Az idei első negyedéves, meglepően magas, 3,5 százalékos GDP-növekedés tükrében 2014-ben 2,5-3 százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés a KSH értékelése szerint elsősorban az ipar és az építőipar bővülésének köszönhető. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,2 százalékkal nőtt a GDP január-márciusban 2013 első negyedévéhez képest, míg az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal emelkedett. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 2006 negyedik negyedévében volt hasonló mértékű éves GDP-emelkedés. (A gazdasági szereplők és a lakosság optimizmusa is rég látott mértékben emelkedett.)
Az adat minden várakozás felülmúlt: londoni pénzügyi elemzők 2 százalék feletti GDP-bővülést vártak az idén január-márciusra éves összevetésben, a Capital Economics közgazdászai például 2,7 százalékos ütemre számítottak, míg az EY éves szinten 2,2 százalékot jósolt.
Felfelé módosít az Erste
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint az év/év alapú bővüléshez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a szezonalitás kiigazítás újrafuttatásával módosultak a tavalyi negyedéves növekedési számok, így tovább csökkent az amúgy is alacsony bázis. Ha a gazdaságot a szeptember-december periódushoz viszonyítjuk, akkor 1,1 százalék a kiigazított növekedés, ami megegyezik a tavalyi harmadik negyedéves bővüléssel.
A KSH közlése szerint elsősorban az ipari és építőipari kibocsátás jelentős bővülése áll a kiemelkedő számok mögött. Minden valószínűség szerint az autógyártás rendkívüli kapacitásbővítése és termelés növekedése nagymértékben járult hozzá a GDP bővüléséhez - írta a szakértő. A felhasználói oldalról egyelőre még nem látni adatokat, de az Erste várakozása szerint a beruházások növekedése, és a lakossági fogyasztás 11 éves mélypontról való elrugaszkodása fűthette a gazdaságot, amihez az autóipar nyomán tovább erősödő exporttöbblet is hozzájárulhatott.
Az Erste a jelenlegi előrejelzését - amely szerint az idén egész évre 2,3 százalék növekedést vár - a friss számok tükrében jó pár tizeddel felfelé módosítja: 2,5-3 százalék közötti GDP-bővülést vár 2014-ben. A lakossági fogyasztás várhatóan tovább nő az alacsony infláció és az ennek nyomán emelkedő reálbérek miatt. A bruttó állóeszköz felhalmozást az idén még kifutó EU-pénzből finanszírozott állami beruházások fűthetik és a nettó export az import felpörgése ellenére pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője kiemelte, hogy a KSH által csütörtökön közöltnél dinamikusabb növekedés utoljára 2006-ban volt. A szakértő szerint az elmúlt hónapok kedvező adatai alapján valószínűsíthető, hogy az építőipar és az ipar mellett a beruházások felfutása is segítette a gazdaságot, illetve számos jel utal a lakossági fogyasztás élénkülésére is. Ő is úgy vélte, hogy a kedvező első negyedéves számok hatására javulhatnak az idei év egészére vonatkozó GDP-várakozások, a jelenlegi 2 százalék körüli értékéről 2,5 százalék közelébe vagy akár efölé is. Mindez tovább javíthatja Magyarország nemzetközi befektetői megítélését - hangsúlyozta Réczey Zoltán.
„Bár a GDP részletes struktúrája még nem áll rendelkezésünkre, a havi termelési adatokból következtetni lehet, melyek voltak azok a faktorok, amelyek hozzájárultak a gazdasági felgyorsulásához. Az ipari termelés több, mint 8 százalékkal emelkedett az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A bővülést elsősorban az export hajtja, mivel a belföldi értékesítés továbbra sem túl acélos. A kivitelt keresleti és kínálati hatások is élénkítik. A keresleti hatás elsősorban az egyre robusztusabb külpiaci konjunktúrával magyarázható, míg a kínálati hatás a korábban hazánkba települt jelentős autóipari kapacitások termelésének felfutásával áll összefüggésben. Ez azt eredményezi, hogy arányaiban több hazánkban gyártott autó kerülhet német/osztrák/olasz stb. autószalonokba, ezzel gyorsítva a kivitel felfutását” – vélte Balatoni András, az ING vezető elemzője a Piac & Profitnak eljuttatott közleményében.
A költségvetési beruházások jól követik a választási ciklusokat, ebből a szempontból ez az év sem tűnik kivételnek. A költségvetési invesztíciók felfutása érdemben növelte az építőipar termelését, így az a növekedés másik fontos forrásává vált. A jegybanki Növekedési Hitelprogram szintén kedvező hatást fejtett ki a szektor növekedésére, aminek a következtében az ágazat kis súlya ellenére jelentős lehetett a növekedési hozzájárulása az első negyedévben. Van egy másik makrogazdasági tényező, ami szintén szorosan együtt mozog a politikai ciklusokkal, ez pedig a lakossági bizalom. A folyamatot ezen kívül támogatta a háztartások vásárlóerejének markáns emelkedése, ami a rendkívül alacsony inflációhoz, illetve a költségvetési szektorban véghezvitt jelentős béremelésekhez köthető. A belső felhasználás, illetve a szolgáltatások hozzáadott értéke nagy valószínűséggel növekedni tudott, vagyis a gazdasági növekedés széles bázison nyugszik. „A gazdasági növekedés így éves átlagban elérheti, vagy meg is haladhatja a 3 százalékot az idei évben, de jövőre csak kisebb mértékű bővüléssel 1,9 százalékkal számolunk” - hangsúlyozta az ING elemzője.
A kiemelkedő idei makrogazdasági teljesítmény a legfrissebb adatok tanulsága szerint nem okozott inflációs nyomást. A várakozások horgonyzottak, emellett pedig a költségtényezők, valamint az importált infláció is kedvezően alakul. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyensúlyi szempontból nem az árakban, hanem inkább az import megugrásában csapódhat le a markáns kereslet-növekedés. A külkereskedelmi többlet olvadása a kilábalás egyik fontos indikátora lesz, és egyben a túlzott gazdasági növekedésnek is jó lakmuszpapírjává válhat. Épp ezért örvendetes, hogy a jegybank is egyre nagyobb figyelmet fordít erre az egyensúlyi mutatóra.
„A várakozásoknál kedvezőbb, 3,5%-os első negyedéves GDP növekedés arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés az éves várt 2-2,1%-os teljesítményt is felülmúlhatja. A féken tartott államháztartási hiány mellett elért kedvező növekedés pedig azt jelentené, hogy Magyarországnak a nemzetközi hitelminősítők által korábban hiányolt stabil, fenntartható adósságpályát sikerül megvalósítania. Így egyre nagyobb esélyét látjuk a felminősítésnek” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„Ahogyan azonban a közel három évvel ezelőtti leminősítés nem eredményezte a nemzetközi befektetők elfordulását Magyarországtól, úgy egy felminősítés esetében sem várható lényeges változás. A kötvényhozamok már ez idáig is jelentősen mérséklődtek, a hazai tőzsdére pedig kevésbé a kockázati besorolásunk, sokkal inkább a vállalati szektor növekedése hathat kedvezően. A forint esetében azonban mindenképpen pozitív impulzust jelenthetne a felminősítés, amelynek hatására feltehetően a 300-as euró/forint árfolyamot is sikerülne átlépni” – hangsúlyozta ki a befektetési szakember. „A lakossági megtakarítók szempontjából ez azért lehet lényeges, mivel a korábban javasolt deviza befektetésekkel szemben újra nagyobb teret kaphatnak a forint megtakarítások” – tette hozzá Horváth István.
