Az év elejei gazdasági folyamtok igen szélsőséges helyzetet mutatnak. Az első hónapokat 7 százalékos ipari termelésbővülés és ezen belül 10 százalékos kivitel növekedés, de ugyanakkor csökkenő belföldi értékesítés jellemezte. A járműipar termelése 27 százalékkal bővült, míg az elektronikai iparé 8 százalékkal visszaesett. Az építőipar is bővült (+20%), de ennek magyarázata a hihetetlenül alacsony bázis és a jelentős állami építőipari megrendelés. A Policy Agenda által 2010 óta, vagyis már negyedik éve számított Gazdasági Fejlődés Index ( GFI ) értéke - eltérően a 2013. első és második negyedévi enyhén optimista szinttől - a harmadik és negyedik negyedévi stagnálás után az ipari termelés bővülését, az igen kedvező külgazdasági lehetőségeket jelzi. Bár a vállalati hitelezésben nem várhatunk jelentős javulást, a külföldi tőkeberuházások régóta tartó csökkenése-stagnálása talán kedvezőbbre fordul.
Az ipari termelés bővülésének fennmaradását a vállalati beruházások indításának nehézségei, a vállalkozások hitelfelvételi gondjai hátráltathatják. A mezőgazdaságban átlagos év várható, a lakásépítés a kereslet még bizonytalan növekedése miatt továbbra is stagnálni fog, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházások jelentik továbbra is a növekedést. (Más felmérések is alátámasztják, hogy növekedésre számíthatunk a magyar gazdaságban.)
Az államháztartási hiány 3 százalékos hiánymértékének betartása egyértelmű kényszer továbbra is, de a választási költekezés után csak újabb kiegyenlítésekkel érhető majd el, így pedig az államadósság korábban tervezett gyors ütemű csökkentése is elmarad. A tőke kivonulása ugyan már nem folytatódik tovább, de a munka elvándorlása változatlan marad. A GDP relatíve lassú, csupán 2% körüli bővülése, a foglalkoztatási folyamatok zavarai, a jövedelmi viszonyok torzulásai és több más tényező is az index erőteljes kibontakozását gátolja.
A monetáris helyzet nyugalma látszólagos
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva kissé kedvezőtlenebbek. A kormányzati hiány leszorítása után a tovább alacsony szint megtartása nagyon nehéz lesz, feltehetően csak újabb megszigorításokkal lesz tartható, és ez újra a gazdálkodó szervezeteket terheli majd első lépésben. Az MNB alapkamat alacsony, 2 százalékos szintjének elérése már nagymértékben teheti sérülékennyé a forintot. Nehezen indulnak új tőkebefektetések – de a további tőkekivonulás és profitkivonás talán elmarad és lassan épülni fog újra a gazdasági bizalom - véli as Policy Agenda elemzése.
A vállalkozások helyzete továbbra is bizonytalan
A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességében stagnáló helyzetet valószínűsítenek a következő negyedévre is. A konjunktúra megítélésében egyértelműen pozitív a javulás, a nyugat-európai indexek (így az IFO-index is), a magyarországi üzleti bizalmi indexek a vállalkozói szféra javuló optimizmusát közlik.
A magyar kkv szektor bizalmi indexe is jelentősen javult már a tavalyi harmadik negyedévtől, annak ellenére, hogy a gazdálkodási környezetet a vállalkozások több mint fele kedvezőtlennek ítéli, a közvetlen tőkebefektetések visszaestek, továbbra is veszély lehet a profitkivonás, a termelő beruházások szintje alacsony és a hitelhez jutás nagyon nehézkes. A vállalkozói szféra küzd az alacsony tőkeellátottsággal, a szűkös kereslettel, a sok éves visszaeséssel, stagnálásban. A cégek közül inkább csak a külföldre termelni tudó vállalkozások maradnak meg és képesek prosperálni. Leginkább az adórendszer és a forint árfolyam-változás befolyásolja negatívan a vállalkozások működését.
