A jelenleg elérhető, biztosnak tekinthető befektetések jó részének a kamata nem éri el az infláció mértékét. A korábbi szupersztár, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) éves átlagos hozama 4,95 százalék. Ez jóval kisebb a 7,9 százalékos inflációnál, sőt a 2021-es teljes évre érvényes 5,1 százalékos áremelkedéstől is elmarad. Vagyis negatív a reálhozam, ami azt jelenti, hogy a befektetés során a megtakarításunk vásárlóereje csökken, hiszen a kapott kamatoknál nagyobb mértékben emelkedik az áruk ára.
Nem enyhül az infláció, a drágulás mindent felzabál!
Idén januárban 7,9 százalék volt az éves áremelkedés mértéke: az infláció ezzel tovább emelkedett a decemberi 7,4 százalékhoz képest. A drágulás mértéke már komoly hatást gyakorol a pénzügyeinkre is: az áremelkedés elértékteleníti a pénzt, ez azonban meglepő módon bizonyos esetekben még előnyös is lehet.
Óriási meglepetésre érdemben emelkedett az infláció 2022. januárjában: az éves áremelkedés mértéke 7,9 százalék volt az előző hónapban a KSH adatai alapján. A decemberi 7,4 százalékos áremelkedéshez képest a januári drágulás még 0,5 százalékponttal magasabb is volt, pedig az elemzők stagnálást vártak.
Az infláció értelemszerűen hatással van mindenkire, aki bármilyen boltba jár, hiszen többet kell fizetni a megvásárolt áruért, mint korábban. De hatása lehet a drágulásnak a pénzügyeinkre is: megtakarításaink, hiteleink árát, értékét is jelentősen befolyásolja a fogyasztói árindex alakulása. (Bankmonitor)
