A magyar államháztartási hiány tavaly is a GDP 3 százaléka alá került. Ez fontos eredmény, a 2008-2010. évi átlaghoz viszonyított javulás azonban lényegében az egyéni nyugdíjjárulék költségvetésbe irányításának eredménye (a nyugdíjpénztárak helyett). A GDP-arányos államadósság minimálisan, 79 százalék környékére csökkenhetett, ez azonban az év végi tartalékok átmeneti (trükkös) mérséklésének következménye. Ráadásul az elmúlt években a költségvetés felélte a GDP 9 százalékát kitevő magán-nyugdíjpénztári vagyont. A több mint tízéves foglalkoztatási csúcs mögött a közmunka és a külföldi munkavállalás megugrása áll, a valódi hazai foglalkoztatás 2013-ban csökkent (bár az ősszel kissé emelkedni kezdett) – olvasható a Gazdaságkutató Intézet (GKI) prognózisában. (A felmérések alátámasztják, hogy tíz éve nem voltunk ilyen bizakodó hangulatban.)
A tavalyi 1 százalék körüli GDP-növekedés nagyrészt az időjárásnak – a viszonylag jó termésnek – köszönhető, az építőiparon és az autóiparon kívül nem volt más dinamikus ágazat. A GKI szerint a reálkereset és –nyugdíj 3,5 százalék körüli emelkedése az erőszakos árleszorítás következménye, a 2013. évi infláció a kormány által prognosztizált 5,2 százalék helyett mindössze 1,7 százalék, decemberre 0,4 százalék lett. Az árzuhanásnak a világpiaci árak is kedveztek, ugyanakkor a 3,3 százalékos maginfláció, az energiaszolgáltatók nonprofit jellegének hangsúlyozása, a reálkeresetek GDP-t jóval meghaladó dinamikája a folyamat fenntarthatatlanságát jelzi. Az önkormányzati választások után, majd 2015-ben új áremelkedési hullám alakul ki. Ugyanakkor a további növekedési potenciálunk aggasztóan alacsony.)
A vásárlóerő növekedése csak késleltetve hat a fogyasztásra, a tavalyi stagnálást idén várhatóan átmenetileg 1,5 százalék körüli növekedés követi. (bár tartós forintgyengülés esetén ennyi sem lesz!). Ez a javuló külső konjunktúra mellett segítheti a belföldre termelő és szolgáltató cégek értékesítését. A pótlásnál markánsabb üzleti beruházások azonban a növekedési hitelprogram ellenére sem várhatók; mindenekelőtt a jogbiztonság és a piac hiánya miatt. (A hitelprogram forrásaihoz most új feltételekkel, egyszerűbben juthatnak hozzá a vállalkozások!) Tavaly az I-III. negyedévben 1,1 milliárd euró működőtőke távozott az országból, s változatlan gazdaságpolitika esetén idén sem várható érdemi változás. A beruházások tavaly az EU-forrásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések révén emelkedtek 4 százalék körüli mértékben, idén ebben lassulás valószínű. (A cégek tavaly év végén ismét elkezdtek beborulni.)
Az alapkamat folyamatos csökkentése kihasználta a 2013 őszéig kedvező nemzetközi pénzügyi helyzetet, s olcsóbbá tette az államháztartás finanszírozását. Ugyanakkor a magyar kamatfelár még a románnál és bolgárnál is magasabb, CDS felárunk pedig a régióban csak a szlovénnél és a horvátnál alacsonyabb, s felette van a kormányváltás előtti szintnek is. Az alacsony kamat növeli a forint árfolyam-ingadozását, miközben gyengülése (az MNB vezetés felelőtlen magatartása miatt) a régióban ismét a legjelentősebb. A múlt heti látványos árfolyam-zuhanás ismét megkérdőjelezte a monetáris politika hitelességét.
A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, az EU-források növekvő beáramlása azonban már csak ellensúlyozni tudja a külkereskedelmi egyensúly romlását. Ez utóbbi részben a magyar export- és versenyképesség romlásának – az autóiparon kívül szinte nincs más dinamikus, fejlesztésre is hajlandó ágazat -, részben a belföldi kereslet emelkedésének a következménye. Ez utóbbi szépséghibája, hogy a fogyasztás, nem pedig a beruházás élénkülésének lesz a következménye, ami egyelőre nem alapoz meg tartós és élénkebb növekedést.
