A GDP 1,7%-kal esett vissza tavaly, pontosan annyival, amennyivel a GKI Gazdaságkutató Zrt. előre jelezte. Az intézmény szakértői az idén is csak stagnálás várnak, s ezzel folytatódni fog a magyar gazdaság regionális leszakadása.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára 3,1%-kal csökkent, a gázolajé heti átlagban 4,3 százalékkal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban 2,6%-kal gyengült. Ezen a héten pénteken nem jelentettek be árváltoztatást. A heti átlagos változások miatt március 4-én, hétfőn 1-2 forint körüli benzin és 4 forint körüli gázolaj árcsökkentés bejelentése valószínűsíthető a GKI Energiakutató heti összeállítása szerint. Így, várhatóan a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi átlagára 422 forintra mérséklődik március 6-án, szerdán.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,5% körüli visszaesés után 2013-ban sem várható növekedés. Az infláció viszont – mesterséges kormányzati lépések nyomán –jelentősen, több mint 1 százalékponttal lassul. A kormányzat fő célja, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés mindinkább ellentétbe kerül a választási gazdaságpolitika beindításával.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára 3,2%-kal emelkedett, a gázolajnál 0,8%-os áremelkedés volt tapasztalható. A forint árfolyama heti átlagban 0,2%-kal gyengült a dollárral szemben. A nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzinnél 4-5 forintos, a gázolajnál pedig 1-2 forintos emelést indokolnak január 28-án, hétfőn. A legutóbbi 2 forintos benzin árcsökkentés után várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 425 forintra emelkedik, s a gázolaj ára is a megelőző heti 430 forintos szintről 431-432 forintra emelkedhet január 30-án, szerdán.

Csaknem tavalyi csúcspontjára jutott januárban a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az emelkedés egyenként kis, esetenként apró lépésekkel, de negyedik hónapja tart. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a mostani javulás a fogyasztói várakozások megugrásának következménye, az üzleti bizalmi index ugyanis nem változott.

Kis lépésekben, összességében sem jelentősen, de szeptemberhez képest folyamatosan javulgat a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A GKI által végzett felmérés szerint novemberben az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé javultak, de így sem érték el áprilisi, egyébként akkor is igen alacsony értéküket.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint októberben az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak viszont romlottak.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében 5-7 forint emelést, míg a gázolaj esetében szintentartást indokolnak 10-én, hétfőn. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 440 forint, a gázolajé pedig 438 forint lehet szeptember 12-én, szerdán.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon az év hátralevő részében is folytatódik a recesszió. A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult - a viszonylag kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak és az IMF-tárgyalások megkezdésének köszönhető erőssége - átmenetinek bizonyult. Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel való megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Idei mélypontjához képest alig emelkedett júliusban a GKI-Erste konjunktúraindex. A májusi zuhanás után júniusban és júliusban is minimálisan emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, de ezzel a felét sem nyerte vissza akkori esésének. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint júliusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak kissé, de továbbra is nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

A májusi zuhanás után júniusban minimálisan emelkedett, lényegében stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások kissé tovább romlottak, a fogyasztóiak viszont érezhetően - bár az előző havi esésnél sokkal kevésbé - javultak.

2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt akkorát a GKI-Erste konjunktúra-index értéke, mint most májusban. Ezzel az index háromhavi javulás, illetve stagnálás után nagyjából az év eleji, nagyon alacsony szintre esett. Ilyen negatív vélemények ez előtt utoljára 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint májusban az üzleti szektor és a fogyasztók várakozásait egyaránt a mély pesszimizmus jellemezte.

Háromból két család jár piacra, az elmúlt évtizedben a korábbiaknál mintegy kétszer annyit költöttek a háztartások, főként friss árura és elsősorban a fővárosban, illetve a nagyvárosokban.

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdése elöl elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen erősödött a forint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak.

Áprilisban az üzleti szférában egészen minimális romlás, a fogyasztók körében pedig hasonló mértékű javulás volt tapasztalható a GKI-Erste konjunktúraindex értékében. Eszerint az elmúlt hónapban csaknem egy éves jelentős csökkenés és ezt követő kéthavi szerény emelkedés után a márciusi szinten maradt az index.

A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó mutatók alapján Magyarország az Európai Unió (EU) középmezőnyében helyezkedik el - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. új évkönyvéből, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Nőhetnek a bruttó, de csökkennek a reálkeresetek és a cégek jelentős része trükközni kényszerül majd idén. Várhatóan javul az ipari konjunktúra. A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása a GKI elemzése szerint.

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

Márciusban - csaknem egy éves csökkenés után - immár második hónapja emelkedik a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, mely ezzel a 2011 nyár végi szintre került. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint márciusban az üzleti szférában jelentősen, a fogyasztók körében pedig kissé javultak a várakozások. 

Magyarország elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált pénzügyi megítélése szertefoszlik, ha a magyar tárgyalási készség hangsúlyozását nem követi az IMF és az EU által meghatározott előfeltételek teljesítése - véli a GKI, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy három és fél hónappal az IMF-fel való kapcsolatok újrafelvételének bejelentése után még a hivatalos tárgyalások megkezdéséről sem született megállapodás.

Februárban csaknem egy éves csökkenés után a tavaly őszi szintre emelkedett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint januárhoz képest a pesszimizmus az építőipar kivételével minden ágazatban és a fogyasztók körében is kisebb-nagyobb mértékben csökkent. 

Mindössze a vállalkozások 4 százaléka akarja növelni a létszámát, míg 29 százalék csökkentést tervez - derül ki a GKI felméréséből. A cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot, de már nem bíznak a kedvező kimenetelben

Legfeljebb a gazdasági visszaesés csökkentéséhez lesz elegendő az IMF-EU tárgyalások sikeres befejezése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint idén az euró árfolyama 300 forint körül mozoghat, a lakosság fogyasztása a reálkeresetek 3,5 százalékos csökkenése miatt 2,5 százalékkal mérséklődik. A pénz- és különösen a működőtőke bizalmának visszaszerzése legjobb esetben is csak 2013-ra hozhat eredményeket. 

Januárban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének csaknem egy éve tartó romlása, amely utoljára 2009 novemberében volt ilyen alacsony. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói várakozások már több mint egy és egynegyed éve trendszerűen romlanak, az üzleti várakozások viszont nyolc hónapos markáns romlást követően 2011 utolsó negyedévében stagnáltak, de most januárban ismét rosszabbak lettek.

Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint. A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet is kialakulhat.

Decemberben tízhónapos, szinte folyamatos csökkenés után kétéves mélypontjára esett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói várakozások már több mint egy éve trendszerűen romlanak, az üzleti várakozások viszont nyolc hónapos markáns romlást követően október óta stagnálnak.

Az üzleti és fogyasztói várakozások is minimálisan, a statisztikai hibahatáron belül, de javultak - derül ki a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) novemberi értékéből.

Az infláció gyorsul, az államháztartás hiánya a tervezettnél nagyobb, de feltehetőleg 3 százalék alatti lesz - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzésében. A külső egyensúly tovább javul, de ez a belső kereslet csökkenésének tükörképe. Az államadósság GDP arányos rátája valószínűleg nem csökken.

Mind az üzleti, mind a fogyasztói várakozások romlottak, s szintjük egyaránt a 2009 végi, 2010 elei, meglehetősen alacsony értéknek felelt meg - derül ki a GKI-Erste - az EU támogatásával készült - konjunktúraindexéből.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az ipar kivételével minden ágazatban tovább romlott, a lakosság véleménye pedig sokkal kedvezőtlenebb lett a GKI felmérése szerint. Szeptemberben - a csaknem egy éve tartó, szinte folyamatos csökkenést követően - újra jelentősen esett a GKI fogyasztói bizalmi index értéke. Pesszimista válaszok születtek az ACCA legfrissebb nemzetközi kutatásában is, amely a világgazdaság trendjeit mérte fel.

Bár azt a GKI is elismeri, hogy az eladósodott devizahitelesek a magyar gazdaság és társadalom legsúlyosabb gondjainak egyike, de az Orbán-kormány tervezett intézkedéseivel korántsem ért egyet.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a friss nemzetközi és hazai statisztikai adatok illetve várakozások a korábban vártnál lényegesen lassúbb, csak 1,5-2% közötti idei és jövő évi növekedést alapoznak meg. A gyenge belföldi kereslet megnehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külső egyensúlyt és visszafogja az inflációt.

Augusztusban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének csökkenése. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a csökkenő trend hónapok óta tart, az üzleti és a fogyasztói várakozások 2010 márciusában voltak a jelenlegihez hasonló szinten.

A lakosság 2015-ben esedékes hiteltörlesztési problémáit - az árfolyam-befagyasztás (árfolyam gát) mellett - a 2006-2008-ban népszerű lakástakarékpénztári (LTP) megtakarítással kombinált lakáshitelek konstrukciója is tovább súlyosbíthatja. - írja a GKI elemzésében.

Az európai adósságválság negatív hatásai - a legújabb görög mentőcsomag hatására - enyhültek, de a súlyos árnyék nem tűnt el Európa, s ezen belül hazánk, fölül. A magyar export növekedési üteme a második félévben várhatóan kissé csökken, de a belföldi kereslet végre már nem esik tovább: mind a fogyasztás, mind a beruházás esetében szerény növekedés várható. Az év egészében 2,5%-os GDP-bővülés valószínű.

A Fidesz vezette kormány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremtsen meg. A GKI szerint az elhibázott lépések miatt ez aligha fog sikerülni.

A magyar gazdaság fontos mutatói javulnak a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt. A külső konjunktúra eddig kissé kedvezőbb volt a vártnál. A belföldi kereslet visszaesése véget ért, de növekedésére csak a II. félévben lehet számítani. A kormány olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni. Ezek a bejelentések óvatos bizalmat keltettek a külföldi befektetőkben és nagy nyugtalanságot az érintettekben.

Az üzleti szférán belül júniusban csak az ipari várakozások javultak, azok is minimálisan, a kereskedelmi bizalmi index két hónapos lassú emelkedést követően jelentősen visszaesett. A lakosság tart az inflációtól és pénzügyi helyzetét is romlónak tartja.

Az idei első negyedévben 2,2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, de ez az emelkedés szinte csak az exportnak köszönhető - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. A kormány tervei jó irányba haladnak, ezek azonban kidolgozatlanok, így továbbra is sok a bizonytalanság.

Májusban idei mélypontjára esett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a márciusi zuhanást majd az áprilisi korrekciót májusban újabb romlás követte, az üzleti várakozásoknál érezhetőbb, a fogyasztóiaknál kisebb mértékben.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul. Az EU-nak átadott konvergencia-program ennek tartósulását ígéri, s a program pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező. A tervezett államháztartási konszolidáció így 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani. Erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak, aminek a hatásai már idén is jelentkezhetnek.

Az üzleti várakozások - melyek utoljára tíz éve voltak a 2011. februárihoz hasonlóan kedvezőek -, márciusban minden ágazatban érezhetően romlottak - derül ki a GKI által az EU támogatásával végzett  felmérésből. A fogyasztók várakozása - mely a választásokkal is összefüggő magas szintről 2010 októbere óta lassan, de folyamatosan csökken - márciusban kifejezetten zuhant.

A  2007-től 2010  végéig terjedő időszakban 66-ról 80 százalékra emelkedett a GDP-arányos adósság. Az adósság nominálisan 30 százalékkal, a GDP viszont  folyó áron csak 7 százalékkal nőtt, mivel volumene 4,8 százalékkal visszaesett a három év alatt.  A 14 százalékpontos romlás legfontosabb tényezője a világgazdasági válság volt -  állapítja meg a GKI Gazdaságkutatónak az államadósság rendszerváltás óta kialakult hullámzásáról készített legutóbbi elemzése.

Tíz éve, 2001 elején voltak utoljára a 2011. februárihoz hasonlóan kedvezőek az üzleti várakozások. A fogyasztók is viszonylag optimisták, de várakozásaik negyedik hónapja romlanak. Mindennek eredőjeként februárban tovább emelkedett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

A magyar gazdaság megítélése és a pénzügyi folyamatok alakulása szempontjából döntő jelentősége lesz annak, hogy mennyire lesz hiteles a 3 százalék alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága, amely nagymértékben függ a kormány februárban meghirdetendő 600-800 milliárd forintos intézkedési csomagjától - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.