A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint a fogyasztói árak márciusban 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, februárhoz képest pedig átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az utóbbi egy évben a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, míg a dohányáruk és szolgáltatások drágultak. A szezonálisan kiigazított havi maginfláció márciusban 0,1 százalékra emelkedett az előző mínusz 0,1 százalékról, az éves maginfláció viszont 0,1 százalékponttal 2,7 százalékra csökkent.
Meglepetést okozott az adat
Ismét meglepetést okozott, hogy a várakozások alatt maradt a márciusi áremelkedés üteme Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint, aki elmondta, éves alapon 0,3 százalékot vártak. Az alapinflációs folyamatok visszafogottságára utal az is, hogy a maginflációs mutató is csökkent – mondta.
Lassú, visszafogott emelkedéssel szerinte az év végére 2 százalék közelébe gyorsulhat a mutató, de így is jóval a 3 százalékos cél alatt marad. Hozzátette: éves átlagban az infláció nem fogja elérni az 1 százalékot sem, ezért várhatóan lefelé módosítják az Erste előrejelzését. Nyeste Orsolya szerint havi szinten az eltérés oka az lehetett, hogy a ruházati cikkek és a szolgáltatások drágulása visszafogottabb volt. Éves összevetésben csökkentek az élelmiszer- és a háztartási energia árai, ez utóbbiban jelentős a rezsicsökkentések hatása, de a benzin is olcsóbb lett.
Nyár végéig is egy százalék alatt marad
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a vártnál alacsonyabb márciusi inflációs adat döntő részben az élelmiszerárak visszafogott emelkedésére vezethető vissza. A szakértő úgy véli, áprilisban még hasonlóan alacsony maradhat az infláció, elsősorban az újabb rezsicsökkentés hatására, majd nyár végéig enyhén emelkedhet a mutató, de még egy százalék alatt lesz. Az év végére viszont nagyobb ugrásra számít amiatt, hogy a tavalyi rezsicsökkentések hatása kikerül a bázisból, így az év utolsó hónapjaiban 2-3 százalék közé kerülhet a fogyasztói árindex. Jövőre 3 százalék körüli inflációra számít a Raiffeisen elemzője.
Török Zoltán az alacsony infláció, valamint a forint erősödése alapján jó esélyt lát arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank áprilisban további 10 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. A kamatcsökkentésnek véleménye szerint leginkább a tőkepiaci hangulat számottevő romlása és ezzel összefüggésben a forint gyengülése szabhat gátat, az infláció pedig csak kisebb részben befolyásolja a monetáris tanács döntését. Hozzátette, hogy a kamatcsökkentési ciklusnak már közel a vége, de egyértelműen még nem jelenthető ki, hogy leáll.
