A legutóbbi, múlt novemberben kiadott előrejelzéshez képest szinte minden téren jobb számokat jósol Magyarország számára az Európai Bizottság. Míg tavaly még csak 1,8, illetve 2,1 százalékos bővülést jósoltak 2014-re és 2015-re a GDP terén, addig februárig mindkét évre 2,1 százalék lett a prognózis. (A képet némileg árnyalja, hogy a régiós országok közül Csehország körülbelül velünk egy ütemben, Románia, Lengyelország és Szlovákia viszont nálunk nagyobb ütemben bővül majd a két év folyamán.)
Javuló mutatók
Bár ősszel még 10,4, illetve 10,1 százalékos munkanélküliségi rátát vetített előre 2014-15-re a Bizottság, az új jelentésben már csak 9,6 és 9,3 százalék szerepel. Az előrejelzés kiemelte, hogy a közmunkaprogram és a külföldi munkavállalók számának növekedése következtében csökkent az arány 10 százalék alá, ugyanakkor nem bíznak benne, hogy a magáncégek növekvő foglalkoztatása és kifehérítése következtében tovább fog csökkeni a munkanélküliségi ráta.
Az infláció ugyan rekordmélységbe zuhant, amikor 0,7 százalékra esett vissza 2013 utolsó negyedévében, ám ez leginkább a rezsicsökkentésnek volt köszönhető. Azonban ahogy a rezsicsökkentések hatása elszáll, úgy az infláció is felfelé kúszik majd a Magyar Nemzeti Bank által megjelölt 3 százalékos cél felé.
A Bizottság szerint a költségvetési hiány tavaly alacsonyabb lehetett a kormány által várt 2,7 százalékos célnál - mindössze 2,4 százalékra becsülik a 2013-as deficitet. Azonban az EB elemzői ennek ellenére sem várnak komoly változást a közeljövőre, így 2014-re 3,0, 2015-re 2,9 százalékos GDP-arányos hiányt jósolnak. Az államadósság várható számai is valamivel szebben festenek, mint ősszel, a 79,1, illetve 78,9 százalékos GDP-arányos adatok azonban nem jelentenek szignifikáns változást a korábbiakhoz képest.
A devizás mentőcsomag veszélyt jelent
A Bizottság előrejelzése szerint várható az export további bővülése, ugyanakkor az import a megnövekedett fogyasztói keresletnek köszönhetően még nagyobb ütemben emelkedhet. Mindennek hatására a külkerolló a 2013-as 4,0 százalékról 2015-re 3,5 százalékra szűkül.
A Bizottság megemlítette azt is, hogy a végső GDP-előrejelzést veszélyeztető tényezők összességében mérséklődtek. A világban tapasztalható pénzbőség alkonya ugyanakkor jelentős szembeszelet jelent a magyar gazdaságnak, elsősorban a devizahitelek felértékelődése miatt. A legnagyobb veszélyt a növekedésre egy esetleges devizahiteles mentőcsomag jelentené, melynek komoly negatív hatása lenne a bankszektorra és a befektetői hangulatra. Ugyanakkor a gazdaságélénkítő lépéseknek akár a korábban vártnál nagyobb hatása is lehet a befektetési kedvre - emelte ki a Bizottság.
A jelentés kapcsán kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelte, hogy a Bizottság is úgy látja: elsősorban a belső kereslet lesz az elkövetkező évek növekedésének hajtóereje. A háztartások fogyasztásának élénkülését az emelkedő reáljövedelem generálja, amelyben jelentős szerepe van a rezsicsökkentések sorozatának, a kormányzati szektor béremeléseinek, illetve a javuló hitelezési feltételeknek.
Az elemzők szerint reális
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint reális képet fest Magyarországról az Európai Bizottság előrejelzése, amely megfelel a kormányzati várakozásoknak és a piaci konszenzusnak is. Németh rámutatott: az infláció mértékére vonatkozó 1-2 százalékos várakozás sokkal közelebb van a valósághoz, mint a kormány által tervezett két százalék körüli adat.
Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén reálisnak nevezte a bizottság által 2015-re várt 2,1 százalékos gazdasági növekedést, ugyanakkor úgy vélte, 2016-ra már ennél mérsékeltebb bővülés várható, érdemi lefelé mutató növekedési kockázatok vannak. Az elemző egyetértett azzal a bizottsági előrejelzéssel, amely szerint az átlagos éves infláció az idén 1,2 jövőre azonban már 2,8 százalék lehet. Balatoni András szerint 2015 végén 3 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztói árindex. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar eszközök reálkamata nagyon "vékony", kérdésesnek nevezte, hogy meddig tartható ez fenn.
A 2015-ös növekedési kilátásokról elmondta: a választások előtti optimizmus, illetve a sok költségvetési beruházás felhajtja a belső keresletet 2014-ben, de jövőre már a bizottság által előrejelzettnél mérsékeltebb növekedésre lehet számítani; a kibocsátási rés bezárul 2015-ben, és lassulhat a GDP-növekedés.
Balatoni András elmondta: az is reális, hogy a magyar növekedést a jövőben nem a nettó export, hanem a belső kereslet élénkülése húzza majd. Hozzáfűzte: a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2014-ben és 2015-ben a bizottsági előrejelzésnek megfelelően mérséklődhet, ami azt jelzi, hogy a gazdaság ciklikus pozíciója változik, egyensúly közeli állapotba kerül a gazdaság, folyamatosan korrigálódnak a korábbi nagy pluszok.
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője szerint az utóbbi időszak makrogazdasági mutatói alapján jelentősen javult a magyar pénzügyi egyensúly, a költségvetési folyamatokat és a külső egyensúlyt is figyelembe véve. Az elemző szerint az Európai Bizottság kedden közzétett jelentésének fontosabb makroindikátorai pozitív kilátásra adhatnak okot.