A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok. A kisvállalatok birkóznak meg legnehezebben az emeléssel. 

Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek a GKI elemzése szerint.gki

Februárban – három hónapos emelkedés után – megállt a GKI konjunktúraindexének javulása. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak kismértékben romlottak. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, ennek – a januárhoz hasonlóan – most is a felső részén található.

2017-ben – folytatva a megkezdett irányokat – a szabályozói oldal is kiemelt figyelmet szentel az e-kereskedelmi szektor hatékonyabb szabályozásának, valamint azon belül fogyasztóvédelem kérdéskörének – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatának idei első felméréséből.

A forintban kifejezve mintegy 310 milliárdos online piac, 2016-ban arányaiban háromszor gyorsabban bővült a teljes hazai kiskereskedelemnél, a jelenlegi növekedési ütem korlátai azonban már látszanak – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatának idei első felméréséből.

A lakáspiacon továbbra is Budapest mutatja az irányt, az üzleti ingatlanpiacon felzárkózik a vidék a GKI-MGYOSZ ingatlanpiaci indexének 2017. januári eredményei szerint.

Majdnem háromszázezer embernek azonnal lenne munka a GKI becslése szerint a vállalatok által jelzett munkaerőhiány adatok alapján. A legnagyobb gond a kisvállalatoknál van, akik nehezebben tartják meg a munkaerőt. A béremelés is náluk lesz komoly gond - de nem a pénz az egyetlen, ami számít.

Novemberben négy hónapos emelkedés után kissé csökkent a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói várakozások pontosan az októberi, idei csúcsot jelentő szinten maradtak, az üzletiek viszont szeptemberi tetőpontjukhoz képest év eleji szintjükre estek. A gazdasági várakozások idei alakulására egy viszonylag szűk sávon belüli, de mindvégig aránylag erős optimizmust sugalló hullámzás a jellemző.

Májusban némi hullámzás mellett már ötödik hónapja stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, melynek szintje így továbbra is viszonylag optimista hangulatot tükröz. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások kissé rosszabbak, a fogyasztóiak viszont valamivel jobbak lettek az áprilisinál.

A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index minden komponense növekedésre váltott annak ellenére, hogy a lakosság megdöbbentően magas fogyasztóiár-emelkedést vár idén.

Júliusban megtorpant a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének májusban és júniusban tapasztalt emelkedése. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a minimális korrekció az üzleti várakozások némi romlásának következménye, a fogyasztói várakozások ugyanis kissé javultak.

A heti átlagos változások elemzése szerint a mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy hét során heti átlagban a benzin ára nem mozdult, a gázolaj ára 0,4%-kal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban szintén változatlan volt. Július 22-én nem jelentettek be újabb áremelést. A piaci árak változatlansága miatt várhatóan a benzin ára 427, a gázolaj ára 428 forint/liter szinten marad július 24-én, szerdán.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy hét során heti átlagban a benzin ára 2,9%-kal, a gázolaj ára 2,2%-kal nőtt. A forint árfolyama heti átlagban 0,4%-kal erősödött. Az eheti szerdai és pénteki áremelést követően július 15-én újabb áremelést jelenthetnek be: a benzinnél, két forinttal emelkedhet az ár. Ezért, várhatóan a benzin ára 423 forintra emelkedik, a gázolaj ára 428 forint/liter szinten marad július 17-én, szerdán.

A magyarok többsége "enyhén elégedetlen" az életével a GKI idén elindított, élet-elégedettséget mérő felmérése szerint. A jövedelem kevésbé befolyásol, a nyaralás annál inkább.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára átlagosan 0,7, a gázolajé 1,3 százalékkal emelkedett. A forint árfolyama 1,5 százalékkal erősödött. A fentiek miatt nem várható változás az üzemanyagárakban, legfeljebb a benzinnél képzelhető el 1-2 forintos csökkentés. Így a benzin ára várhatóan 418-420 forint között változhat, a gázolaj ára változatlan, 423 forint/liter marad június 19-én, szerdán a GKI Energiakutató elemzése szerint.

A kormány bizakodik, az ellenék pesszimista, a szakemberek óvatosak a KSH első negyedéves magyar GDP-adata kapcsán. Azt mindenki elismeri, hogy a közölt mutató kedvezőbb a vártnál, ám a következtetések igencsak eltérők. A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni, elemzők viszont arra figyelmeztetnek: érdemes megvárni a részletes adatokat, amelyek alapján már következtetni lehet a folyamatokra. Most a GKI Gazdaságkutató Zrt. véleményét közöljük a KSH gyorsbecslése kapcsán.

A hazai gazdasági kilátások megítélése mind a lakosság, mind az üzleti szféra oldaláról pesszimistább a korábbinál a GKI–Erste felmérése szerint. Az iparban a válaszolók kétharmada a gazdasági helyzet romlásától tart, és a többi ágazatban is lényegesen többen vannak az emiatt aggódók. Milyen folyamatok állnak a borúlátás mögött? Erről kérdeztük Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét a hétfőn publikált GKI–Erste konjunktúraindex apropóján.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy hét során heti átlagban a benzin ára 3,2%-kal, a gázolaj esetében az ár 2,8%-kal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban 3,1%-kal erősödött. Ezen a héten (április 8-12.) szerdán a benzinnél 8, a gázolajnál 3 forintos emelést jelentettek be, pénteken (április 12-én) újabb 5-5 forinttal csökkent az üzemanyagár. A hét második felében történt átlagos változások miatt április 15-én, hétfőn 5-7 forint közötti benzin és 4-6 forint közötti gázolaj árcsökkentés bejelentése várható. Így, valószínűleg a benzin ára 413-415, a gázolaj ára 422-424 forint lesz április 17-én, szerdán.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt héten a benzin ára 2,2%-kal, a gázolajé heti átlagban 0,8%-kal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban 1,4%-kal erősödött. Ezen a héten (április 1-5.) szerdán a gázolajnál 3 forintos emelést jelentettek be, pénteken nem volt árváltozás. Az átlagos változások miatt április 8-án, hétfőn 5 forint körüli benzin és 4 forint körüli gázolaj árcsökkentés bejelentése várható. Így, valószínűleg a benzin ára 430, a gázolaj ára 432 forint lesz április 10-én, szerdán - a GKI Energiakutató heti előrejelzése szerint.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára 1,8%-kal drágult, a gázolajnál heti átlagban 1,3%-os csökkenés volt tapasztalható. A forint árfolyama heti átlagban 1,3%-kal gyengült. Ezen a héten (március 18-22.) szerdán a benzinnél 3 forintos, a gázolajnál 4 forintos emelkedést jelentettek be, pénteken nem volt árváltozás. Az eheti átlagos változások miatt március 25-én, hétfőn 5 forint körüli benzin áremelés bejelentése várható, s a gázolaj ára nem változik. Így, várhatóan a benzin és a gázolaj ára is 438 forint lesz március 27-én, szerdán a GKI Energiakutató szakemberei szerint.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy hét során a benzin ára 8,4%-kal csökkent, a gázolaj esetében heti átlagban csak 0,6%-os csökkenés volt tapasztalható. A forint árfolyama heti átlagban 1,6%-kal gyengült. Ezen a héten pénteken csak a benzinnél jelentettek be 3 forintos csökkenést. A heti átlagos változások miatt március 11-én, hétfőn 6 forint körüli benzin árcsökkenés várható, a gázolaj ára valószínűleg nem változik. Így, várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 425 forintra mérséklődik, a gázolaj ára változatlanul 434 forint marad március 13-án, szerdán.

A GDP 1,7%-kal esett vissza tavaly, pontosan annyival, amennyivel a GKI Gazdaságkutató Zrt. előre jelezte. Az intézmény szakértői az idén is csak stagnálás várnak, s ezzel folytatódni fog a magyar gazdaság regionális leszakadása.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára 3,1%-kal csökkent, a gázolajé heti átlagban 4,3 százalékkal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban 2,6%-kal gyengült. Ezen a héten pénteken nem jelentettek be árváltoztatást. A heti átlagos változások miatt március 4-én, hétfőn 1-2 forint körüli benzin és 4 forint körüli gázolaj árcsökkentés bejelentése valószínűsíthető a GKI Energiakutató heti összeállítása szerint. Így, várhatóan a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi átlagára 422 forintra mérséklődik március 6-án, szerdán.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,5% körüli visszaesés után 2013-ban sem várható növekedés. Az infláció viszont – mesterséges kormányzati lépések nyomán –jelentősen, több mint 1 százalékponttal lassul. A kormányzat fő célja, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés mindinkább ellentétbe kerül a választási gazdaságpolitika beindításával.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára 3,2%-kal emelkedett, a gázolajnál 0,8%-os áremelkedés volt tapasztalható. A forint árfolyama heti átlagban 0,2%-kal gyengült a dollárral szemben. A nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzinnél 4-5 forintos, a gázolajnál pedig 1-2 forintos emelést indokolnak január 28-án, hétfőn. A legutóbbi 2 forintos benzin árcsökkentés után várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 425 forintra emelkedik, s a gázolaj ára is a megelőző heti 430 forintos szintről 431-432 forintra emelkedhet január 30-án, szerdán.

Csaknem tavalyi csúcspontjára jutott januárban a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az emelkedés egyenként kis, esetenként apró lépésekkel, de negyedik hónapja tart. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a mostani javulás a fogyasztói várakozások megugrásának következménye, az üzleti bizalmi index ugyanis nem változott.

Kis lépésekben, összességében sem jelentősen, de szeptemberhez képest folyamatosan javulgat a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A GKI által végzett felmérés szerint novemberben az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé javultak, de így sem érték el áprilisi, egyébként akkor is igen alacsony értéküket.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint októberben az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak viszont romlottak.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében 5-7 forint emelést, míg a gázolaj esetében szintentartást indokolnak 10-én, hétfőn. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 440 forint, a gázolajé pedig 438 forint lehet szeptember 12-én, szerdán.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon az év hátralevő részében is folytatódik a recesszió. A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult - a viszonylag kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak és az IMF-tárgyalások megkezdésének köszönhető erőssége - átmenetinek bizonyult. Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel való megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Idei mélypontjához képest alig emelkedett júliusban a GKI-Erste konjunktúraindex. A májusi zuhanás után júniusban és júliusban is minimálisan emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, de ezzel a felét sem nyerte vissza akkori esésének. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint júliusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak kissé, de továbbra is nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

A májusi zuhanás után júniusban minimálisan emelkedett, lényegében stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások kissé tovább romlottak, a fogyasztóiak viszont érezhetően - bár az előző havi esésnél sokkal kevésbé - javultak.

2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt akkorát a GKI-Erste konjunktúra-index értéke, mint most májusban. Ezzel az index háromhavi javulás, illetve stagnálás után nagyjából az év eleji, nagyon alacsony szintre esett. Ilyen negatív vélemények ez előtt utoljára 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint májusban az üzleti szektor és a fogyasztók várakozásait egyaránt a mély pesszimizmus jellemezte.

Háromból két család jár piacra, az elmúlt évtizedben a korábbiaknál mintegy kétszer annyit költöttek a háztartások, főként friss árura és elsősorban a fővárosban, illetve a nagyvárosokban.

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdése elöl elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen erősödött a forint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak.

Áprilisban az üzleti szférában egészen minimális romlás, a fogyasztók körében pedig hasonló mértékű javulás volt tapasztalható a GKI-Erste konjunktúraindex értékében. Eszerint az elmúlt hónapban csaknem egy éves jelentős csökkenés és ezt követő kéthavi szerény emelkedés után a márciusi szinten maradt az index.

A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó mutatók alapján Magyarország az Európai Unió (EU) középmezőnyében helyezkedik el - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. új évkönyvéből, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Nőhetnek a bruttó, de csökkennek a reálkeresetek és a cégek jelentős része trükközni kényszerül majd idén. Várhatóan javul az ipari konjunktúra. A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása a GKI elemzése szerint.

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

Márciusban - csaknem egy éves csökkenés után - immár második hónapja emelkedik a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, mely ezzel a 2011 nyár végi szintre került. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint márciusban az üzleti szférában jelentősen, a fogyasztók körében pedig kissé javultak a várakozások. 

Magyarország elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált pénzügyi megítélése szertefoszlik, ha a magyar tárgyalási készség hangsúlyozását nem követi az IMF és az EU által meghatározott előfeltételek teljesítése - véli a GKI, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy három és fél hónappal az IMF-fel való kapcsolatok újrafelvételének bejelentése után még a hivatalos tárgyalások megkezdéséről sem született megállapodás.

Februárban csaknem egy éves csökkenés után a tavaly őszi szintre emelkedett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint januárhoz képest a pesszimizmus az építőipar kivételével minden ágazatban és a fogyasztók körében is kisebb-nagyobb mértékben csökkent. 

Mindössze a vállalkozások 4 százaléka akarja növelni a létszámát, míg 29 százalék csökkentést tervez - derül ki a GKI felméréséből. A cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot, de már nem bíznak a kedvező kimenetelben

Legfeljebb a gazdasági visszaesés csökkentéséhez lesz elegendő az IMF-EU tárgyalások sikeres befejezése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint idén az euró árfolyama 300 forint körül mozoghat, a lakosság fogyasztása a reálkeresetek 3,5 százalékos csökkenése miatt 2,5 százalékkal mérséklődik. A pénz- és különösen a működőtőke bizalmának visszaszerzése legjobb esetben is csak 2013-ra hozhat eredményeket. 

Januárban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének csaknem egy éve tartó romlása, amely utoljára 2009 novemberében volt ilyen alacsony. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói várakozások már több mint egy és egynegyed éve trendszerűen romlanak, az üzleti várakozások viszont nyolc hónapos markáns romlást követően 2011 utolsó negyedévében stagnáltak, de most januárban ismét rosszabbak lettek.