedéki adójának egy évvel ezelőtti emelésének hatása elkezdett kiesni a bázisból, valamint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felében bevezetett 480 forintos árplafon, valamint az alá esése önmagában 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 7,4 százalékra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést legnagyobb mértékben az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust.  Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a februárban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széléhez, 4 százalék közelébe. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.

A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 5,5 százalékról 6 százalékra emeljük, továbbra is felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentőse növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban meredeken emelkednek a lisztnagykereskedelmi és a pékáruk árai. Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon februárban már érezhető lesz, míg további jelentős áremelkedést akadályoz meg. A kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 10,1 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaszi hónapokban mért 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak januárban 0,2 százalékkal nőttek az előző év első hónapjaiban mért 28 százalék körüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat. A baromfihús árak azonban 18 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 1,5 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 0,4 százalékkal csökkentek. A tojás ára 10,9 százalékkal nőtt, a tej ára 16,9 százalékkal emelkedett, az étolaj 33,4 százalékkal, a liszté 31 százalékkal, a margariné 21,2 százalékkal emelkedett. Januárban a kenyér 18 százalékkal, a cukor 11 százalékkal drágult, míg a gyümölcsök árai 7,4 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 11,3 százalékkal, az éttermi étkezésé 11,2 százalékkal drágult.  A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,7 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 10 százalékkal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 4 százalékkal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 7,9 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 7,3 százalékos emelkedése – amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 13,9 százalékkal, a konyhabútorok 15,7 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. A háztartási energiaárak 1,2 százalékkal nőttek, a szén (13,1 százalék), a tűzifa (8,3 százalék) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 11,3 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 22,5 százalékkal emelkedtek, de a kategórián belül a tankönyv kivételével szinte minden termék áremelkedése gyorsult. 5,2 százalékkal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg januárban 5,3 százalékra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 6 százalékkal, a külföldi utazások árai 3,4 százalékkal emelkedtek. Az albérleti piac magára találása miatt 6,1 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése januárban. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 16,3 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 9,9 százalék, a járműjavításé pedig 10,7 százalék volt decemberben.

Erste bank: nincs fék az árakon, tovább emelkedett az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az előző hónaphoz képest szinte minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a szeszes italok és dohányáruk ára emelkedett. A januári adatok jelentősen meghaladták a várakozásokat. A maginflációs mutató 1,4 százalékkal nőtt decemberhez képest, így éves alapon 7,4 százalékkal emelkedett az index értéke, ami az árfolyamatok tartósságát mutatja. A mutató 20 éves csúcsára nőtt januárban.

Bár januárban a bázishatás is kedvezőbben alakult, de az első havi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. Mind a belföldi, mind az importált infláció masszív dinamikát mutat. Emellett olyan egyedi tényezők is közrejátszottak, mint az olajár vártnál magasabb szintje.

Az árdinamika érzékelhető enyhülése tavasszal következhet be: addig történik meg az év eleji átárazások döntő többsége, illetve áprilistól fut ki teljesen a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát. A munkaerőpiac egyre szűkül. ami masszív bérnyomást eredményez. Az elkövetkezendő hetekre előirányzott expanzív fiskális politika (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel a jelek szerint tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé. Mindemellett a későbbiekben az árbefagyasztás esetleges megszüntetése okoz még bizonytalanságot. Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo