2012 óta nem volt olyan magas az infláció, mint amit most tapasztalunk Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint akkor éves szinten 5,7 százalékkal, 2021-ben pedig 5,1 százalékkal emelkedtek az árak, miközben decemberben már 7,4 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztók napi szinten érzik a változást, ha tankolnak vagy bevásárolnak, de kevesebb szó esik arról, hogy milyen hatással van a pénzromlás a vállalatokra. A legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index alapján az utóbbi időben már számukra is meghatározó tényezővé vált.

„A nagyvállalatok jellemzően érvényesíteni tudják áraikban az inflációt, azonban ezzel együtt is nehézséget okoz számukra. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy alapanyagköltségeik nagyobb mértékben drágultak, mint a pénzromlás átlagos üteme, illetve a bérköltségek inflációt követő emelkedése a foglalkoztatottak magas száma miatt meghatározó plusz költséget jelent. A helyzet valószínűleg rövidtávon nem lesz könnyebb. Bár az infláció 7,4 százalékkal decemberben tetőzhetett, várhatóan 2022-ben is magas marad” – értékelte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője. Jelenleg ott tartunk, hogy 2021 negyedik negyedévében a vállalatok közel kétharmada (64 százalék) tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával.

A mezőgazdaság szembesült a legnagyobb kihívással

Az agrárcégek mindössze 56 százaléka tudja érvényesíteni az inflációt áraiban. Az iparban, építőiparban szintén a vállalatok 56 százaléka, a szolgáltatóiparban 58 százalékuk, a kereskedelemben azonban az átlagot jóval meghaladva 74 százalékuk emelt árat legalább a pénzromlás mértékével. Amíg azonban a teljes nagyvállalati szektor 57 százalékának okoz nehézséget a pénzromlás, ez az arány a mezőgazdaságban 85 százalék. Ennek oka, hogy itt a fuvarozási díj komoly költségtényező, és a műtrágya is kiemelkedő mértékben drágult – mindezt eddig nem feltétlenül tudták beépíteni az áraikba. Ehhez képest az iparban, építőiparban a cégek 64, a kereskedelemi és a szolgáltató szektorban pedig mindössze 53 százalékának jelent kihívást az infláció.