Az elmúlt években mutatott gyenge növekedési teljesítményt a kedvezőtlen külső konjunktúra és a hazai befektetési környezet romlása magyarázza. Az előbbi tavaly látványosan javult - idén azonban már inkább csak stagnál -, az utóbbiban pedig nincs pozitív változás. Sőt az új kormány első megnyilvánulásai alapján további lendületet kap a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató, autokrata modell kiteljesítése – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében. (Más felmérések szerint is nyolc éve nem látott tempót diktál a magyar gazdaság.)

A nemzetközi befektetői környezet alapvetően kedvező, de egyre több politikai kockázat érezhető. Az orosz-ukrán válság, az ezt kísérő szankciók mellett a közel-keleti háborús helyzet eszkalálódása is negatív hatású a világgazdaságra, s egyre bizonytalanabbá teszi Európa energiaellátásának jövőjét. Az USA-ban a mennyiségi lazítás fokozatos kivezetése után a nagy kérdés a jövő év elejére „árazott” kamatemelés hatása. Az euró-zónában napirenden lévő monetáris lazítás több lépésben akár ezermilliárd euró többlet-likviditás piacra öntésével járhat, ami viszont a feltörekvő piacokon a kockázati étvágy némi növekedését eredményezheti.

A GKI PROGNÓZISA 2014-RE

A magyar szuverén adósság felértékelése ugyan felmerült, de az Európai Bizottságnak a magyar adóssághelyzetet illető aggodalmai illetve a lakossági hitelek kormányzati kezelése nyomán egyelőre lekerült a napirendről. Az MNB 2015 végéig nem tervezi a 2,1 százalékra csökkentett alapkamat emelését, ennek megvalósíthatósága azonban kérdéses. Július végén a forint ismét érezhetően gyengülni kezdett.

Magyarországon 2014 első hónapjainak gyors növekedését májusban több ágazatban is megtorpanás követte. Áprilishoz képest az iparban 1 százalékkal, a kiskereskedelemben 0,1 százalékkal csökkent a termelés illetve a forgalom volumene. Ugyanakkor az építőipar tovább szárnyal.

Kedvező, hogy az első öt hónap átlagában a közmunkásokkal együtt több mint 6 százalékkal, de a közmunkások nélkül is mintegy 2,5 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás, de ez a javulás is kifulladóban van. A munkanélküliek aránya 2014. II. negyedévében 8 százalék volt, 2,3 százalékponttal alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de azonos a 2014. március-májusival. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a közmunkások számának csökkenését éppen csak ellensúlyozni tudták a nyáron megnövekvő munkaalkalmak. Az önkormányzati választások előtt újra bővülni fog a közfoglalkoztatás, az év végén azonban már a jelenleginél valamivel magasabb munkanélküliség valószínű.

Az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 2,9 százalékkal, a közmunkások nélkül 6 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott (0,1%-kal csökkent), a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Májusban azonban a közmunkások nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7 százalékos üteméről 4 százalékra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele.

Júniusban Magyarországon kívül az EU másik hét tagállamában sem volt áremelkedés, az EU átlaga 0,7% volt. Magyarországon éves átlagban is változatlan árszínvonal várható, a diktált rezsicsökkentés hatása ugyanis egyelőre elnyomja a piaci folyamatokét. A reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges.